Megtanulja a szakmát, amiért az egyetemre jelentkezett, vagy megelégszik azzal, hogy megszerzi a jegyeket és megcsináltatja a mesterséges intelligenciával (MI) a különböző feladatokat? Dr. Lantos Zoltán, a Semmelweis Egyetem tanszékvezetője szerint ezt kell eldöntenie egy egyetemistának és aki az utóbbi utat választja, azt kockáztatja, hogy a „diplomája nem fog érni semmit, hiszen helyettesíthető lesz mesterséges intelligenciával”.
Szakdolgozat 13 perc alatt
Az egyetemen a cél az, a hallgatók megszerezzék mindazt a szakmai tudást, ami az önálló munkavégzéshez és az algoritmusok ellenőrzéséhez szükséges, a mesterséges intelligenciát eszköztárként, egyfajta svájci bicskaként használják, de legyen a birtokukban az a kritikai érzék, amellyel képesek felülbírálni a mesterséges intelligenciát – fogalmazott a MI és más műsorában az EU-s EHDS (European Health Data Space, az Európai Egészségügyi Adattér) projekt fejlesztését is vezető szakember.
Dr. Lantos Zoltán elmondta, a Semmelweis egyetemen (ahogy más egyetemeken is) a mesterséges intelligencia megjelenése az oktatási módszertan gyökeres újragondolását követeli meg. A tananyagokat a digitális egészség területén félévente felül kell vizsgálni, az oktatók folyamatosan együttműködnek a hallgatókkal, visszajelzéseket kérnek, és közösen alakítják ki a leghatékonyabb tananyagokat. A cél egy olyan új típusú oktatási környezet, ahol a technológia nem helyettesíti a gondolkodást, hanem támogatja a szakmai fejlődést – ez pedig csak az oktatók és diákok közös gondolkodásával, az úgy nevezett kokreációval, közös alkotással valósítható meg.
A Semmelweis Egyetem Egészségtámogatási Módszertani tanszékének a vezetője szerint ma, ha valaki ért az MI-hez, akkor „13 perc alatt legyárt egy szakdolgozatot” így összhangban a nemzetközi trendekkel az írásbeli beadandók és prezentációk szerepe megszűnőben van, hiszen a hallgatók nagy része már most is MI-vel generálja ezeket.
Európai Egészségügyi Adattér
Az EHDS az Európai Unió átfogó rendelete, amely egységes keretrendszert teremt az egészségügyi adatok biztonságos cseréjére és felhasználására. Lehetővé teszi, hogy a polgárok egészségügyi dokumentumaikhoz bárhol hozzáférjenek az EU-ban, miközben a kutatók szigorú adatvédelmi szabályok mellett használhatják az adatokat
Dr. Lantos Zoltán az egyetemi feladatai mellett az Ír egészségügyi minisztérium égisze alatt vezeti az Európai Egészségadattér létrehozását. Ez az adattér teszi majd lehetővé, hogy az európai digitális tárcán (Magyarországon a DÁP-on) keresztül 2028-tól nemcsak a személyazonosító okmányainkat vagy jogosítványunkat érhetjük el, hanem teljes egészségügyi dokumentációnkat is. Ahogyan Dr. Latos Zoltán kifejtette a fejlesztés célja egy olyan rendszer, amelyben az adatainkat mi magunk tudjuk majd kontrollálni.
A rendszer egyik legnagyobb áttörése az úgynevezett „selective disclosure” (szelektív megosztás), amely lehetővé teszi, hogy a felhasználó döntse el, pontosan mely adatokat oszt meg egy adott intézménnyel vagy szakemberrel. Emellett a tárca képes lesz arra, hogy egyetlen funkcióval igazolja például az életkort vagy egy oltást, anélkül, hogy a teljes kórtörténetet láthatóvá tenné.
Határok nélküli gyógyítás és automatikus fordítás
A projekt egyik legpraktikusabb előnye a külföldi sürgősségi ellátás során mutatkozik meg. 2029-től kötelező lesz a határon átnyúló dokumentumcsere, ahol majd transzkódolással minden adat megjelenik majd a fogadó ország nyelvén, áthidalva az ellátást nehezítő és lassító nyelvi szakadékokat.
Tudományos áttörés: A 450 milliós adattér ereje
A szakértő szerint az igazi forradalom a kutatásban várható, mivel 450 millió európai állampolgár anonimizált adataiból jön létre egy egységes adatbázis. Ez lehetővé teszi a mesterséges intelligencia számára, hogy olyan mintázatokat ismerjen fel, amelyek korábban rejtve maradtak. Dr. Lantos szerint a legfontosabb terület az „egészség-betegség átmenet” meghatározása, vagyis annak a ma kevéssé ismert pontnak a felismerése, amikor az egészség megbomlik és átalakul egy betegség folyamattá… Az adattérrel létrejövő új egészségügy a már meglévő betegségek gyógyítása helyett a megelőzésre helyezi a fókuszt. A jövőben „mi magunk válunk az adatközponttá”, és olyan algoritmusok támogatnak majd bennünket, amelyek segítenek a „longevity”, azaz a hosszú, egészségben töltött élet elérésében is, mondta Dr. Lantos Zoltán a MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról adásában.
(Szerző: Márton György, akinek a cikk megírásában a felvétel alapján a NotebookLM segített.)
(Címlapkép: Depositphotos)
