Júniusi fintech körkép

Minden várakozást felülmúlt a júniusi hírdömping a fintech szektorban. Az évnek ebben időszakában már gyakran érzékelteti hatását a nyári uborkaszezon előszele – ez idén elmaradt. BNPL (’buy now, pay later’, azaz „vásárolj most, fizess később”) fronton a legnagyobbak közül hárman is akcióba léptek, de megszületett a szektor első magyar szereplője is. A növekvő infláció hatására egyre többen figyelnek a tudatos költségkezelésre, amiből több fintech profitálhat. A neobankok szerepe átalakulóban van, új szempontok határozzák meg a piac szerkezetét, amire mindenki kreatívan próbál reagálni.

Nagy befektetések Európában

A tőkebevonási versenyben júniusban is fölényes győzelem született, ezúttal a SumUp zárt az élen. A brit fintech 624 millió dollárhoz jutott befektetőitől, ami az idei év egyik legnagyobb európai tőkebevonása a szektorban. A SumUp a kártyás fizetések elfogadásában nyújt támogatást kereskedő ügyfeleinek. Ez egy olyan tevékenység, amivel a vállalatok többségének rendre meggyűlik a baja, a fintech POS-terminálokkal, fizetési linkekkel és számlázási funkciókkal nyújt nekik segítséget az akadályok leküzdésében.

A második helyet a német fintech szektor egyik prominens szereplője foglalja el. A Trade Republic fontos pénzügyi demokratizációs szerepet tölt be az öreg kontinensen. A vállalat célja, hogy olyan vagyonkezelési szolgáltatásokat is elérhetővé tegyen az európai lakosságnak, amelyeket korábban csak az intézményi befektetők és a vagyonos magánszemélyek vehettek igénye. A Trade Republic júniusban 233 millió dollárral került közelebb céljai eléréséhez.

A két európai után egy amerikai fintech következik a sorban, a Knock 220 millió dolláros tőkeemelésével fért fel a dobogóra. A New York-i fintech ingatlanok megvásárlására fordítható alternatív hiteltermékeket kínál ügyfeleinek, a jelek szerint igen nagy sikerrel. A hitelek több, a jelzálogkölcsönök piacát jellemző nehézséget áthidalnak, így az ügyfelek készpénzben tehetnek ajánlatot álmaik otthonára, mindezt kedvező kamat mellett és rejtett díjak nélkül. A Knock sikere jelzi, hogy a fintechek nem csak az új piacok teremtésével, hanem a meglévők hatékonyabbá tételével is impozáns eredményeket érhetnek el.

Letarolná a BNPL szektort az Apple

Június első heteiben megérkezett az Apple Pay Later, a nagynevű technológiai óriás már tavaly belengetett részletfizetési (BNPL) szolgáltatása. A hír sokak szerint végzetesnek bizonyulhat a kisebb BNPL szolgáltatók számára, de az olyan vezető nevek, mint a Klarna, az Afterpay és az Affirm is aggódhatnak. A bejelentés értelmében az ügyfelek négy egyenlő részletre oszthatják majd fel a vásárlásaikat, a törlesztéseket kéthetente kell befizetniük, az elsőt a vásárláskor. A teljes összeg rendezését tehát hat héttel tudják elhalasztani. A konstrukció előnye, hogy nem tartoznak hozzá kamatok és késedelmi díjak sem.

Igazán nagy szöget az Apple Pay-jel való integráció verhet majd a BNPL szektor szereplőinek koporsójába. Ez ugyanis azt jelenti, hogy az Apple mobilfizetési szolgáltatásának több száz milliós felhasználói bázisa páratlanul gyors és kényelmes szolgáltatást kap, ami hozzájárulhat a gyors felfutáshoz. Ezzel együtt hiba lenne temetni az említett prominens szereplőket, hiszen az elmúlt időszakban ők is gyors terjeszkedéssel tudták bővíteni felhasználóik számát. A sikeres folytatáshoz viszont muszáj lesz néhány nagy dobással előállniuk.

Kihívókban nem lesz hiány

Az Apple érkezése önmagában felforgathatja a területet, ugyanakkor nincs hiány további vállalkozó kedvű szereplőkből. Az elmúlt hónapban lépett be erre a piacra a Revolut, amely felelősségteljes és biztonságos megoldást ígér az ügyfeleknek. Nem véletlenül választotta ezt az üzenetet a brit neobank, hiszen az időzítés korántsem ideális. A világban egyre több helyen készülnek szigorítani a BNPL szolgáltatók szabályozásán, mivel a jelek szerint a fogyasztók jelentős része nincs tisztában azzal, hogy a BNPL egy hitel, emiatt sokan adósságspirálba kerültek.

