Hiába gyorsulnak az átutalások, a vállalatok számára egy nemzetközi fizetés teljes útja továbbra is napokig tarthat. A Capgemini World Payments Report 2027 című jelentése szerint a következő nagy változást a fizetési eszközök új generációja hozza el. Ezekkel nemcsak a pénz mozoghat gyorsabban: a fizetési feltételek és az ellenőrzések is beépülhetnek magába a tranzakcióba. A bankok többsége ezen a területen még épphogy túl van a kísérleti fázison, a vállalatok viszont már nyitottak a használatukra.
A fizetési infrastruktúra sokat fejlődött az elmúlt években, ennek során azonban az elért legnagyobb változás a pénzmozgások felgyorsítása volt. Egy vállalati tranzakció jóval több lépésből áll azonban, mint a pénz továbbítása. Az ügyletek elindítása előtt jóváhagyásokra és megfelelőségi ellenőrzésekre lehet szükség; a teljesítés után a beérkező összeget azonosítani kell, majd össze kell vezetni a számlákkal és a vállalatirányítási rendszer adataival.
Egy vállalati fizetés útja a kezdeményezéstől a visszaigazolásig és az egyeztetésig a megvalósult fejlesztések ellenére is átlagosan még mindig 3,5 nap. Mindeközben a Swift adatai alapján a határokon átnyúló fizetések 90 százaléka egy órán belül eljut a fogadó bankhoz. A két mutató jól jellemzi a jelenlegi folyamat időigényét, de annak eltérő szakaszát méri.
Fordulópont a fizetésekben
A Capgemini 2027-es Word Payments Reportja szerint következő változás a pénz képességeinek megváltoztatása lehet. A stablecoinok, a tokenizált betétek és a központi banki digitális valuták (CBDC) kezdik közelebb hozni egymáshoz a fizetéseket, az elszámolást, a likviditáskezelést és az üzleti szabályokat. A jelentés ezt, „accelerated intelligen money”-ként, „felgyorsult intelligens pénz”-ként azonosítja.
A Word Payments Report kutatás során 1110, egymilliárd dollárnál nagyobb árbevételű vállalat vezetőjét kérdezték 2026 májusa és júniusa között kilenc piacon (Ausztrália, Egyesült Arab Emírségek, Franciaország, Németország, Hongkong, Hollandia, Szingapúr, Egyesült Királyság és az Egyesült Államok). A válaszadók egyenlő arányban képviselték a biztosítási, a feldolgozóipari, valamint a logisztikai és szállítási ágazatot. Emellett 300 banki vezető töltötte ki a felmérést, és több mint ötven vezetővel interjú is készült.
Mitől lesz „intelligens” a pénz?
A Capgemini által „gyorsított intelligens pénzként” azonosított eszközök kibocsátója és szabályozási háttere eltér. A tokenizált betét banki követelés. A stablecoint jellemzően magánszereplő bocsátja ki. A digitális jegybankpénz mögött pedig a jegybank áll. Közös jellemzőjük ugyanakkor, hogy a pénzmozgás és az elszámolás mellé végrehajtási szabályok is kapcsolhatók.
Egy több szereplőt érintő ügyletben például a fizetés meghatározott feltételek teljesüléséhez köthető, az elszámolás és az adatok frissítése pedig összehangolható. Ez különösen a határokon átívelő, folyamatosan működő vállalati fizetéseknél, a pénzállomány valós idejű követésénél és az összetett elszámolásoknál lehet értékes.
A bankok még csak kísérleteznek – a vállalatok türelmetlenek
A fizetési szektor ugyanakkor a stablecoinok, a tokenizált betétek és a központi banki digitális valuták bevezetésének még csak korai szakaszában van. A Capgemini banki vezetői felmérése szerint a bankoknak mindössze 21 százaléka jutott túl a kísérleti szakaszon, és skáláz aktívan legalább egy ilyen eszközt. A többiek még tesztelnek, mérlegelnek vagy nem foglalkoznak a kérdéssel.
Mindeközben a vállalatok a gyorsabb fizetéseken túl jobb átláthatóságot szeretnének a tranzakciókban, kiszámítható elszámolást várnak el, erősebb likviditáskezelést és könnyebb egyeztetést igényelnének. A kutatásban megkérdezett vállalati vezetők elégedetlenek a bankjukkal, közel 60 százalék kész lenne nem banki szereplőtől stablecoin-alapú szolgáltatást igénybe venni, ha bankja nem kínálna megfelelő lehetőséget.
A tét hatalmas
Az új fizetési eszközök nyomást gyakorolhatnak a bankok hagyományos bevételi forrásaira. A Capgemini becslései szerint körülbelül 230 milliárd dollárnyi hagyományos fizetéssel kapcsolatos bevételtől eshetnek el a bankok, ha nem lépnek megfelelően. Ez a teljes fizetési bevétel nagyjából 10 százaléka, magában foglalja a devizaárfolyam-különbözeteket, a levelezőbanki díjakat, a lebegőbanki bevételeket és a tranzakciófeldolgozási díjakat.
A jelentés megállapításai szerint a leggyorsabban mozgó bankok arra számítanak, hogy rövidebb idő alatt pótolják az elveszett bevételt. A vezető bankok arra számítanak, hogy a csökkenést körülbelül 15 hónap alatt ellensúlyozzák, szemben a mainstream versenytársaik 25 hónapjával.
Banki megközelítések
A Capgemini három átfogó stratégiát határoz meg a bankok számára, akik belépnek az új fizetési környezetbe. A reaktív bankok főként harmadik felek képességeire támaszkodnak, és korlátozott saját befektetéseket hajtanak végre. Az offenzív bankok szelektíven fektetnek be bizonyos piacokba, fizetési folyosókba vagy ügyfélszegmensekbe, ahol úgy vélik, hogy előnyre tehetnek szert. Az átalakító bankok ennél is tovább mennek, és olyan infrastruktúrát, technológiát és szabványokat építenek ki, amelyek egy szélesebb fizetési ökoszisztémát támogathatnak.
A Capgemini kutatásában megkérdezett vezetők közül senki sem tervezi a reaktív megközelítést. Körülbelül 67 százalék offenzív, 33 százalék transzformatív stratégiát kíván alkalmazni. A mainstream csoportban nagyjából 40 százalék továbbra is reaktív maradásra számít. Ez a különbség a fizetési üzletágban bekövetkezett nagyobb változásra utal.
Mindezek alapján a jelentés készítői szerint a verseny egyre inkább arról szólhat, hogy ki tudja kezelni a likviditást, a végrehajtást, az adatokat és a bizalmat a teljes fizetési folyamat során, ahelyett, hogy ki tudja egyszerűen feldolgozni a tranzakciókat.
Változó versenyfeltételek
A kialakulóban lévő modell a jelentés alapján szorosabban ötvözi a fizetési, elszámolási, likviditási és üzleti szabályokat, mint az korábban jellemezte a folyamatokat. Ez új technológiát, új partnerségeket és új bevételi forrásokat jelenthet a bankoknak. A vállalatok számára pedig gyorsabb elszámolást, jobb átláthatóságot. A verseny tehát nemcsak arról szól, hogy ki vezet be először egy új pénzformát, hanem arról is szól, hogy ki tudja ezt a technológiát jobb üzleti móddá alakítani.
Címlapkép: Depositphotos
