Kinek a felelőssége a pénzügyi edukáció?

Nagyot nőtt az elmúlt időszakban a BNPL népszerűsége, de a brit fogyasztók negyede egyelőre még sötétben tapogatózik. Hogy kinek a felelőssége a pénzügyi tudatosság növelése a társadalmon belül, megoszlanak a vélemények.

A BNPL (buy now, pay later – vásárolj most, fizess később) használatának következményeivel tisztában van az Egyesült Királyság fogyasztóinak háromnegyede – derül ki az ECOMMPAY fizetési szolgáltató felméréséből, amelyet a The Fintech Times ismertetett. A brit fogyasztók 24 százaléka nyilatkozott úgy, hogy még nem igazán értik a szolgáltatást, további edukációra van szükségük.

Mi fán terem a BNPL?

A „vásárolj most, fizess később”-szolgáltatások (BNPL) lehetővé teszik, hogy a vásárló részletekben fizessen egy termékért, késleltetve ezzel a teljes visszafizetést. Általában az ár egy részét a vásárláskor kell teljesíteni, a fennmaradó részt pedig ütemezett időközönként, például kéthetente vagy havonta. Ezen platformok elsősorban okostelefon alkalmazásokon keresztül érhetők el, és az értékesítés helyén, vagy akár internetes vásárlás során is használhatóak, amennyiben a kereskedő engedélyezi ezek használatát.

A Fintech.hu korábban cikksorozatban járta körbe a BNPL-modellt:

  1. Vásárolj most, fizess később!
  2. A kereskedő fizet!
  3. Pszichológiai faktorok a BNPL sikeressége mögött
  4. Célcsoportok
  5. A piac

Bőven vannak még kihívások a pénzügyi műveltség terén

A Censuswide-dal közösen készített kutatásból kiderül még, hogy

  • a vállalatvezetők 54 százaléka érzi úgy, hogy számos kihívás van még előttük a fogyasztóik, partnereik pénzügyi ismereteinek támogatását, edukációját illetően;
  • a megkérdezett cégek csupán 27 százaléka szerint volt sikeres az ügyfeleiknek nyújtott pénzügyi szolgáltatásokról szóló tájékoztatójuk;
  • míg 26 százalékuk úgy vélte, hogy nehéz volt a pénzügyi ismereteket segítő irányelveik végrehajtása.

A felmérést készítők ugyanakkor látnak pozitív jeleket számos fintech területen is. Ugyanis ezt a kutatást tavaly is elvégezték, amikor is arra jutottak, hogy a brit fogyasztók csupán 14 százaléka értette, mi is az az open banking. (A nyílt bankolásról bővebben ebben a cikkünkben olvashat.)

A legfrissebb felmérések szerint a pénzügyi ismereteket tekintve fejlődtek a brit vásárlók – legalábbis az ECOMMPAY kutatásában részt vevők válaszai szerint: idén a fogyasztók 64 százaléka vallotta magát pénzügyileg jártasnak a nyílt banki szolgáltatások terén, értik annak fizetési lehetőségekkel kapcsolatos következményeit.

A kriptopiacot vizsgálva a megkérdezettek több mint fele véli úgy, hogy pénzügyileg tájékozott a kriptoeszközök fizetési célú felhasználásáról, viszont 46 százalékuk továbbra sem érti, illetve tudja, hogy mi is az.

Kinek a felelőssége a pénzügyi tudatosság növelése?

A megkérdezett cégvezetők közel fele vélekedett úgy, hogy leginkább a bankok felelőssége a fogyasztóik pénzügyi edukációja. A rangsorban a bankokat az állam (41 százalék), valamint a fizetési szolgáltatók (40 százalék) követik.

„A kutatásunk rámutatott, hogy a fogyasztók nagyrészt magabiztosak a pénzügyi ismereteikben és általában hozzáértőbbek a legújabb pénzügyi eszközök használatában”

– összegzett Paul Marcantonio, az ECOMMPAY brit és nyugat-európai ügyvezetője.

Úgy véli, „hihetetlenül ígéretes”, hogy egy év alatt mekkorát változott az attitűd az open banking irányába, ami szerinte az iparági erőfeszítéseknek köszönhető – azaz annak, hogy a különféle szolgáltatók segítik a fogyasztókat a biztonságos és gyors fizetési lehetőségek megismerésében. „Ugyanakkor további edukációra van szükség annak biztosításához, hogy az új fizetési módokat felelősségteljesen lehessen használni” – fogalmazott Paul Marcantonio, hozzátéve, hogy „a fogyasztókat ne hagyják a sötétben a kripóval való kereskedés vagy épp a BNPL-konstrukciók elfogadásának következményeivel”.

(Források: The Fintech Times, Fintech.hu)

(Borítókép: Scott Graham / Unsplash)

Károly Gábor

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra.