Honnan tudhatja az olvasó, hogy egy interneten megjelenő cikket valóban az a szerkesztőség készített, amelynek a neve és logója az oldal tetején szerepel? És honnan lehet biztos abban, hogy a szöveget, a képeket vagy akár egyetlen karaktert sem változtattak meg a publikálás óta?
Néhány éve ezek még inkább elméleti kérdéseknek tűnhettek. A deepfake videók, a klónozott weboldalak, a lemásolt arculatok és a médiaszereplők nevével visszaélő befektetési csalások terjedésével azonban a tartalmak eredete egyre fontosabbá válik. A fintech.hu és a Gen6 közös kísérlete azt mutatja meg, hogyan lehet a bizalmat technológiai bizonyítékkal kiegészíteni.
A pénzügyi médiában a bizalom maga a termék
Pénzügyek esetében különösen nagy súlya van annak, hogy az olvasó megbízhat-e a forrásban. Egy hamis cikk vagy megtévesztő befektetési ajánlat ugyanis nemcsak az adott tartalom miatt jelent problémát. Ha egy ismert médium nevét vagy arculatát használják fel hozzá, az az egész márka hitelességét károsíthatja.
A visszaélésekhez ráadásul már nincs szükség különösebben kifinomult technikai háttérre. Egy weboldal megjelenése viszonylag könnyen lemásolható, logók és grafikai elemek reprodukálhatók, mesterséges intelligenciával pedig képek, hangok és videók is egyre meggyőzőbben hamisíthatók.
A védekezés sokáig elsősorban arra épült, hogy megpróbáljuk felismerni a manipulált tartalmat. Csakhogy ez folyamatos versenyfutást jelent a hamisítás és a felismerés között. Ahogy javulnak a generatív eszközök, úgy válik egyre nehezebbé annak pusztán technikai vizsgálata, hogy egy kép, videó vagy dokumentum eredeti-e.
A Gen6 más irányból közelíti meg a problémát: nem a hamisítvány felismerését helyezi a középpontba, hanem az eredeti tartalom bizonyítható azonosítását.
Nem a hamisat kell keresni, hanem a valódit igazolni
Ezt a megközelítést provenance-nak, vagyis eredetbizonyításnak nevezik. A cél annak igazolása, hogy egy adott tartalom honnan származik, ki hozta létre, mikor készült, illetve változott-e azóta.
A fintech.hu pilotja két technológiai elemre épül. Az első a Gen6 Organization ID, amely a fintech.hu ellenőrizhető digitális identitását jelenti. Ennek segítségével azonosítható, hogy egy tartalom mögött valóban a szerkesztőség áll-e. A második a RealSeal, amely kriptográfiai aláírást kapcsol a tartalomhoz. Az aláírás alapján ellenőrizhető többek között a forrás, a létrehozás időpontja és az is, hogy történt-e később módosítás.
A két elem együtt ad értelmet a rendszernek. Az Organization ID azt bizonyítja, hogy ki hitelesítette a tartalmat, a RealSeal pedig azt, hogy pontosan mit és mikor.
Ez a cikk maga az esettanulmány
A fintech.hu és a Gen6 együttműködésének különlegessége, hogy nem csupán elméletben mutatja be a technológiát. Magát a tartalmat is elláttuk a fintech.hu digitális identitásához kapcsolódó RealSeal-aláírással, ami lényegében egy digitális pecsétként működik.
Az olvasó ennek segítségével ellenőrizheti, hogy a cikk valóban a fintech.hu hiteles identitásától származik, mikor hozták létre, illetve egyezik-e az éppen megnyitott változat az eredetileg hitelesített verzióval.
Ennek akkor válik igazán láthatóvá a jelentősége, ha valaki lemásolja a cikket, majd megváltoztat benne egy mondatot, számot vagy nevet, és az új verziót a fintech.hu tartalmaként kezdi terjeszteni. A módosított változat már nem fog megfelelni az eredeti kriptográfiai bizonyítéknak. Az olvasónak így nem kizárólag arra kell hagyatkoznia, hogy egy oldal vagy egy képernyőkép hitelesnek tűnik.
Nem csak egy cikket lehet lepecsételni
Az eredetbizonyítás nem kizárólag komplett publikációkra alkalmazható. A rendszer különálló tartalomelemek esetében is használható, ami a gyakorlatban jóval szélesebb felhasználást tesz lehetővé.
Egy teljes cikknél együtt hitelesíthető a cím, a szerző, a dátum, a szöveg és a hozzá tartozó vizuális tartalom. Egy kép viszont önmagában is kaphat digitális pecsétet. Így akkor is ellenőrizhető maradhat az eredete, ha letöltik, továbbküldik vagy egy másik platformon jelenik meg.
Ez különösen fontos lehet a deepfake-ek terjedésével. Egy kép esetében nem feltétlenül azt kell eldönteni, hogy mesterséges intelligencia készítette-e. Ennél sokkal egyértelműbb kérdés tehető fel: megegyezik-e azzal a konkrét képpel, amelyet az adott szervezet korábban hitelesített?
Hasonló elv alkalmazható a linkeknél és forrásoknál is, bár itt más a bizonyítás tárgya. Ebben az esetben nem feltétlenül magát a tartalmat hitelesítik, hanem azt, hogy az adott webcím valóban a szervezet ellenőrzött digitális identitásához tartozik. Ez segítséget jelenthet a klónozott weboldalak és adathalász linkek felismerésében.
A tartalmak eredete önálló információvá válik
Az online tartalmak hitelessége azért kerül egyre inkább előtérbe, mert mind olcsóbbá és egyszerűbbé válik meggyőző másolatokat készíteni. A kérdés emiatt fokozatosan eltolódhat attól, hogy „látszik-e rajta, hogy hamis”, afelé, hogy „bizonyítható-e, hogy eredeti”.
Ezzel párhuzamosan a szabályozói környezet is egyre nagyobb hangsúlyt helyez az AI-jal létrehozott vagy manipulált tartalmak átláthatóságára. Az európai AI-szabályozás is ebbe az irányba mutat: az online térben egyre fontosabbá válhat annak egyértelmű jelzése és bizonyíthatósága, hogy egy tartalom milyen forrásból származik.
A fintech.hu és a Gen6 pilotja ennek egy lehetséges gyakorlati modelljét teszteli. A cél nem az, hogy az olvasónak vakon meg kelljen bíznia egy szerkesztőségben, hanem hogy amikor szükséges, maga is ellenőrizhesse a tartalom eredetét.
Egy olyan interneten, ahol szinte bármilyen arculat, kép vagy szöveg lemásolható, ez alapvetően változtathatja meg a hitelesség fogalmát. Egy hír értékét ugyanis egyre kevésbé csak az határozhatja meg, hogy igaz-e. Legalább ilyen fontos kérdéssé válik, hogy bizonyítható-e, honnan származik.
A RealSeal és a Gen6 Organization ID a Gen6 tartalomhitelesítési rendszerének része. A technológia részletesebb leírása a Gen6 dokumentációjában érhető el.
A cikk eredetiségét az alábbi linkre kattintva lehet ellenőrizni: https://gen6.app/real-seal/wall/g67xn2jenkTS5MGEjNhqxpLdHjzoohx4rKBFmi6f2zsSzpBPv
(Címlapkép: Depositphotos)
