Vállalati bűnmegelőzés nélkül álom a fenntarthatóság

Egy vállalat jó hírnevét leginkább az tépázhatja meg, ha tevékenységével összefüggésben a jogellenesség gyanúja merül fel. A legsúlyosabb eset, ha a vállalatot egyenesen jogellenes tevékenységek végzésére alapítják. Ennek klasszikus példái Al Capone Chicago-szerte alapított önkiszolgáló mosodái voltak, amelyekbe az illegális alkohol-kereskedelemből származó pénzeket fektette be. Azt mondják, innen származik a pénzmosás jogi terminusa. Napjainkban viszont sokan már átvitt értelemben űzik ezt a tevékenységet, ami rendkívül káros nem csupán saját magukra, de környezetükre, ügyfeleikre nézve is. Éppen ezért a vállalati bűnmegelőzés kulcsfontosságú feladat.

Illegális pénzbevétel, vagy jogellenes tevékenység végzésére, jogszabály megkerülését elősegítő szolgáltatásokra is alakulnak vállalatok. Ilyenek lehetnek a székhelyszolgáltatást nyújtó vállalkozások, illetve a fedőcégek. Ezek elősegíthetik egy cég tényleges működési helyének, tevékenységének leplezését. Valóságos gazdasági tevékenységet nem végeznek, működésük arra szolgál, hogy bűncselekményekből származó pénzeket tudjanak fogadni és eltüntetni.

Nagy felelősség nyugszik az etikus cégek vállán is

Az ilyen cégekkel szemben a transzparens vállalkozásoknak fel kell lépniük, üzleti kapcsolat létesítését ezekkel el kell kerülniük. A legjobb gyakorlat, ha a vállalkozásnak van az üzleti kapcsolatok létesítésére vonatkozó szabályzata. Az ilyen szabályzatban kell definiálni, hogy milyen intézkedéseket kell megtennie a cégnek az üzletfelek megismerésének érdekében.

A vállalat vezetője, alkalmazottai is keveredhetnek jogellenes tevékenységbe, ami ronthatja a vállalat jó hírnevét. Szükséges, hogy a vállalkozásnak legyen részletes etikai szabályzata, mely a vállalati értékek közvetítésén túl meghatározza a nem etikus magatartások belső kivizsgálásának rendjét. A szabályzat határozza meg az etikai előírások megsértésének világos következményeit. A nem etikus magatartások között szerepeljenek a fenntarthatósági célok ellen ható magatartások is.

Amennyiben bűncselekmény, vagy egyéb jogellenes cselekmény érinti a vállalati működést, felmerülhet nem csak az elkövető, de a vállalat büntetőjogi felelőssége is, ami akár a vállalat megszüntetéséhez is vezethet.

A zöld az új fekete

A vállalat a fenntarthatósággal összefüggésben is számos jogellenes cselekménybe keveredhet. A bűnmegelőzés során is a fenntarthatósági célok összességét kell figyelembe venni.  Ezeket számos bűncselekmény veszélyeztetheti. A csalás gátja lehet a gazdasági fejlődésnek, a sikkasztás csődbe sodorhatja a vállalatot, ami munkahelyek elvesztésével járhat, növelheti a szegénységet. Az emberkereskedelem, a kényszermunka kiszolgáltatottá tesz, azaz az egyenlőtlenségek csökkentése ellen hat, a kábítószer-kereskedelem, a gyógyszerhamisítás veszélyezteti az egészséget, az illegális fegyverkereskedelem, terrorcselekmény a biztonságot, békét veszélyezteti.

A fogyasztók megtévesztése, ideértve a zöldmosást is a felelős fogyasztást és termelést sértő cselekmények. A vízi- és szárazföldi ökoszisztémákat károsító bűncselekmények a természetkárosítás és környezetkárosítás büntetőjogi tényállásaiban jelennek meg. Ide tartozik az illegális vadkereskedelem, védett növények, állatok pusztítása, természeti területek rongálása, rombolása, a föld, a levegő, a víz, az élővilág szennyezése A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése külön büntetőjogi eset.

Nyilvánvaló, hogy a felelős vállalatvezetésnek és a compliance funkció munkatársainak ismerniük kell a nemzetközi és nemzeti büntetőjogi szabályokat általában és a természetet, környezetet károsító cselekmények törvényi tényállásait is.

Különösen fontos ez, mivel a Bázeli Bizottság, mely egy a nemzetközi bűnüldözésben mértékadó, független nonprofit szervezet, ez év szeptemberétől felvette a flórát és a faunát, valamint a nem megújuló forrásokat érintő bűncselekményeket a Bázeli Pénzmosási Indexbe. Ráadásul ezek az emberkereskedelemmel és a drogkereskedelemmel azonos kockázati súlyozást kaptak, ami jelzi a fellépés erejét. A döntés oka, hogy az ilyen jellegű bűncselekményekből származó bűnözői bevételek kiemelkedően magasak.

A vállalati bűnmegelőzés csak akkor hatékony, ha a vállalat tevékenységével arányos megelőző rendszert működtet. Ez nagyvállalatok esetén csalásmegelőzési vezetői információs rendszert és hatékony belső jelzőrendszert, kontrollrendszert jelent. A vállalati jó hírnév védelméhez mindez elengedhetetlen. A vállalati jelzőrendszereknek ki kell szűrniük a fenntarthatósági célokat sértő bűncselekményeket is.

Magyarország sem maradhat le a bűnmegelőzés terén

A magyar vállalatoknak, miután egyidejűleg az uniós piac szereplői is, lépést kell tartaniuk mind a fenntarthatóság, mind a bűnmegelőzés tekintetében egyre növekvő elvárásokkal. Csak így maradhatnak a gazdasági versenyben megfelelő üzleti partnerek. A vállalati transzparencia iránti elvárás ugyanis egyes országokban már zéró toleranciát jelent a vállalati működésben a jogellenes cselekmények iránt.

A fenntarthatósági célok képviselete mára az etikus vállalati magatartás egyik meghatározó eleme. A nemzetközi és nemzeti gazdaságok szereplői közvetlen felelősséggel tartoznak a fenntartható gazdasági fejlődés elősegítéséért. A fenntarthatósági célok válságos üzleti környezetben sem szorulhatnak háttérbe. Sőt, az azok megvalósítására tett nemzetközi és helyi erőfeszítések segíthetik elő a válságokból kilábalást. Azaz a felelős gazdálkodás nem szűkülhet le csupán a profit elérésére.

Alapvető szemléletváltásra van szükség, a gazdaság egyes szereplőinek és valamennyi szereplőjének is különös szigorúsággal kellene fellépni a fenntarthatóságot sértő bűncselekmények elkövetőivel szemben. Ugyanakkor gazdálkodásuk során a fenntarthatósági szempontokat kiemelten kellene érvényesíteniük azért, hogy legalább esélyünk legyen a környezet, a társadalom és gazdaság harmóniájának megteremtésére a jövő generációi számára.

Cikksorozatunk a fentiek eléréséhez próbált javaslatokat adni rövid összefoglalókban. A cikksorozat korábbi részei itt, itt, itt és itt érhetők el.

(Források: Basel Institution of Governance, Corporate Crime)

(Borító: Depositphotos)