A kvantumszámítógépek hosszú ideje a technológiai világ egyik legtöbbet vitatott fejlesztési irányát jelentik. Egyes szakértők szerint még évtizedekre vagyunk attól, hogy valódi veszélyt jelentsenek a jelenlegi digitális infrastruktúrára, mások azonban úgy vélik, a kriptográfia jövője már most újragondolásra szorul. A kérdés különösen érzékenyen érinti a kriptovalutákat, hiszen ezek biztonságának alapját a modern titkosítási eljárások adják. A Glassnode friss elemzése ismét reflektorfénybe helyezte a témát: a cég szerint a bitcoin kínálat közel 10 százaléka szerkezetileg ki van téve egy jövőbeli kvantumtámadásnak.
Miért jelenthet veszélyt a kvantumszámítógép a Bitcoinra?
A Bitcoin hálózat biztonsága jelenleg elliptikus görbéken alapuló kriptográfiára (ECC) épül. Ez az a matematikai rendszer, amely a privát és publikus kulcsok működését biztosítja, vagyis lehetővé teszi, hogy csak a tulajdonos költhesse el a coinjait. A probléma ott kezdődik, hogy egy kellően fejlett kvantumszámítógép elméletben képes lehet feltörni ezt a rendszert, és visszafejteni a privát kulcsokat a publikus kulcsok alapján.
A Glassnode szerint jelenleg mintegy 1,92 millió BTC számít „strukturálisan nem biztonságosnak”. Ezek olyan coinok, amelyek esetében a publikus kulcs már eleve látható a blokkláncon, így egy jövőbeli kvantumszámítógépes támadás elsődleges célpontjai lehetnek.
A veszélyeztetett coinok között találhatók a korai Bitcoin-időszakból származó Pay-to-Public-Key (P2PK) címek, a régebbi többaláírásos struktúrák, valamint a modern Taproot-címek egy része is. Ezek közös jellemzője, hogy a publikus kulcs vagy annak megfelelője közvetlenül megjelenik a tranzakciókban.
Satoshi Bitcoinjai is veszélyben lehetnek
A legérdekesebb rész talán az, hogy a sérülékeny kínálat jelentős része Satoshi Nakamotóhoz köthető. A Glassnode becslése szerint a Bitcoin rejtélyes alkotójának tárcáiban körülbelül 1,1 millió BTC található, ami önmagában a teljes sebezhető készlet több mint felét jelenti.
Emellett további 620 ezer, a Bitcoin korai időszakából származó érme számít veszélyeztetettnek, míg nagyjából 200 ezer BTC Taproot-címeken található. Ez azért különösen érdekes, mert a Taprootot eredetileg a Bitcoin adatvédelmi és hatékonysági fejlesztéseként vezették be, ugyanakkor bizonyos szerkezeti sajátosságai miatt kvantumszempontból nem tekinthető teljesen jövőbiztosnak.
Mennyire reális a fenyegetés?
Bár a téma első hallásra drámainak tűnhet, a szakértők szerint egyelőre nincs közvetlen veszély. Az ARK Invest márciusi tanulmánya alapján egy olyan kvantumszámítógép, amely képes lenne feltörni a Bitcoin titkosítását, körülbelül 2330 logikai qubitet igényelne.
A jelenlegi kvantumszámítógépek ettől még jelentősen messze vannak. Ugyanakkor a technológiai fejlődés üteme miatt egyre több szereplő véli úgy, hogy a Bitcoin-közösségnek már most fel kell készülnie erre a forgatókönyvre.
A Glassnode szerint a teljes Bitcoin-kínálat 69,8 százaléka jelenleg nincs kitéve kvantumszámítógépes fenyegetésnek. Ez körülbelül 13,99 millió BTC-t jelent. Ugyanakkor a kínálat további 20,6 százaléka „működési szempontból nem biztonságos”, ami azt jelenti, hogy nem a protokoll szerkezete, hanem a felhasználók gyenge kulcs- vagy címkezelési gyakorlata okozhat problémát.
A nagy intézményi szereplők sem védettek
Az elemzésből az is kiderül, hogy több ismert pénzügyi szereplő BTC-készlete is jelentős mértékben kitett lehet a jövőbeli kvantumkockázatnak. A Glassnode adatai szerint a Franklin Templeton, a WisdomTree és a Robinhood által tartott BTC-k 100 százaléka érintett lehet, míg a Revolut bitcoin-állományának 99 százaléka szintén sérülékenynek számít.
A Grayscale esetében ez az arány 52 százalék, míg a Fidelity állománya jóval kedvezőbb képet mutat: ott a coinok mindössze 2 százaléka számít veszélyeztetettnek.
A kriptotőzsdék között is jelentős eltérések láthatók. A Coinbase tárolt bitcoinjainak csupán 5 százaléka kitett, miközben a Binance esetében ez az arány eléri a 85 százalékot, a Bitfinexnél pedig gyakorlatilag a teljes állomány érintett lehet.
Jöhetnek a kvantumbiztos Bitcoin-frissítések
A vita középpontjában jelenleg az áll, hogy miként lehetne a Bitcoint felkészíteni a posztkvantum korszakra. Az egyik leggyakrabban emlegetett javaslat a BIP-360, amely egy új Pay-to-Merkle-Root (P2MR) kimeneti típust vezetne be.
A megoldás célja, hogy megszüntesse a Taproot jelenlegi, kvantumszempontból sérülékeny kulcsalapú költési mechanizmusát. Fontos azonban, hogy a javaslat önmagában még nem jelent teljes posztkvantum kriptográfiai átállást, inkább egy olyan alapot teremtene, amelyre a jövőben kvantumbiztos digitális aláírási rendszerek épülhetnek.
A Glassnode szerint a kockázatok jelentős része már rövid távon is csökkenthető lenne jobb címkezeléssel, a kulcsok újrafelhasználásának minimalizálásával és új, biztonságosabb tárcastruktúrák alkalmazásával.
A Bitcoin következő nagy kihívása lehet
A kvantumszámítógépek kérdése egyre inkább stratégiai problémává válik. Bár a technológia még nem tart ott, hogy közvetlen fenyegetést jelentsen a Bitcoinra, a piac szereplői egyre komolyabban foglalkoznak a felkészüléssel.
A következő évek egyik legfontosabb kérdése az lehet, hogy a Bitcoin közössége képes lesz-e időben végrehajtani azokat a fejlesztéseket, amelyek hosszú távon is garantálják a hálózat biztonságát egy kvantumszámítógépes korszakban.
(Forrás: Cointelegraph)
(Címlapkép: Depositphotos)
