A digitális fizetés ma gyors, kényelmes és szinte mindenhol elérhető, de van egy gyenge pontja: áram és hálózat nélkül könnyen működésképtelenné válhat. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető Siklós Bencével, a Peak tanácsadójával és Szabolcsi András kriptográfussal, pénzügyi IT szakemberrel beszélgetett arról, lehet-e olyan digitális pénzt létrehozni, amely a készpénz előnyeit és a modern elektronikus fizetések gyorsaságát egyszerre tudja biztosítani.
A digitális fizetésnek van egy kellemetlen gyenge pontja
A mai pénzügyi rendszerben alapvetően két pénzformát használunk. Az egyik a fizikai készpénz, a másik a számlapénz, amelyet banki rendszereken keresztül mozgatunk. A bankkártyás fizetés, az azonnali átutalás, a QR-kódos fizetés vagy akár egy fizetési gyűrű mögött is számlapénz és valamilyen digitális infrastruktúra dolgozik.
Ez azonban azt jelenti, hogy ezek a rendszerek hálózati és energiaellátási függőséggel működnek. Ha nincs áram vagy kommunikációs kapcsolat, az online fizetési lánc könnyen megszakadhat. A műsorban példaként az Ibériai-félsziget áramszünete került elő, ahol egy komolyabb leállás idején az ATM-ek és az elektronikus fizetések is problémássá váltak. Ilyen helyzetben a készpénz marad az egyik legbiztosabb menekülőút.
Csakhogy a készpénznek is megvannak a maga hátrányai. Drága előállítani, szállítani, őrizni és kezelni, távolra nem lehet vele fizetni, anonimitása pedig pénzmosási és hamisítási kockázatokat is hordoz. A számlapénz ezzel szemben gyors és bárhonnan használható, viszont sok szereplőn keresztül halad, így a tranzakciók jóval kevésbé anonimak.
A digitális készpénz egy harmadik pénzforma lenne
Szabolcsi András szerint éppen ebből a kettősségből következik a digitális készpénz ötlete. A cél nem az, hogy egyszerűen digitalizáljuk a készpénzt, hanem hogy létrejöjjön egy harmadik forma, amely egyszerre hordozza a készpénz és a számlapénz előnyeit.
A digitális készpénz távolról is működhetne, gyors és azonnali lenne, ugyanakkor offline fizetést is lehetővé tenne. Nem lenne szükség minden tranzakciónál központi kapcsolatfelvételre, miközben a rendszer képes lenne azonnal felismerni a visszaéléseket.
Ez különbözteti meg a jelenlegi digitális jegybankpénz (CBDC) koncepciók jelentős részétől is. A CBDC-k többnyire továbbra is számlaalapú rendszerekre épülnek, vagyis nem szakítanak teljesen a jelenlegi digitális banki infrastruktúrával. A digitális készpénz ezzel szemben új működési modellt igényelne.
Az anonimitás addig marad, amíg valaki nem próbál csalni
A legérdekesebb kérdés az, hogyan lehet egyszerre anonim és mégis biztonságos egy ilyen rendszer.
Szabolcsi András egy egyszerű hasonlattal magyarázta el a működést. Egy digitális bankjegybe úgy kerülne bele a tulajdonoshoz kapcsolódó kriptográfiai információ, hogy abból önmagában ne lehessen visszafejteni a személyazonosságát. Egy szabályos fizetés során ez továbbra sem tenné azonosíthatóvá a felhasználót.
Ha azonban valaki ugyanazt a digitális bankjegyet kétszer próbálná elkölteni, a két tranzakcióból már összeállhatna az a kriptográfiai információ, amely felfedi a csaló kilétét. Vagyis a rendszer normál használat mellett megőrizné a készpénzszerű anonimitást, visszaélés esetén viszont képes lenne azonosítani az elkövetőt.
A tulajdon átruházása szintén kriptográfiai módon történne. Minden fizetésnél új információ adódna hozzá a digitális bankjegyhez, amely igazolja, hogy az már az új tulajdonoshoz tartozik. Így egyfajta fizetési láncolat alakulna ki, amely önmagában anonim maradhat, de megfelelő jogi eljárás esetén visszafejthető lenne.
A legnagyobb kihívás a kettős költés problémája
Az offline digitális pénz egyik legnehezebb technológiai kérdése a double spending, vagyis a kettős költés. Digitális adatot ugyanis alapvetően könnyű lemásolni, ezért elméletileg ugyanazt az értéket több helyen is meg lehetne próbálni elkölteni.
A világ több évtizede keresi erre a megfelelő megoldást. Az egyik lehetőség az offline fizetés szigorú korlátozása, a másik valamilyen hardveralapú védelem, például biztonsági chip használata.
A műsorban bemutatott megközelítés más irányt követ: nem feltétlenül magát a másolást akarja fizikailag ellehetetleníteni, hanem azt biztosítaná, hogy a kettős költés egyértelműen felfedje az elkövetőt. Ez fontos különbség, mert így elméletileg szoftveres alapon is működhetne egy offline digitális pénzrendszer.
Nem a digitális euró riválisa, hanem kiegészítője lehet
A digitális készpénz nem feltétlenül lenne a digitális euró konkurense. Sokkal inkább egy technológiai rétegként működhetne, amelybe különböző pénzformákat lehet „becsomagolni”.
Ez azt jelenti, hogy nemcsak egy új pénztípust lehetne létrehozni, hanem akár a számlapénz vagy a digitális euró is kaphatna offline működési képességet. Ebben a modellben a jegybank továbbra is felügyelhetné a rendszert és a forgalomban lévő pénzmennyiséget, miközben a kereskedelmi bankok szolgálnák ki az ügyfeleket.
A gyakorlatban ez akár azt is jelenthetné, hogy amikor valaki digitális készpénzre váltana, nem kellene ATM-et keresnie. Elég lenne néhány gombnyomás a telefonon, és az érték közvetlenül az eszközén jelenhetne meg, majd internetkapcsolat nélkül is elkölthető lenne.
A technológia egyelőre fejlesztési és validációs fázisban van. Szabolcsi András elmondása szerint a protokoll több iteráción ment keresztül, a következő fontos lépés pedig a független kriptográfiai peer review lehet. Ha a megközelítés kiállja ezeket a vizsgálatokat, a digitális készpénz hosszabb távon valódi alternatívát kínálhat arra a problémára, amelyet a mai fizetési rendszerek még nem oldottak meg teljesen: hogyan lehet digitálisan, gyorsan és biztonságosan fizetni akkor is, amikor nincs hálózat.
A teljes adás az alábbi Spotify linken érhető el.
