A digitális fizetések fejlődése ma már nemcsak kényelmi kérdés, hanem egyre inkább szuverenitási és biztonsági ügy is. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető ismét Siklós Bencével, a Peak tanácsadójával és Szabolcsi András kriptográfussal, pénzügyi IT szakemberrel beszélgetett a digitális euróról, a digitális készpénzről, a kvantumszámítógépek jelentette kihívásokról és arról, milyen szerepe lehetne mindebben Magyarországnak.
A fizetési infrastruktúra már szuverenitási kérdés
A beszélgetés egyik kiindulópontja az volt, hogy Európa fizetési rendszere jelentős mértékben külső, elsősorban amerikai szereplőkre támaszkodik. Ez addig kevésbé tűnik problémának, amíg minden zavartalanul működik, de geopolitikai konfliktusok vagy üzleti érdekellentétek esetén gyorsan kiderülhet, mennyire érzékeny ez a függőség.
Szabolcsi András szerint ezért indokolt az az európai törekvés, hogy saját fizetési infrastruktúra jöjjön létre, amely kevésbé teszi kiszolgáltatottá a kontinenst külső szolgáltatóknak. A digitális euró ennek egyik eleme lehet, ugyanakkor szerinte továbbra is nyitott kérdés, hogy mennyiben jelent valódi előrelépést, ha a rendszer alapvetően számlaalapon működik. Ebben az esetben ugyanis az anonimitás továbbra sem lesz olyan erős, mint a készpénznél.
A dilemma tehát változatlan. Hogyan lehet egyszerre megőrizni a készpénzhez hasonló magánszférát, miközben továbbra is biztosítható a pénzmosás elleni fellépés, a visszaélések felismerése és a tranzakciók szükség esetén történő visszakövetése?
A digitális készpénz ezt az ellentmondást próbálja feloldani
A műsorban ismét előkerült az előző adás központi témája, a digitális készpénz. Ennek lényege, hogy normál használat mellett anonim módon lehessen vele fizetni, vagyis ne lehessen könnyen profilt építeni a felhasználóról a tranzakciói alapján.
Ugyanakkor ha egy tranzakció kapcsán megalapozott gyanú merül fel, a rendszerben rendelkezésre álló információk alapján hatósági felügyelettel visszakövethető lenne, hogy a digitális pénz milyen szereplőkön keresztül haladt.
Ez a kettősség az egyik legnehezebb feladat a digitális pénzek tervezésében. Ha túl sok adat látható, elveszik a készpénz egyik alapvető tulajdonsága. Ha viszont semmi nem követhető vissza, akkor jelentősen nő a pénzmosás, a csalás és más visszaélések kockázata. A digitális készpénz mögötti elképzelés éppen ezért nem teljes anonimitást és nem is teljes megfigyelhetőséget céloz, hanem a kettő közötti technológiai egyensúlyt.
A kvantumszámítógépek miatt már most készülni kell
A beszélgetés egyik legfontosabb technológiai témája a kvantumszámítógépek fejlődése volt. Szabolcsi András elmondása szerint a digitális készpénz jelenlegi protokollja még nem kvantumrezisztens. A szakember ugyanakkor kiemelte, hogy a megoldást eleve úgy tervezték, hogy a mögöttes kriptográfiai megoldások később cserélhetők legyenek.
Ezt nevezik kriptoagilitásnak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha egy jelenleg használt titkosítási módszer a jövőben sérülékennyé válik, a teljes rendszer újraírása nélkül lecserélhető egy kvantumrezisztens alternatívára.
A kérdés azért sürgető, mert már most létezik az úgynevezett „harvest now, decrypt later” fenyegetés. Ennek lényege, hogy támadók vagy hírszerző szolgálatok ma begyűjtik a titkosított adatokat, abban bízva, hogy néhány év vagy évtized múlva egy fejlettebb kvantumszámítógéppel képesek lesznek azokat visszafejteni.
Ez különösen problémás olyan dokumentumoknál vagy érzékeny információknál, amelyeknek hosszú időn át titkosnak kellene maradniuk. A beszélgetés alapján ezért a kvantumrezisztens átállás már nem távoli technológiai kérdés, hanem jelenlegi stratégiai feladat.
A Bitcoin sem kerülheti el az átállást
A kvantumkockázatok kapcsán a Bitcoin is szóba került. Egy decentralizált rendszerben különösen nehéz lehet időben átállni új kriptográfiai megoldásokra, hiszen ehhez széles körű konszenzusra van szükség.
Szabolcsi András szerint maga az átállás valószínűleg megoldható lesz, de a valódi kérdés inkább az, mi történik a korábbi tranzakciókkal és címekkel. Az új tranzakciók már használhatnak kvantumrezisztens algoritmusokat, de a régi adatok továbbra is visszafejthetők maradhatnak.
Ez különösen érzékeny lehet olyan tárcák esetében, amelyekhez hosszú ideje nem nyúlt senki. Ilyen például a Satoshi Nakamotónak tulajdonított jelentős bitcoinállomány. Ha a jövőben ezek a címek kriptográfiailag sérülékennyé válnának, annak nemcsak technológiai, hanem piaci következményei is lehetnének.
Magyarország követő vagy beszállító lesz?
A műsor vége már nemcsak a fizetési technológiáról, hanem annak gazdasági jelentőségéről szólt. Szabolcsi András szerint Magyarország számára különösen nagy lehetőség lenne, ha a digitális készpénzhez hasonló deep tech fejlesztések nem külföldre kerülnének, hanem itthon épülnének tovább.
A problémát szerinte az jelenti, hogy Magyarországon kevés ösztönző van a hosszú távú, magas kockázatú kutatás-fejlesztési projektek finanszírozására. Egy többéves kriptográfiai kutatás nehezen illeszkedik a gyors megtérülést váró üzleti környezetbe. Mindeközben a kutatói világban is sokszor inkább a gyors publikációk ösztönzik a szereplőket.
Pedig az ilyen fejlesztésekből hosszú távon komoly gazdasági érték születhet. Ha egy ország nemcsak felhasználója, hanem beszállítója is lesz a jövő pénzügyi infrastruktúrájának, az nemcsak technológiai önállóságot, hanem exportképes tudást és új vállalkozásokat is teremthet.
A digitális készpénz körüli vita ezért jóval többről szól, mint arról, hogy mivel fizetünk majd a boltban. A háttérben az a kérdés húzódik meg, ki építi a jövő fizetési infrastruktúráját, ki birtokolja a hozzá kapcsolódó tudást, és ki lesz képes időben alkalmazkodni azokhoz a technológiai változásokhoz, amelyek már most elkezdték átalakítani a pénzügyi rendszert.
A teljes adás az alábbi Spotify linken érhető el.
