A kínai szupergazdagok évtizedeken át offshore vagyonkezelő alapokon (trustokon) keresztül helyezték el külföldön vagyonuk jelentős részét. Most Peking egy váratlan adóintézkedéssel alapjaiban változtathatja meg ezt a gyakorlatot.
A kínai pénzügyminisztérium és az adóhatóság minden eddiginél egyértelműbb szabályokat tett közzé július végén arról, hogyan kell megadóztatni a külföldi alapokba helyezett vagyont. Korábban ezek adózása nem volt egyértelműen szabályozva, ezért a konstrukció rendkívül népszerűvé vált a kínai milliárdosok körében, akik vállalati részesedéseiket, családi vagyonukat és más befektetéseiket is ilyen formában kezelték.
Az új szabályozás szerint a vagyonkezelő alapok életciklusának szinte minden szakaszában – a létrehozástól kezdve a nyereség felosztásán át egészen a megszüntetésig – 20 százalékos adót kell fizetni. Azoknak a családoknak, amelyek 2023. január 1-je óta helyeztek át vagyont offshore alapokba, október 22-ig, vagyis 90 napon belül kell bevallaniuk és megfizetniük az esetlegesen fennálló adótartozást. A késedelmes bevallás vagy fizetés pótlólagos terhekkel járhat.
Pánik Hongkongban és Szingapúrban
A bejelentés komoly hullámokat indított el Hongkongban és Szingapúrban, amelyek hosszú ideje a kínai vagyonos családok kedvelt offshore központjai.
Számos ügyfél, vagyonkezelő és tanácsadó még mindig sokkhatás alatt áll – mondta Clifford Ng, a hongkongi Zhong Lun ügyvédi iroda partnere.
A szingapúri Dentons Rodyk ügyvédi iroda operatív igazgatója és vezető partnere, Kia Meng Loh szerint az elmúlt napokban egymást érték a megkeresések a vagyonos családoktól, privátbankoktól, vagyonkezelő társaságoktól és biztosítóktól. Az ügyfelek arra keresik a választ, hogy vonatkoznak-e rájuk az új szabályok, mekkora adófizetési kötelezettségük keletkezhet, és hogyan tudják azt még a türelmi idő lejárta előtt rendezni. Egyesek már most azt mérlegelik, mely befektetéseiket lenne érdemes értékesíteni.
A lépés mérföldkőnek számít a kínai kötődésű magánvagyon-tervezés történetében – fogalmazott Loh.
Több százmilliárd dolláros vagyon lehet érintett
Az intézkedés jelentős összegeket érinthet. A KPMG és a Hong Kong Trustees’ Association adatai szerint 2023 végén csak Hongkongban 5,2 ezer milliárd hongkongi dollár (mintegy 667 milliárd amerikai dollár) értékű vagyont kezeltek ilyen alapokban. A befektetések 55 százaléka kínai vagy hongkongi eszköz volt.
A jelentés szerint a szárazföldi Kína továbbra is az ágazat legfontosabb növekedési motorja. Szingapúr, a brit Virgin-szigetek és a Kajmán-szigetek mellett szintén kedvelt célpontja a vagyonos kínai családoknak.
A KPMG 2025-ös elemzése szerint több ügyfél politikailag stabilabb és kiszámíthatóbb környezetnek tartja Szingapúrt, mint Hongkongot. A szingapúri jegybank (Monetary Authority of Singapore) hangsúlyozta, hogy az ország vonzerejét a szigorú szabályozási környezet, a jogbiztonság, valamint a fejlett vagyonkezelői és pénzügyi szolgáltatói ökoszisztéma biztosítja. Hongkong pénzügyi szolgáltatásokért és kincstárért felelős hivatala ugyanakkor közölte: adókedvezményekkel és új intézkedésekkel tovább kívánja erősíteni a város pozícióját nemzetközi vagyonkezelési központként.
Új bevételi forrásokat keres Peking
A szabályozás hátterében a kínai állam költségvetési helyzete áll. Az ingatlanpiaci válság következtében drasztikusan visszaestek a földértékesítésekből származó bevételek, amelyek korábban fontos pillérét jelentették a költségvetési bevételeknek. Emiatt a külföldön felhalmozott magánvagyon egyre vonzóbb adóalappá vált.
Már a szabályok hivatalos közzététele előtt is előfordult, hogy Sanghajban, Sencsenben és Csiangszu tartományban az adóhatóság vizsgálta az offshore vagyonkezelőket, és egyes esetekben 20 százalékos adót vetett ki. Mindeközben Kínában a jövedelemadó-bevételek 2026 első félévében 13,1 százalékkal emelkedtek, úgy, hogy a kiskereskedelmi forgalom alig növekedett.
