Ezúttal a nyílt bankolást és az azzal járó változásokat mutatjuk be, valamint beszélünk az Európai Unió PSD2 névre keresztelt szabályozásáról is, melynek célja szintén a banki szektorban zajló verseny felpezsdítése, valamint a felhasználók minőségi szolgáltatással való ellátásának elősegítése.
Az Open Banking, azaz nyílt bankolás alatt elsősorban az alábbi, a bankszektort érintő jelenségeket értjük:
- az Open API-kat (alkalmazás-programozási felületek), melyek harmadik feles szolgáltatók számára lehetőséget biztosítanak, hogy különböző szolgáltatásokat fejlesszenek az ügyfelek banki adatainak felhasználásával
- a megnövekedett pénzügyi transzparencia lehetőségét
- a bankszektoron belüli nyitottság növekedését és az innováció elősegítését
Európában az open banking bevezetésében és formájának kialakításában központi szerepet tölt be az Európai Unió, mely a második pénzforgalmi irányelv (PSD2) megalkotásával jelezte szándékát a pénzügyi szektor modernizálására. A PSD2 szabályozás legfontosabb célja, hogy támogassa a digitális banki szolgáltatások dinamikus fejlődését, valamint segítse olyan innovatív pénzügyi szereplők belépését a szektorba, mint fintech cégek, vagy egyéb pénzforgalmi szolgáltatók. Az irányelv elfogadása az alábbi legfontosabb változásokat vonja maga után:
- új szereplők érkezése: elsősorban számlainformációs szolgáltatók (AISP), fizetés-kezdeményezési szolgáltatók (PISP), valamint kártyaalapú fizetési eszközt kibocsátó szolgáltatók (CISP) belépésére lehet számítani
- új szolgáltatások megjelenése: az imént említett új szereplők új, innovatív megoldások érkezését hozzák majd magukkal a digitális pénzügyek területén
- új együttműködések: az új szolgáltatások terjedését elősegítendő, a PSD2 kimondja, hogy a hitelesített harmadik feles szolgáltatók (a fentebb említett AISP, PISP, és CISP szolgáltatók) az ügyfelek engedélye révén annak számlavezető bankjának Open API csatornáin keresztül hozzáférhetnek majd az ügyfelek számlainformációs adataihoz, valamint adott esetben tranzakciókat is kezdeményezhetnek az ügyfél jóváhagyásával
Az utolsó pont egyben azt jelenti, sokkal intenzívebb versenyre számíthatunk a továbbiakban a pénzügyi szektorban, hiszen azzal, hogy egy ügyfél új bankszámlát nyit egy banknál még nem lesz egyértelműen kizárólagosan az adott bank ügyfele. Ha ugyanis az ügyfél úgy dönt, hogy a különböző új szolgáltatók digitális pénzügyi megoldásaival élni kíván, engedélyt adhat bankján keresztül a már taglalt módon arra, hogy az adott szolgáltató számlainformációs, vagy fizetés-kezdeményezési szolgáltatást nyújtson a számára. A számlavezető bank köteles a megfelelő hitelesítést követően jóváhagyni az engedélyt és Open API csatornáin keresztül hozzáférést adni a szolgáltatónak az ügyfél engedélyben foglalt adataihoz. Ez bizonyos értelemben hátrányos fejleménynek számít a bankok számára, hiszen az eddig talonba kerülő ügyfeleket, ha részlegesen is, de könnyedén elveszíthetik, ráadásul az ügyfél elkötelezettsége később már nem a bank, hanem a harmadik feles szolgáltató irányába lesz igazán erős, ha általa jut hozzá a kívánt szolgáltatásokhoz.
Ezek alapján nem meglepő, hogy vannak olyan bankok világszerte, akik defenzív stratégiára álltak át, a törvényi kötelezettségeiknek jó esetben még épp eleget tesznek, de elzárkóznak az új pénzügyi szereplőkkel való tényleges együttműködéstől, s ahol tehetik akadályozzák azt. A bankok többsége azonban szerencsére felismeri ennek a stratégiának az elkerülhetetlen kudarcát és igyekeznek minél előbb alkalmazkodni az új helyzethez, valamint a digitális pénzügyi innováció támogatásával jelezni elkötelezettségüket a lehető legszínvonalasabb szolgáltatások és ügyfélélmény nyújtása mellett. Jó példa erre a magyar piacról a Budapest Pénzügyi Asszisztens platform, amely AISP engedélye mellett az első az országban, és egyelőre az egyetlen, aki PISP jogosultsággal is rendelkezik.
Bátorfi Botond
