Trónfosztás közeleg a hitelkártya piacon

Nincs jó időszaka a hitelkártyáknak, ezt több erősödő trend is jól jelzi, ezek közül most kettőt be is mutatunk röviden.

A hitelkártya értékajánlatok egyik örök velejárója a vásárlások utáni pénzvisszatérítés, azaz cashback. Ezt az elmúlt évtizedekben két bevételi forrás táplálta: a hitelkártya kamatok egy részének újraosztása és a bankközi jutalék (interchange). Nem véletlen, hogy markáns különbség tapasztalható az európai, és az amerikai casback szintek között: az EU egy néhány évvel ezelőtti direktívában 0,3%-ban maximálta a hitelkártyás bankközi jutalékokat, ami előtte akár 2%-nál is nagyobb összeg is lehetett. A hitelkártyák hazájában ez a díjtétel változatlan maradt, így az amerikai kibocsátók számára lényegesen nagyobb a mozgástér, ha visszatérítési stratégiájuk építése a téma.

A bankközi jutalék megnyírbálása mellett negatívan hat az értékajánlatokra egy Open Banking adta lehetőség: olyan automata visszatérítésen alapuló kedvezményrendszerek jöhetnek létre, amelyek a visszatérítéseket a kereskedői oldaltól szedik be, cserébe promotálják őket, a felhasználóknak pedig nincs más dolguk, mint regisztrálni kártyájukat a kibocsátótól, és kártyatípustól független cashback szolgáltató applikációjába. Így igazi hitelkártya gyilkos cashback ajánlatok jöhetnek létre, ilyen szolgáltatást épít a hazai Recash, vagy az amerikai Dosh.

Egy másik izgalmas jelenség, ami az idei évben egyértelműen lázban tartja a nemzetközi fintech porondot, a BNPL cégek előretörése, illetve a funkció adoptálása inkumbensek, kártyatársaságok, és BigTechek által. A BNPL-ről számtalan cikkünkben tettünk említést, publikáltunk egy a jelenség pszichológiai hátterére is kitérő cikksorozatot, és már nem csak tőkebevonásokat, de felvásárlásokat is látunk, sőt, hiába a Revolut hatalmas felértékelődése, jelenleg Európa legértékesebb fintech cége a BNPL piacot is vezető Klarna.

A megoldás lényege, hogy a vásárló a fizetés pillanatában döntheti el, hogy egyben, vagy néhány, a közeljövőben esedékes részletben szeretné e kifizetni a vágyott termékeket, mindezt kamatmentesen, ami jótékony hatással van a kosárméretre, a szolgáltató pedig ezért cserébe kereskedői jutalékot kap. Nem is kérdés, hogy sok esetben jobb értékajánlat ez, mint egy átlagos hitelkártya, az azonban erős jelzés a piacnak, hogy ezt az inkumbens bankok, a kártyatársaságok, és a BigTechek is felismerték. Az inkumbensek közül az amerikai Chase ébredt legkorábban, a kártyatársaságok közül pedig a Mastercard évek óta kínálja kibocsátói számára az Installment keretrendszert, amivel bármelyik bank könnyedén létrehozhatja saját BNPL megoldását. Mellettük az Amex is beszállt a harcba egy egyszerű, hatékony saját megoldással, illetve korábban megírtuk, hogy külön szolgáltatást kínálnak arra az esetre, ha ügyfeleik részletre vennének repülőjegyet. A kártyatársaságok közül most a Discovery jelentett be egy közepes méretű, 30 millió dolláros befektetést, melynek keretében beszáll a Sezzle nevű BNPL startupba. A piacot érintő legjelentősebb hír az elmúlt időszakból mégis az Apple lépése: alig két év után kivezették az Apple Card nevű hitelkártyájukat, melyet azonnal váltott az Apple Pay Later megoldás, a név beszédes.

A hitelkártyák évtizedek óta velünk vannak, így piaci elfogadottságuk és beágyazódásuk is hatalmas, nem számítunk egy egyik napról a másikra történő bukásra, de a trend jól látszik: a fintech logika egy újabb területet szemelt ki magának, amelyet meghódít és megreformál.

Suppan Márton

Előző bejegyzésNagy-Britannia legértékesebb fintechje lett a Revolut
Következő bejegyzésHeti fintech hírösszefoglaló