A kínai vezetés emellett egyre szigorúbban ellenőrzi a tőkekiáramlást is: az év elején például három határon átnyúló online brókercég működését is megtiltotta az országban.
Készpénzre lesz szükség
Az egyik legnagyobb kihívás, hogy sok érintettnek rövid idő alatt kell előteremtenie az adófizetéshez szükséges összeget. Richard Grasby, az Appleby hongkongi ügyvédi iroda partnere szerint a kínai adóhatóságnak benyújtott adatoknak meg kell egyezniük azokkal az információkkal, amelyeket a külföldi pénzügyi intézmények a Common Reporting Standard (CRS) keretében már megosztottak Pekinggel. Kína 2018 óta vesz részt ebben a nemzetközi adóinformáció-csere rendszerben.
A vagyon értékének meghatározása sem mindig egyszerű. A kezelt eszközök jelentős része működő vállalatokban lévő részesedés vagy ingatlan, amelyek nehezen értékelhetők és nem könnyen értékesíthetők. Ráadásul a régi banki és kereskedési dokumentumok felkutatása sem mindig lehetséges. Grasby arra is figyelmeztetett továbbá, hogy ha valaki magából a trustból vesz ki pénzt az adófizetésre, az akár újabb adófizetési kötelezettséget is kiválthat.
Kia Meng Loh szerint sok ügyfelük különböző lehetőségeket vizsgál, így például vagyonkivonást, eszközeladást, finanszírozási konstrukciókat vagy részletfizetést.
Ryan Lin, a szingapúri Bayfront Law igazgatója szerint ügyfelei többsége arra készül, hogy portfóliója egy részét értékesíti az adó megfizetéséhez. Elsősorban a hongkongi és a kínai A-részvények kerülhetnek eladásra, mivel ezeknek a legnagyobb a likviditása.
Nyomás alá kerülhet a hongkongi tőzsde
A Citigroup közgazdásza, Xiangrong Yu szerint az új szabályozás különösen a hongkongi részvénypiacot érintheti, mivel számos kínai vállalat alapítója a vagyonkezelő alapokon keresztül birtokolja részesedését. A szakértő szerint a 90 napos visszamenőleges megfelelési időszak akár kényszerű vagy megelőző jellegű részvényeladásokat is kiválthat.
Más elemzők ugyanakkor mérsékeltebb hatásra számítanak. Edith Qian, a CGS International részvénypiaci stratégája rámutatott, hogy a legtöbb jelentős kínai vállalat jóval 2023 előtt került tőzsdére, így ezek kevésbé érintettek. Dominic Chiu, az Eurasia Group elemzője pedig inkább egyszeri, átmeneti eladási hullámot vár, nem pedig tartós piaci visszaesést. A tavalyi kormányzati bejelentés alapján bizonyos esetekben az adóhatóság akár ötéves részletfizetést is engedélyezhet.
Egyelőre ugyanakkor nincs jele tömeges vagyonkivonásnak. Egy alap megszüntetése ugyanis éppen azt az adófizetési kötelezettséget válthatja ki, amelyet a tulajdonosok el szeretnének kerülni. Emellett a kínai 20 százalékos adókulcs még mindig jóval alacsonyabb, mint az Egyesült Államokban alkalmazott legmagasabb, 37 százalékos szövetségi jövedelemadó.
A külföldi állampolgárság vagy lakóhely sem jelent feltétlenül megoldást. A szakértők szerint azok, akiknek gazdasági érdekeltségei továbbra is elsősorban Kínához kötődnek, továbbra is kínai adórezidensnek minősülhetnek.
Egy második útlevél önmagában nem adóstratégia – fogalmazott Kia Meng Loh.
Michael Olesnicky, a Baker McKenzie vezető tanácsadója szerint az offshore alapok továbbra is fontos szerepet tölthetnek be a vagyonvédelemben, a vagyonmegőrzésben és a generációváltás tervezésében, ugyanakkor adóoptimalizálási eszközként már nem tekinthetők hatékonynak. Egy dolog azonban biztos: minden olyan kínai állampolgárnak, aki offshore alappal rendelkezik, mielőbb át kell tekintenie adózási kötelezettségeit.
Lehet, hogy a helyes adatok összegyűjtése 90 nap alatt rendkívül nehéz, sőt egyes esetekben szinte lehetetlen lesz – figyelmeztetett Clifford Ng.
Forrás: CNBC
Címlapkép: Depositphotos
