A pénzintézeteknek az ügyfél-azonosítás során, valamint az ügyfélkapcsolat teljes időtartama alatt azonosítaniuk kell a kiemelt közszereplőket. Ennek oka, hogy esetükben fokozott a pénzügyi rendszerrel való visszaélés kockázata. Az ügyfél magatartása, vagyonának összetétele vagy tranzakciós tevékenysége olyan vörös jelzéseket mutathat, amelyek veszélyes kockázatokra utalnak. Cikkünkben ezeket a figyelmeztető jeleket tekintjük át.
A legfontosabb kockázati tényezők
A kiemelt közszereplőket a pénzintézeteknek magas kockázatú ügyfélkategóriába kell sorolniuk. Emellett az adott ügyfélhez kapcsolódó konkrét kockázati tényezőket is részletesen fel kell mérniük. Ennek során vizsgálni kell, hogy a kiemelt közszereplő rendelkezik-e olyan üzleti érdekeltségekkel, amelyek összefüggésben állnak az általa betöltött tisztséggel.
Fontos kérdés, hogy részt vesz-e közbeszerzési eljárásokban, illetve rendelkezik-e döntéshozói szerepkörrel ezekben. Ugyancsak figyelembe kell venni, hogy betölt-e vezető pozíciót olyan gazdasági ágazatokban, amelyek magas korrupciós kockázattal járnak. Ilyenek különösen az olaj- és gázipar, a bányászat, valamint az építőipar. Ide tartoznak továbbá a természeti erőforrásokhoz kapcsolódó szektorok, a védelmi ipar és a szerencsejáték-ipar is.
A pénzintézetnek azt is értékelnie kell, hogy a közszereplő mely országban tölti be pozícióját. Vizsgálni szükséges, hogy az adott ország pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési rendszere megfelelő szintű-e, valamint milyen a korrupció mértéke. Emellett azt is fel kell mérni, hogy az érintett közszereplő milyen befolyással rendelkezik az ilyen bűncselekmények megelőzését szolgáló jogszabályi környezet kialakítására, illetve a nemzetközi ajánlások bevezetésére.
A pénzintézet nem támaszkodhat kizárólag az ügyfél nyilatkozatára annak megállapításakor, hogy kiemelt közszereplőnek minősül-e. A nyilatkozat tartalmát minden esetben ellenőriznie kell. Az üzleti kapcsolat létesítésekor, valamint annak teljes fennállása alatt az ügyfelet folyamatosan, szigorú szabályok alapján szükséges nyomon követni és ellenőrizni.
Vörös jelzések
A kiemelt közszereplői státusz önmagában nem jelenti azt, hogy az adott ügyfél vissza kíván élni a pénzügyi rendszerrel. Bár egyes közszereplők magas kockázatot hordoznak, ez nem feltétlenül jelent veszélyes kockázatot. A nemzetközi pénzügyi szakmai esettanulmányok azonban számos olyan vörös jelzést azonosítottak, amelyek komolyabb veszélyre utalhatnak. Ezeket a pénzintézetek kiemelt figyelemmel kísérik.
Az első figyelmeztető jel, ha a közszereplő igyekszik eltitkolni státuszát. Ilyen eset lehet, ha valótlan nyilatkozatot tesz, vagy nem jelenti be, hogy az ügyfélkapcsolat fennállása alatt kiemelt közszereplővé vált. Ugyancsak gyanút kelthet, ha strómant alkalmaz, vagy olyan társaság képviseletében jár el, amelynek tényleges tulajdonosa nem azonosítható. Hasonló kockázatot jelenthet, ha rokonai vagy közeli barátai vállalkozásainak nevében lép fel, illetve ha olyan céget képvisel, amely nem végez valós üzleti tevékenységet.
Az ügyfél magatartása szintén utalhat fokozott vagy akár bűnügyi kockázatra. Figyelmeztető jel lehet például, ha túl gyakran vált pénzügyi szolgáltatót. Kockázatosnak minősülhet az is, ha nem hajlandó megfelelően feltárni a pénzintézetnél elhelyezni kívánt vagyon eredetét, vagy üzleti vállalkozásainak tulajdonosi hátterét. Szintén vörös jelzés, ha nyilvános vagyonnyilatkozata nincs összhangban a pénzintézetnél kezelt vagyonelemekkel.