A Revolut tehát azt ígéri, hogy gondosan felméri majd a felhasználók hitelképességét, és kereteket szab a szolgáltatás igénybevételéhez. A vállalatnál azt remélik, hogy ez elég lesz a felelőtlen cselekvés megakadályozásához, ugyanakkor az ügyfelek edukációjára biztosan szükség lesz. A BNPL szolgáltatások sokszor annyira erősen építenek a kényelemre és az élményszerűségre, hogy az emberek észre sem veszik, milyen súlyos döntést hoznak meg valójában.

Változások a BNPL felhasználásában

A Revolut mellett egy másik nagy presztízzsel rendelkező fintech, a PayPal is aktív volt ezen a területen júniusban. Az online fizetési szolgáltató és pénzügyi szuperapp már korábban piacra dobta BNPL megoldását, ezt bővítette most újabb opcióval. A Pay Monthly érdekessége, hogy akár 10 ezer dolláros vásárlásokra is felhasználható, illetve a teljes összeg kifizetése adott esetben két évvel is elhalasztható.

Érdemes lesz odafigyelni erre a szolgáltatásra, hiszen a növekvő infláció hatására megváltozhat a BNPL hitelek felhasználása. Eddig a többség luxuscikkeket vásárolt ebben a konstrukcióban, hamarosan azonban a mindennapi költéseknél is megerősödhet a megoldás szerepe. Ha ez valóban így lesz, úgy a PayPal hosszabb távú, nagyobb értékű konstrukciói értékes segítséget nyújthatnak a nagyobb költések finanszírozásában.

Mérföldkő a magyar fintech szektorban

Eddig olyan vállalatok BNPL megoldásairól volt szó, akiknek nevét a világon szinte mindenhol ismerik a fogyasztók. A PastPay-ről ez egyáltalán nem mondható el, mégsem nevezhető kevésbé fontosnak a belépése a szektorba, hiszen ez az első magyar BNPL szolgáltatás. A Péntech digitális faktoring szolgáltató által létrehozott PastPay vállalati webshopoknak teszi lehetővé, hogy kamatmentes részletfizetési konstrukciókat kínáljanak ügyfeleiknek.

Az első hazai szereplő érkezésével felforrósodhat a BNPL közeg itthon is, érdemes felkészülni, hogy a következő időszakban több hasonló hírről olvashatunk majd. Ez a szabályozót is kihívás elé állítja, hiszen a BNPL felügyeletével kapcsolatban olyan országokban is nehézségek tapasztalhatók, ahol már évek óta jelen van több népszerű szereplő. Mindenesetre izgalmas idők jönnek, fontos, hogy a fogyasztók megfelelő informálására is jusson energia a felek részéről.

A nehéz időkben tarolhatnak a költségkezelési appok

Nem csak a BNPL szektor tapasztalt a szokásosnál nagyobb aktivitást a magunk mögött hagyott hónapban. Hasonlóan eseménydús időszak volt ez a különböző PFM szolgáltatóknak és megoldásoknak.

A personal financial management (PFM), azaz a személyes pénzügyi menedzsment szolgáltatások lényege, hogy az ügyfelek költéseinek elemzésével segítenek növelni azok hatékonyságát. A kínált funkciók között vannak az elköltött összegek kategóriák szerinti megjelenítése, a szükségesnél több pénzt felemésztő kategóriák felderítése, valamint a költési trendek elemzése. Egy tudatos fogyasztó sok pénzt takaríthat meg egy ilyen alkalmazás használatával, főleg, ha megfogadja az ott kapott tippeket. Nem meglepő, hogy már most látszik az érdeklődés növekedése, hiszen a globálisan magas infláció hatására sokan kényszerülnek spórolásra.

Elsők között mérte fel ezt a helyzetet a Starling Bank, amely rögtön kiterjesztette költségkezelési funkcióit. A brit digitális bank az eddigi 17 mellett most további 36 költségkategóriát vezetett be, emellett növelték a felhasználói élmény személyre szabhatóságát, és még praktikusabbá tették a szolgáltatás által nyújtott elemzéseket. A mostanra 3 millió számlavezető ügyféllel rendelkező Starling egy egyszerű, ugyanakkor jól időzített lépéssel jelezte: figyelemmel követi az ügyfelek szükségleteinek alakulását.

Az egyedi megoldások is tarolnak

A Starling kapcsán érdemes megemlíteni, hogy egy széles termékpalettával operáló neobankról van szó, ahol a PFM csak egy a sok kínált megoldás közül. Vannak azonban olyan specializált fintechek, akik kifejezetten a pénzügyi tudatosság és a költséghatékonyság területére szakosodtak. Ők emiatt sokszor még kifinomultabb megoldásokat tudnak kínálni, erre láttunk két jó példát júniusban is.

