A kriptovaluták világában hosszú éveken keresztül a „Web3”, a decentralizáció és a hagyományos pénzügyi rendszer leváltása számítottak a legnépszerűbb hívószavaknak. Most azonban úgy tűnik, hogy a piac új korszakba lép. Egyre több iparági szereplő szerint a jövő nem a pénzügyi rendszer és a blokklánc-technológia szétválásáról, hanem azok teljes összeolvadásáról szól.
Edwin Mata, a spanyol Brickken tokenizációs platform alapítója és vezérigazgatója szerint akár már 2030-ra eljuthatunk oda, hogy a Wall Street működésének jelentős része blokklánc-alapokra épül. A szakember úgy véli, néhány éven belül maga a „blokklánc” kifejezés is elveszítheti jelentőségét, mivel a technológia egyszerűen a pénzügyi infrastruktúra természetes részévé válik.
A blokklánc már nem különálló iparág
A pénzügyi szektor az elmúlt években látványos utat járt be. Míg korábban a bankok és a kriptoszektor gyakran egymás riválisaiként jelentek meg, ma már egyre több pénzintézet használ blokklánc-technológiát elszámolások, nemzetközi átutalások vagy egyéb pénzügyi folyamatok hatékonyabbá tételére. Mata szerint ennek eredményeként fokozatosan megszűnik a határ a hagyományos pénzügyek és a digitális eszközök világa között.
A fintech szektor fejlődése korábban arról szólt, hogyan lehet digitális technológiákkal modernizálni a pénzügyi szolgáltatásokat. Most ugyanez történik a blokklánccal is: a technológia már nem külön kategória, hanem a pénzügyi innováció egyik alapvető építőeleme lesz.
A tokenizáció következő szintjét már az AI alakíthatja
A tokenizáció az elmúlt évek egyik legfontosabb pénzügyi innovációjává vált. Az eljárás lényege, hogy különböző eszközök – például ingatlanok, kötvények, részvények vagy akár műalkotások – digitális tokenek formájában jelennek meg a blokkláncon.
A piac fejlődésének következő szakaszát azonban már nem feltétlenül az emberek fogják irányítani. A Brickken jelenleg olyan mesterséges intelligenciára épülő ügynököket fejleszt és alkalmaz, amelyek képesek automatizálni az eszközök platformra történő bevezetését, valamint a likviditás biztosításához szükséges folyamatokat. A cél egy olyan rendszer létrehozása, amelyben a korábban manuálisan végzett feladatok jelentős részét algoritmusok végzik el.
Ez nemcsak gyorsabb működést eredményezhet, hanem jelentősen csökkentheti a pénzügyi szolgáltatások költségeit is.
A pénzügyi döntések egy részét is átveheti az AI
A mesterséges intelligencia térnyerése nem áll meg az adminisztratív folyamatok automatizálásánál. Mata szerint hamarosan a pénzügyi szolgáltatások felhasználói felületei is gyökeresen átalakulhatnak.
A ma ismert dashboardok, grafikonok és összetett kezelőfelületek helyét egyszerű szöveges utasítások vehetik át. A felhasználó például csak annyit ír majd be, hogy szeretné a lehető legjobb kockázat-hozam arányú befektetést megtalálni, a háttérben dolgozó AI-rendszer pedig önállóan elemzi a lehetőségeket és végrehajtja a szükséges lépéseket.
Ha ez a forgatókönyv megvalósul, a pénzügyi döntéshozatal szerepe is jelentősen átalakulhat. A jövőben egyre több döntési folyamatot bízhatnak algoritmusokra, különösen az olyan területeken, ahol nagy mennyiségű adat gyors feldolgozására van szükség.
MiCA: védelem vagy versenyhátrány?
Miközben a technológia gyors ütemben fejlődik, a szabályozói környezet igyekszik lépést tartani vele. Az Európai Unió MiCA (Markets in Crypto-Assets) szabályozása jelenleg a világ egyik legátfogóbb kriptoeszközökre vonatkozó jogi keretrendszerének számít.
Mata ugyanakkor úgy látja, hogy a szabályozás aránytalanul nagy terheket ró a kisebb piaci szereplőkre. Véleménye szerint a megfelelési költségek és az engedélyezési folyamatok időigénye olyan akadályokat teremtenek, amelyek elsősorban a nagy pénzügyi intézményeknek kedveznek.
A kritikusok szerint egy startup számára akár kilenc hónapos engedélyeztetési folyamat is végzetes lehet, különösen akkor, ha ez idő alatt nem tud bevételt termelni. Ez a helyzet hosszabb távon csökkentheti az innovációt és a versenyt az európai piacon.
Nem véletlen, hogy az Európai Bizottság már a MiCA bevezetését követő néhány éven belül vizsgálni kezdte, hogy a szabályozás továbbra is megfelelően szolgálja-e az eredeti céljait.
A tokenizált betétek lehetnek a digitális pénz valódi nyertesei
Miközben a közvélemény figyelme sokáig a stablecoinokra összpontosult, a háttérben egy másik technológiai irányzat is egyre nagyobb lendületet kap.
Az Egyesült Államok legnagyobb bankjai jelenleg közös tokenizált betéti infrastruktúra kialakításán dolgoznak. A koncepció lényege, hogy a banki betétek blokklánc-alapú formában jelennek meg, miközben megőrzik a hagyományos bankrendszer szabályozási és üzleti kereteit.
Ez az elképzelés több előnyt is kínálhat. Egyrészt lehetővé teszi a nap 24 órájában működő elszámolást, másrészt kihasználja a programozható pénzek nyújtotta lehetőségeket. Emellett a meglévő banki infrastruktúrára épül, ami jelentősen megkönnyítheti a tömeges elterjedést.
A kriptoszektor új korszaka következik
A kriptoipar első éveit a decentralizáció és a hagyományos pénzügyi rendszerrel való szembenállás határozta meg. Az új korszak azonban egyre inkább az integrációról szól. A bankok blokkláncot használnak, a fintech cégek AI-t építenek szolgáltatásaikba, miközben a tokenizáció fokozatosan megjelenik a hagyományos pénzügyi eszközök világában is.
Ha Edwin Mata előrejelzése helyesnek bizonyul, néhány éven belül valóban eljuthatunk oda, hogy a Wall Street és a blokklánc közötti különbségtétel értelmét veszti. A technológia egyszerűen beolvad a pénzügyek mindennapi működésébe – és talán már észre sem vesszük, hogy ott van.
(Forrás: PYMNTS)
(Címlapkép: Depositphotos)