A pénzintézetek országkockázati tényezőket is értékelnek. Kiemelt figyelmet érdemel, ha a közszereplő olyan országból érkezik, ahol a külföldi bankszámla nyitása korlátozott vagy tiltott. Gyanúra adhat okot korábbi elutasított vízumkérelem is. További kockázati tényező, ha az ügyfél nem tud ésszerű magyarázatot adni arra, hogy miért vezet külföldi bankszámlát vagy miért rendelkezik külföldi üzleti érdekeltségekkel. Ugyancsak figyelmeztető jel lehet egy nem együttműködő országban bejegyzett offshore vállalkozás, illetve az, ha az ügyfél magas bűnügyi kitettségű országból származik.
Az offshore jelenség
A jelentős vagyonnal rendelkező személyek és családjaik – függetlenül attól, hogy közszereplők-e vagy sem – gyakran bízzák vagyonuk kezelését professzionális szolgáltatókra. Közülük sokan a pénzintézetek privátbanki ügyfélkörébe tartoznak. A kiemelt közszereplői státusz azonban önmagában nem jelenti azt, hogy az érintett megfelel a privátbanki szolgáltatások feltételeinek.
A pénzintézeti üzletágak közül a privátbanki terület eleve magas kockázatúnak számít, mivel itt jelentős, jellemzően legális eredetű vagyonokat kezelnek professzionális módon és megfelelő díjazás mellett. Az ilyen vagyonkezelés célja a vagyon megőrzése és gyarapítása. Ennek része egy olyan portfólió kialakítása, amely ellenálló a gazdasági válságokkal szemben, és adózási szempontból is optimalizált.
A vagyonkezelés keretében kezelt vagyon egy részét gyakran offshore társaságokban helyezik el. Az offshore struktúrák alkalmazása önmagában nem tekinthető problémásnak. A szakmai álláspontok e kérdésben eltérnek egymástól. Egyesek adóoptimalizálási eszköznek, mások adóelkerülési módszernek tartják. A pénzintézetek bizonyos offshore konstrukciókat elfogadhatónak minősíthetnek.
Komoly vörös jelzésnek számít ugyanakkor, ha az offshore társaság nem együttműködő országban van bejegyezve, vagy ha annak tényleges végső tulajdonosai nem azonosíthatók. Ilyen esetekben megalapozottan felmerülhet a vagyon eltitkolásának gyanúja. A privátbanki üzletágban nyilvántartott kiemelt közszereplő ügyfél ezért fokozott pénzintézeti kockázatot jelent, amely kiemelt figyelmet és ellenőrzést tesz szükségessé.
Kiemelt közszereplők a pénzintézeti ügyfélkörben
A pénzintézetek a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom fenntartásának fontos szereplői. A kiemelt közszereplők ezzel párhuzamosan a társadalmi közbizalom letéteményesei. A pénzintézeteknek minden ügyfelükkel szemben tisztességesen kell eljárniuk, ugyanakkor a kiemelt közszereplőktől is fokozottan elvárható a felelős és átlátható magatartás.
A zavartalan ügyfélkapcsolat érdekében a kiemelt közszereplőktől magas szintű együttműködés és transzparencia várható el. Kerülniük kell az olyan országokkal kialakított üzleti kapcsolatokat, amelyek nem működnek együtt megfelelően az adózás, a pénzmosás elleni fellépés vagy a terrorizmusfinanszírozás megelőzése területén. Nem vehetnek részt kétes vagy jogellenes pénzügyi tranzakciókban sem.
A pénzintézetek számára teljes körű és átlátható tájékoztatást kell nyújtaniuk vagyonukról, valamint a velük rokoni vagy szoros kapcsolatban álló személyekről. Az anonim vagy különösen a készpénzes tranzakciók indokait megfelelő részletességgel szükséges megmagyarázniuk. Általánosságban elvárás velük szemben a tisztességes gazdálkodás és üzleti működés. Minden kiemelt közszereplő közvetett módon felelősséget visel a pénzügyi rendszer tisztaságának megőrzéséért is.
A kiemelt közszereplők természetesen gyarapíthatják vagyonukat, amennyiben ezt teljesen átlátható módon teszik. A pénzintézetek ellenőrzési mechanizmusai a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom fenntartását szolgálják. A közszereplők alapvető kötelessége pedig, hogy gazdasági tevékenységükkel kapcsolatban maradéktalanul el tudjanak számolni a társadalom felé.
(Források: FATF, Európai Tanács, FATF)
(Címlapkép: AI-generált)
