A Standard Chartered május elején jelentette be, hogy 2030-ig nagyjából 8000 munkavállalót küld el az AI miatt. Bill Winters vezérigazgató szerint „nem költségcsökkentésről van szó, hanem az alacsonyabb értékű emberi erőforrás lecseréléséről”. Egy nappal később, május 20-án, Szingapúrban más mondatok hangzottak el. Gan Kim Yong miniszterelnök-helyettes a DBS Leaders Dialogue eseményén úgy fogalmazott, a bankoknak az AI-bevezetésnél nem csak megtakarítást, hanem új munkahelyeket is mérniük kell. A kontraszt nem véletlen: két különböző piaci filozófiát mutat.
Egy nappal a Standard Chartered bejelentése után
A két bejelentés időbeli közelsége adja meg a piaci jelentőséget. A brit Standard Chartered közleményében az AI-átalakítást kétségkívül leépítésként mutatta be. A szingapúri kormány válasza nem egyszerűen ennek a tagadása. Gan szerint „Szingapúr számára a válasz nem lehet a változás visszafogása”. Az AI-bevezetés lassítása szerinte rontaná a versenyképességet, és végső soron a munkavállalókat sújtaná leginkább. A kérdés tehát nem az, hogy bevezetik-e – hanem hogy mire irányítják. Gan szerint a bankoknak két kérdést kell egyszerre feltenniük az AI-bevezetésnél. Az első: „mennyi költséget tudunk megtakarítani?” A második: „milyen új szerepköröket tudunk teremteni, és hogyan képezhetjük át a meglévő munkavállalókat?”
DBS: 500 fiatalt vesznek fel az AI miatt
Gan beszéde mellé a DBS május 19-én tette közzé saját számait. A bank 2026-ban több mint 500 szingapúri fiatalt vesz fel. Ebből 112 menedzser-gyakornok – ez több mint kétszerese a 2024-2025-ös átlagnak. További 400+ stagiare és nagyjából negyven friss diplomás kerül a hosszabb képzési programba. A 2024 és 2026 közötti időszakra összesen közel 1600 új fiatal munkavállaló kerül a DBS rendszerébe. Tan Su Shan, a DBS vezérigazgatója így foglalta össze az érvelést. „A kicsi, ha az AI felerősíti, sok mindent jelent – de az emberek számítanak.” A bank a programját ki is terjeszti. A szingapúri Institute of Banking and Finance (IBF) közreműködésével Young Talent Programme néven külön keretrendszert indít. A program a banki és pénzügyi szektor egészére kínál AI-pályakezdő helyeket.
Mit követhet ebből Európa és Magyarország?
A szingapúri keretrendszer nem egyszerűen szocpolitika. A bank AI-átalakítása a piaci versenyhelyzet kérdése: a DBS egy 15 elemű, AI-fókuszú pénzügyi rangsor harmadik helyezettje. A vezetők szerint az adott méretű piacon a humán tőke nem mellékszereplő, hanem a versenyképesség alapja. A magyar bankok hasonló méretarányú piacon működnek. Az OTP, a K&H és az MBH AI-fejlesztéseit a 2026 augusztusi uniós AI-rendelet is alakítani fogja. Az uniós keret a magas kockázatú AI-rendszerekre vonatkozik, és nem szabályozza a HR-választást. Pedig épp ez a HR-választás dönti el, hogy a banki AI termelékenység-növelő vagy létszámcsökkentő eszközzé válik itthon. Magyar szempontból a kérdés tehát nem ideológiai, hanem stratégiai.
(via PYMNTS)
(Címlapkép: Depositphotos)
