A Buy-Now-Pay-Later modell – II. rész: a kereskedő fizet!

Mivel az utóbbi évek egyik legforróbb fintech területe, a Buy-Now-Pay-Later fizetési szolgáltatás itthon még nem elérhető – s emiatt nem is annyira ismert, de minden bizonnyal csak idő kérdése, hogy betörjön hazánkba is – ezért egy cikksorozatot szentelünk annak, hogy jobban megismertessük az olvasókkal. Az első részben a BNPL fizetési modell struktúrájáról és más, hasonló termékekkel szemben megjelenő előnyeiről volt szó. A BNPL fizetés segítségével a vásárlók rugalmasan, addicionális díjak és költségek nélkül tudják időben eltolni a megvásárolt termék kifizetését, vagyis csúnya közgazdasági kifejezéssel élve intertemporális fogyasztásukat optimalizálják. Egy konkrét példát említve, ez azt jelenti, hogy egy tetszőleges webshopban kapható, 50 ezer forintba kerülő kabátot több hónapon keresztül, részletekben fizethetünk ki az eredeti ár értékének megfelelően, kamat és egyéb díjak nélkül. 

Az első cikk után azonban jogosan tehette fel magának a kérdést a figyelmes olvasó, hogy honnan származik a szolgáltató bevétele? Miért éri meg kamat- és díjmentesen nyújtani a hitelkártyákhoz és mikrohitelekhez hasonló szolgáltatást? A válasz erre természetesen az, hogy a szolgáltatás nem ingyenes, csak a hitelekkel és hitelkártyákkal szemben a kölcsön díját nem a vásárló, hanem a kereskedő fizeti meg. Ugyanis, a BNPL fizetésnél a kereskedő lemond a kosárérték bizonyos százalékáról – általában 4-6 százalékról – a BNPL szolgáltató javára. Ez a fenti példánál maradva azt jelenti, hogy az 50 ezer forintos kabát értékesítése után 2-3.000 forint végül a BNPL szolgáltatónál landol, ez lesz a kabát kifizetéséből származó bevétele, miután befolyik hozzá a részletekben kifizetett összeg. Ezen a ponton adja magát az újabb kérdés: miért mond le a kereskedő a bevételének 4-6 százalékáról? A válasz itt már bonyolultabb és több komponensből áll. A BNPL fizetési funkció megnöveli a fogyasztók vásárlóerejét, és csökkenti annak az esélyét, hogy a vásárló elhagyja a bevásárlókosarat, amikor eljön a fizetés ideje. A megnövelt vásárlóerő miatt jelentősen növekedhet az átlagos kosárérték – a legnagyobb BNPL szolgáltatók 30-85 százalékos átlagos kosárérték növekedésről számoltak be saját partnereiknél – , és drasztikusan csökkenhet a kosárelhagyások aránya. Ráadásul, a BNPL vásárlási folyamat egyszerűsége és kényelmessége révén növelheti az ismétlődő vásárlások számát, vagyis pozitívan hat a vásárlói lojalitásra is. 

Tehát, a kereskedő a termék árának 4-6 százalékáért cserébe megnövelt kosárértékét – azaz több elköltött pénzt -,  kevesebb félbeszakított vásárlást és gyakrabban visszatérő vásárlókat kap. Vagyis a nap végén a BNPL szolgáltatónak átengedett összeg többszörösét szerezheti meg. Ez egy igen csak win-win(-win) szituáció minden fél számára. A kereskedők ezen kívül további előnyöket is élvezhetnek a BNPL szolgáltatók ügyfélbázisához való hozzéféréssel, hiszen a BNPL partnerek bekerülhetnek a szolgáltatók alkalmazásába is, ami a hatalmas ügyfélbázisnak köszönhetően több millió új potenciális vásárló elérését könnyíti meg.

Görög Szabolcs