Friss tőkével gazdagodott például a Cleo, egy pénzügyi asszisztens applikáció, amely szokatlanul szókimondó stílusával különbözteti meg magát a riválisoktól. A pénzügyi asszisztens egy mesterséges intelligenciára épülő chatboton keresztül figyelmezteti a felhasználókat a túlköltekezésre és a szükségesnél kevesebb megtakarításra. Nem ritkák az olyan üzenetek sem, amelyek kifejezetten szarkasztikusan, már-már szemrehányóan jelzik az ügyfélnek, itt az ideje, hogy végre összeszedje magát és értelmes pénzügyi döntéseket hozzon. A Cleo 80 millió dolláros tőkebevonása jelzi, a vállalat jó úton halad.

Jóval hátrébb jár ezen a bizonyos úton a Steven, egy svéd közösségi pénzkezelő alkalmazás. A fiatal fintech szolgáltatásainak segítségével családi és baráti társaságok oszthatják el egymás között a közös költségeiket (például egy nyaralás, vagy síelés alkalmával), anélkül, hogy folyamatosan számolgatniuk kellene a különböző összegeket.

A cél pontosan az volt, hogy egy fáradságos, nem túl hatékony folyamatot egyszerűbbre cseréljenek, ami a tennivalók mellett az anyagaikkal kapcsolatos kellemetlenségektől is mentesíti a felhasználókat. A Steven júniusban egy sikeres közösségi finanszírozási kampánnyal erősítette megítélését a piacon.

Növekedés helyett profit, költekezés helyett tartalékolás jön

Szembetűnő átalakulás zajlik a neobankok körében is. Ezen a területen eddig az volt jellemző, hogy a legtöbb vállalat rohamtempóban égette el a befektetőktől kapott pénzt új termékekre és nemzetközi terjeszkedésre, ami gyors növekedést, ugyanakkor nagy veszteségeket eredményezett. Az elmúlt időszak nehézségei azonban ezt a szegmenst is utolérték, a befektetők pedig tartózkodóbb attitűdre váltottak.

A szakértők szerint épp ezért mára hirtelen a profitabilitás vált az elsődleges szemponttá a döntéshozatalkor, így hamar gondba kerülhetnek azok, akik eddig nem szenteltek kellő figyelmet a nyereséges működésre. Eddig a gyorsan növekvő, agresszívan terjeszkedő neobankok tartoztak az élmezőnyhöz, hamarosan átrendeződés kezdődik, ahol a felelőtlen szereplők helyét a megfontoltabban haladó, tudatosan építkező vállalatok foglalhatják el. Az európai neobankoknak csupán a töredéke nyereséges, sokaknak kell tehát átgondolniuk a prioritásokat.

Az ausztrál neobanki tündöklés vége

A fenti változásokhoz sokan alkalmazkodnak. Egyesek leépítésekkel jelzik, tudomásul vették, hogy nem képesek fenntartani az eddigi pénzégető üzemmódot. Mások, például a már említett Starling és a Nubank akvizíciókra készülnek. A sok kérdőjel miatt ez váratlan döntésnek tűnhet, de mindkét szereplő jól gondolkodik. A befektetői óvatosság és a piaci értékeltségek mérséklődése miatt most sokkal olcsóbban lehet felvásárolni az ígéretes célpontokat, mint az elmúlt két évben bármikor.

A tudatosság viszont alapkövetelménnyé vált, amit a Volt sorsa is érzékeltet. Ausztrália első neobankja évek óta rendre feltűnt a fintech hírekben innovatív és digitális termékeivel, most mégis váratlanul csődöt jelentett a vállalat. A hírek szerint a teljesítmény elmaradt a várakozásoktól, a pénz elfogyott, és nem sikerült új befektetőt találni, ami elkerülhetetlenné tette a szomorú lépést. Szerencsére az ügyfelek várhatóan minden pénzüket visszakapják.

Ennek ellenére ez egy újabb csalódást keltő hír az ausztrál neobanki közeg számára. Eredetileg négy ígéretes szereplő is tevékenykedett a piacon, de előbb a Xinja dobta be a törölközőt, majd az 86 400-at vásárolta fel a National Australia Bank. A Volt csődjével a kvartettből már csak az Up maradt meg önálló szereplőként a piacon. Sajnos további hasonló hírekre kell készülnünk a folytatásban, ez azonban hosszú távon a fintech szektor erősödéséhez, tisztulásához vezethet, hiszen a gyengébb szereplőket a piac kiveti magából.

Bátorfi Botond

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra.