Tovább nőtt a sikeres banki csalások száma Magyarországon: 2026 második negyedévében több tízezer bankkártyás és több ezer átutalási visszaélést regisztráltak. Miközben a lakossági átutalásoknál okozott kár mérséklődött, a vállalati számlák elleni támadások értéke egyetlen negyedév alatt több mint a duplájára emelkedett. A csalók közben új módszerekkel is próbálkoznak, köztük egy NFC-technológiára épülő átveréssel.
Több mint 5 milliárd forintot vittek el átutalási csalásokkal
A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján 2026 második negyedévében mintegy 52 ezer sikeres visszaélés történt a bankkártyás fizetési forgalomban. Ez 8 százalékos növekedés az előző negyedévhez képest, az okozott kár azonban lényegében nem változott: 1,74 milliárd forintot tett ki.
A végül veszteségként leírt 1,38 milliárd forint 66 százalékát maguk a kártyabirtokosok viselték.
Az átutalásos csalások ennél is nagyobb pénzügyi kárt okoztak. A pénzügyi szolgáltatók 3839 sikeres visszaélést regisztráltak, 8,4 százalékkal többet az előző negyedévinél. Az okozott kár eközben 28 százalékkal, 5,37 milliárd forintra ugrott.
A számok mögött ráadásul fontos változás rajzolódik ki. A növekedés teljes egészében a vállalati számlákat érintő visszaélésekből származott. A céges csalások száma és összértéke is több mint kétszeresére nőtt egyetlen negyedév alatt, az okozott kár pedig megközelítette a 2,9 milliárd forintot.
A lakossági ügyfeleknél ezzel ellentétes folyamat látható: az átutalásokhoz kapcsolódó visszaélések összértéke több mint 400 millió forinttal 2,4 milliárd forintra csökkent. Az átutalási csalásoknál leírt veszteséget ugyanakkor szinte teljes egészében az ügyfelek viselték.
Bankár, rendőr vagy jegybanki munkatárs is lehet a vonal másik végén
A BiztosDöntés.hu és az Erste kibervédelmi szakembereinek összesítése szerint továbbra is az egyik legelterjedtebb módszer, amikor a csalók valamilyen hivatalos személynek adják ki magukat.
Az elkövetők például banki ügyintézőként, rendőrként vagy akár a Magyar Nemzeti Bank munkatársaként telefonálhatnak. Gyakran azt állítják, hogy az ügyfél számláját támadás érte, ezért azonnal cselekedni kell.
Az egyik változatban arra veszik rá az áldozatot, hogy saját maga utalja át a megtakarítását egy állítólagos „biztonsági számlára”. Máskor egy távoli hozzáférést biztosító alkalmazás telepítését kérik, amelyen keresztül már közvetlenül hozzáférhetnek az online banki felülethez. Az átutalások jóváhagyásához szükséges kódokat pedig akár arra hivatkozva is elkérhetik, hogy azokkal éppen egy gyanús tranzakciót törölnek.
A bankok, a rendőrség és a jegybank azonban nem kér telefonon banki jelszót vagy hitelesítő kódot, nem utasít alkalmazás telepítésére, és nem kéri az ügyfelet arra, hogy egy másik számlára utalja a pénzét annak „megmentése” érdekében.
A befektetési ajánlattól az online piactérig bárhol lecsaphatnak
A leggyakoribb visszaélések között továbbra is előkelő helyen állnak a befektetési csalások. Ezek sokszor közösségi médiában megjelenő hirdetésekkel kezdődnek: ismert közszereplők képeivel, hamis híroldalakkal vagy kiugróan magas, garantáltnak beállított hozammal próbálják felkelteni az érdeklődést.
Ha valaki megadja az elérhetőségét, rövidesen jelentkezhet nála egy „befektetési tanácsadó”, aki először kisebb, majd egyre nagyobb összegek befizetésére próbálja rávenni. Ezekben az esetekben is előfordul, hogy távoli hozzáférést biztosító program telepítését kérik.
Az online piactereken pedig már nemcsak a vásárlók kerülhetnek célkeresztbe. Az eladókat gyakran egy futárszolgálat nevében küldött hamis linkkel próbálják megtéveszteni. A csaló azt állítja, hogy az eladónak a vételár fogadásához be kell lépnie a bankjába a megadott oldalon keresztül.
