Csoportos kereset indult Hollandiában a Klarna ellen, miután egy fogyasztóvédelmi alapítvány szerint a svéd fintech nem kezeli megfelelően a halasztott fizetési szolgáltatásokkal járó kockázatokat. A perben több mint 500 millió euró visszafizetését követelik a vállalattól.
A szolgáltatás valójában hitel lehet
A keresetet a nagyvállalatokkal szembeni kollektív kártérítési eljárásokra szakosodott Mass Damage & Consumer Foundation indította. A szervezet álláspontja szerint a Klarna „vásárolj most, fizess később” (Buy Now Pay Later, BNPL) konstrukciója lényegében hitelnek tekinthető, ezért a vállalatnak a hitelezőkre vonatkozó szigorúbb szabályokat is be kellene tartania.
Az alapítvány elnöke, Lucia Melchert szerint a szolgáltatás nem pusztán kényelmes fizetési lehetőség, hanem olyan pénzügyi kötelezettség, amely komoly következményekkel járhat a fogyasztók számára. Emiatt a felhasználókat ugyanolyan védelem illetné meg, mint más hiteltermékek esetében.
Hiányos hitelképességi vizsgálatokat kifogásolnak
A kereset egyik legfontosabb állítása, hogy a Klarna nem végez megfelelő hitelképességi ellenőrzést az ügyfeleinél. A felperes szerint emiatt olyan fogyasztók is könnyen használhatják a szolgáltatást, akiknek a pénzügyi helyzete nem feltétlenül teszi lehetővé a későbbi fizetést.
A szervezet azt is kifogásolja, hogy a vállalat nem tájékoztatja kellő részletességgel az ügyfeleket a halasztott fizetés kockázatairól. Bár az ilyen megoldások első pillantásra egyszerűnek és költségmentesnek tűnhetnek, a késedelmes teljesítés gyorsan további díjakat és behajtási költségeket eredményezhet.
Vitatott követelések és csalási ügyek is a Klarna-per középpontjában
Az alapítvány szerint a Klarna a vitatott követeléseket, a termékvisszaküldéseket és a csalási eseteket sem kezeli megfelelő gondossággal. A vásárlók így olyan helyzetbe kerülhetnek, hogy továbbra is fizetési felszólításokat kapnak, miközben az adott terméket már visszaküldték, vagy a tranzakciót eleve vitatják.
A kereset azt is állítja, hogy a szolgáltatáshoz kiskorúak is túlságosan könnyen hozzáférhetnek. Ez különösen érzékeny kérdés, mivel a fiatalabb felhasználók kevésbé mérhetik fel pontosan a halasztott fizetéssel járó kötelezettségeket.
Több mint 500 millió eurós követelés
A per célja, hogy a Klarna térítse vissza a fogyasztóknak az alapítvány szerint jogtalanul felszámított összegeket. Ezek közé nemcsak a késedelmi és felszólítási díjak, hanem a bírságok, a követelésbehajtási költségek, sőt bizonyos esetekben maguk a vásárlási összegek is beletartozhatnak.
A szervezet becslése alapján a teljes visszafizetési kötelezettség meghaladhatja az 500 millió eurót. Amennyiben a kereset sikerrel jár, az komoly pénzügyi és jogi következményekkel járhat a Klarna számára, és más BNPL-szolgáltatók működésére is hatással lehet.
A holland kormány is szigorúbban lépne fel
Hollandiában már korábban is aggályok merültek fel a BNPL szolgáltatások gyors terjedésével kapcsolatban. A kormány tavaly arra kérte a Klarnát, hogy gondolja át a fizikai üzletekben való terjeszkedését. A döntéshozók ugyanis nem szeretnék, ha a halasztott fizetés a hagyományos bolti vásárlások során is általánossá válna.
A mostani per tovább erősítheti azt a szabályozói törekvést, amely a BNPL-szolgáltatásokat a hagyományos hitelekhez hasonló feltételekhez kötné. A vita középpontjában egyre kevésbé az áll, hogy ezek a megoldások kényelmesek-e, sokkal inkább az, hogy a szolgáltatók megfelelően védik-e a fogyasztókat a túlzott eladósodástól és a váratlan költségektől.
(Forrás: Finextra)
(Címlapkép: AI-generált)
