A mesterséges intelligencia vállalati bevezetése jóval többről szól annál, hogy egy szervezet milyen technológiát választ. A vezetők feladatai, a munkakörök, a szükséges kompetenciák és akár a teljes működési modell is megváltozhat. A Budapesti Corvinus Egyetem és az UNIQA Biztosító közös kutatásban vizsgálja, milyen feltételek mellett lehet eredményesen végrehajtani ezt az átalakulást.
Nem technológiai projektként tekintenek az AI-ra
Közös kutatási projektet indított a Budapesti Corvinus Egyetem és az UNIQA Biztosító annak feltárására, hogyan alakíthatja át a mesterséges intelligencia a vállalatok működését. Az együttműködésről szóló megállapodást szeptember 2-án írta alá Kurtisz Krisztián, az UNIQA Biztosító vezérigazgatója és Bruno van Pottelsberghe, a Corvinus rektora.
A projekt egyik alapfeltevése, hogy az AI vállalati alkalmazása nem kezelhető egyszerű informatikai fejlesztésként. Ha egy technológia egyre több folyamatban vesz részt, azzal együtt változhat a munkaszervezés, a döntéshozatal, a vezetők szerepe és az is, hogy milyen tudásra van szükségük a munkavállalóknak.
A kutatók ezért többek között azt vizsgálják, milyen szervezeti, vezetési, HR- és irányítási megoldások szükségesek ahhoz, hogy az AI-ra épülő működés ne csak technológiai szempontból legyen működőképes, hanem a vállalat egészében is eredményeket hozzon.
Az együttműködés létrejöttében a Corvinus-SEED is részt vett. Az egyetem vezetőképzési központja egyúttal kapcsolatot teremt az akadémiai kutatás és a vállalati gyakorlat között.
Egy virtuális asszisztensen keresztül vizsgálják a változást
A kutatás gyakorlati kiindulópontját az UNIQA biztosító NiQA nevű virtuális asszisztense adja. A mesterséges intelligenciára épülő megoldás a kárrendezési folyamatok automatizálását támogatja, és a kárbejelentéstől kezdve a dokumentum-feldolgozáson és a kárszámításon keresztül a döntéshozatalig, bizonyos esetekben pedig a kifizetésig több lépésben is szerepet kap.
A kutatás azonban nem pusztán azt méri, mennyivel gyorsabbá vagy hatékonyabbá tehető segítségével a kárrendezés. A NiQA egyfajta gyakorlati példaként szolgál annak megértéséhez, mi történik egy szervezetben akkor, amikor az AI egyre mélyebben beépül a napi működésbe.
Ennek részeként vizsgálják a munkakörök és a kompetenciaigények változását, a vezetők előtt álló új feladatokat, valamint az ember és a technológia közötti együttműködést. Fontos kérdés az is, hogyan lehet egyszerre javítani a működési hatékonyságot és az ügyfélélményt úgy, hogy közben a munkatársak is eredményesen tudjanak dolgozni az új rendszerben.
A vezetőknek és a munkavállalóknak is alkalmazkodniuk kell
Kurtisz Krisztián szerint az AI valódi jelentősége nem abban áll, hogy bizonyos feladatokat gyorsabban lehet vele elvégezni, hanem abban, hogy akár új alapokra is helyezheti a vállalati működést.
Az UNIQA vezérigazgatója szerint a NiQA fejlesztésének és bevezetésének tapasztalatai is azt mutatták, hogy önmagában a technológia nem elég. A folyamatokat is hozzá kell igazítani az új lehetőségekhez, miközben a vezetőket és a munkatársakat is fel kell készíteni a megváltozó munkavégzésre.
Ez különösen fontossá válhat azoknál a vállalatoknál, ahol az AI már nem egy-egy elszigetelt feladatot támogat, hanem több üzleti folyamaton keresztül kapcsolódik a napi működéshez. Ilyen környezetben az automatizáció azt is átírhatja, hogy mely döntéseket hozza meg ember, melyeket bízzák technológiára, és hol van szükség a kettő együttműködésére.
Bruno van Pottelsberghe szerint az AI hatásainak feltárása az egyetemek fontos feladata. A Corvinus rektora úgy látja, hogy a közös projekt eredményei az UNIQA működésén túlmutatva a jövő munkahelyeinek megértéséhez is hozzájárulhatnak.
Interjúkkal és dolgozói felmérésekkel keresik a válaszokat
A projekt előkészítése már 2026 áprilisában megkezdődött, az első adatfelvételi szakasz pedig júniustól augusztus közepéig tartott. A kutatók több módszer kombinációjával igyekeznek képet kapni az AI szervezeti hatásairól.
A szakirodalom és a vállalati dokumentumok elemzése mellett vezetői interjúkat és munkavállalói fókuszcsoportokat készítenek, kérdőíves felmérést végeznek, valamint az üzleti hatásokat is elemzik. Az első jelentések a tervek szerint 2026 őszén készülhetnek el.
A cél olyan következtetések levonása, amelyek később konkrét vállalati döntésekben is használhatók. A kutatás eredményei többek között segítséget adhatnak annak meghatározásához, milyen vállalatirányítási modell illeszkedik az AI-ra épülő működéshez, milyen új vezetői kompetenciákra lesz szükség, illetve hogyan érdemes kezelni az átalakulással járó szervezeti változásokat.
Az AI bevezetésének nehezebb része most kezdődik
Ahogy a mesterséges intelligencia egyre több vállalati folyamatban jelenik meg, fokozatosan háttérbe szorulhat az a kérdés, hogy egyáltalán érdemes-e használni. Helyette az kerülhet előtérbe, hogyan lehet úgy beépíteni a működésbe, hogy abból az ügyfelek, a munkavállalók és maga a vállalat is profitáljon.
Ehhez pedig nem feltétlenül a technológiai oldal jelenti majd a legnagyobb kihívást. A folyamatok újratervezése, a felelősségi körök meghatározása, a munkatársak felkészítése és a vezetési gyakorlat átalakítása legalább akkora feladat lehet.
A Corvinus és az UNIQA kutatása éppen ezt a kevésbé látványos, de üzleti szempontból meghatározó területet igyekszik feltérképezni. Az eredmények így nemcsak egy biztosítói AI-megoldás további fejlesztéséhez adhatnak támpontokat, hanem ahhoz is, hogyan nézhet ki a gyakorlatban egy olyan vállalat, ahol az emberi szakértelem és a mesterséges intelligencia már ugyanannak a működési modellnek a része.
(Forrás: Sajtóközlemény)
(Címlapkép: Depositphotos)