Valójában pénz fogadásához nincs szükség internetbanki belépésre: ehhez a bankszámlaszám és a kedvezményezett neve elegendő. A szakértők szerint az év vége különösen kockázatos lehet ezen a területen, mivel a Black Friday és a karácsonyi bevásárlási időszak miatt jelentősen nő az online adásvételek száma.
A régi trükkök sem tűntek el
Továbbra is gyakori az SMS-es adathalászat. Ilyenkor a csalók például közüzemi szolgáltató vagy streamingplatform nevében küldenek figyelmeztetést elmaradt számláról vagy lejárt előfizetésről. Az üzenetben található link azonban egy hamis weboldalra vezet, ahol az áldozattól bankkártyaadatokat próbálnak megszerezni.
Szintén sokféle formában jelennek meg a „túl szép, hogy igaz legyen” ajánlatok. Ide sorolhatók a népszerű márkák weboldalait lemásoló hamis webshopok, amelyek feltűnően olcsó termékeket kínálnak, valamint a valójában nem létező szálláshelyek, amelyekre előleget kérnek.
A romantikus és örökléses csalások sem szorultak háttérbe. Előbbinél az elkövető akár hetekig vagy hónapokig építhet kapcsolatot az áldozattal, mielőtt egy váratlan élethelyzetre vagy a közös jövőre hivatkozva pénzt kérne tőle.
Az örökléses csalásoknál ezzel szemben egy állítólagos ügyvéd, közjegyző vagy banki alkalmazott jelentkezik azzal, hogy az áldozat jelentős összeget örökölt egy távoli, gyakran külföldi rokon után. A pénz megszerzéséhez azonban először különböző díjakat vagy illetékeket kellene fizetni. A csalók emellett személyes és banki adatok megszerzésére is használhatják a történetet, szélsőséges esetben pedig valódi halálesetek után kereshetik meg a gyászoló hozzátartozókat.
Már az NFC-t is kihasználják a csalók
A csalási módszerek listáján egy új technika is megjelent, amely a mobiltelefonok NFC-funkcióját használja ki. Önmagában sem a bankkártya telefonhoz érintése, sem az érintéses fizetés nem jelent veszélyt. A probléma akkor kezdődik, ha az ügyfél telefonjára korábban csaló alkalmazást telepítettek.
A módszer jellemzően egy telefonhívással indul. A csalók nyereményt, pénzvisszatérítést vagy például egy befektetés hozamának kifizetését ígérik, ehhez azonban egy alkalmazás letöltését kérik.
Ezzel hozzáférést szerezhetnek a telefonhoz, majd a háttérben további szoftvert telepíthetnek. Ha az áldozat ezután az utasításukra a bankkártyáját a telefonhoz érinti, az NFC-n keresztül beolvasott adatok továbbíthatók a csalóknak. Ha ehhez a PIN-kódot is megszerzik, illetve ráveszik az áldozatot kártyalimitje megemelésére, jelentős összegű készpénzfelvételre vagy vásárlásra is lehetőségük nyílhat.
A módszer azért különösen megtévesztő, mert a fizikai bankkártya mindvégig a tulajdonosánál marad, így első pillantásra semmi nem utal arra, hogy valaki más is használni tudja annak adatait.
Egy alkalmazás letöltése legyen azonnali intő jel
Kósa Anna, az Erste Compliance vezetője szerint az egyik legfontosabb szabály, hogy ismeretlen személy kérésére soha ne telepítsünk alkalmazást a telefonunkra, még akkor sem, ha a másik fél nyereményt, jóváírást vagy más kifizetést ígér.
Ugyanígy nem szabad más kérésére a bankkártyát a telefonhoz érinteni, PIN-kódot megadni vagy kártyalimitet emelni. Ha egy ismeretlen telefonáló banki ügyre hivatkozva alkalmazás telepítését kéri, érdemes azonnal megszakítani a beszélgetést, majd saját magunknak felhívni a bankot a kártya hátoldalán vagy a pénzintézet hivatalos honlapján feltüntetett telefonszámon.
Ha a csalók már pénzhez vagy banki adatokhoz jutottak, minden perc számíthat. Ilyenkor a bank gyors értesítése mellett rendőrségi feljelentést is érdemes tenni, majd annak dokumentumait a pénzintézetnek is eljuttatni, hogy azok felhasználhatók legyenek a vizsgálat során.
(Forrás: Sajtóközlemény)
(Címlapkép: Depositphotos)
