Az elmúlt években gyökeresen átalakult a pénzügyi szektor versenykörnyezete. A hagyományos bankok mellett mára meghatározó szereplőkké váltak a fintech cégek és a neobankok, amelyek új működési modellekkel, digitális szolgáltatásokkal és gyakran agresszív árképzéssel szólítják meg az ügyfeleket. Interjúsorozatunk első részében a CIB Bank online vállalati számlanyitási fejlesztését mutattuk be, a másodikban pedig azt vizsgáltuk meg, hogyan egyszerűsítheti a digitalizáció a vállalkozások mindennapi bankolását. A záró részben ismét Fetter Istvánnal, a CIB Bank kisvállalati divíziójáért felelős vezetővel beszélgettünk arról, hogyan alakítják át a fintech innovációk a pénzügyi szektort, milyen szerepet játszanak a neobankok, és mely technológiák formálhatják a vállalati bankolás következő évtizedét.
Nem jobb vagy rosszabb, hanem más
A fintech cégek és a neobankok térnyerése sokakban azt a kérdést veti fel, vajon hosszú távon kiválthatják-e a hagyományos bankokat. Fetter István szerint azonban a helyzet ennél árnyaltabb.
A legfontosabb különbség elsősorban a működési modellben, a költségszerkezetben és az informatikai háttérben keresendő. A fintech szereplők jellemzően nem rendelkeznek kiterjedt fiókhálózattal, modernebb rendszereket használnak, és sokszor gyorsabban tudnak reagálni a piaci változásokra.
„A fintech cégek és neobankok egyik legnagyobb előnye, hogy jellemzően nincs vagy minimális a fizikai jelenlétük, emiatt alacsonyabb költségstruktúra mellett tudnak működni. Emellett nem örökölt, több évtized alatt felhalmozott rendszereket használnak, hanem modern infrastruktúrát építettek. Ettől gyorsabbak és bizonyos esetekben költséghatékonyabbak lehetnek, de ez nem jelenti azt, hogy egyik modell jobb lenne a másiknál” – mondta Fetter István.
A szakember szerint a hagyományos bankok erőssége továbbra is a széles termékpaletta, a szabályozottság, valamint az a biztonsági háttér, amelyet a banki licencek és a szigorú megfelelési követelmények biztosítanak.
Mit jelent a Revolut felemelkedése a magyar piac számára?
A fintech forradalom egyik legismertebb szereplője kétségtelenül a Revolut, amely Magyarországon már több mint kétmillió ügyféllel rendelkezik. Ez a méret önmagában is figyelemre méltó, ugyanakkor Fetter szerint fontos látni a teljes képet.
A Revolut sikerének egyik kulcsa, hogy bizonyos részterületeken rendkívül erős felhasználói élményt kínál, miközben sok hagyományos banki szolgáltatást még nem vagy csak korlátozott formában nyújt.
„A Revolut ügyfélszám alapján már az egyik legnagyobb szereplő a magyar piacon, ugyanakkor sok olyan szolgáltatást nem kínál, amelyet egy univerzális bank igen. Finanszírozásban, vállalati hitelezésben vagy garanciák terén például egészen más a helyzete. A verseny ugyanakkor rendkívül pozitív, mert jobb munkára és gyorsabb innovációra ösztönzi a teljes bankszektort” – fogalmazott a szakértő.
A versenyből végső soron az ügyfelek profitálhatnak a legtöbbet, hiszen egyre több szolgáltató és egyre több megoldás közül választhatnak.
Egyszerre versenytársak és partnerek
A fintech cégek és a bankok kapcsolatát gyakran kizárólag versenyként szokás értelmezni, a valóság azonban jóval összetettebb.
Miközben egyes fintech vállalatok közvetlenül ugyanazokért az ügyfelekért versenyeznek, más szereplők éppen a bankok technológiai partnereiként működnek.
„A fintech világ legalább három részre osztható. Vannak olyan szereplők, akik kizárólag versenytársak, vannak olyanok, akik elsősorban partnerek, és vannak olyan cégek is, amelyek bizonyos területeken versenyeznek velünk, más területeken pedig együttműködünk velük. Ez ma már sokkal inkább egy ökoszisztéma, mint klasszikus versenyhelyzet” – emelte ki Fetter István.
A CIB Bank is több fintech szereplővel dolgozik együtt. Az ügyfélazonosításban például a FaceKom megoldásait használja, míg API-fejlesztések terén az Aggreg8-tel működik együtt.
A következő innovációs hullám már elindult
A szakember szerint a bankok és fintech cégek közötti együttműködés legfontosabb területei ma a kiberbiztonság, az autentikáció, a nyílt bankolási megoldások, az API-k, valamint a mesterséges intelligencia. Azonban egyre fontosabb szerepet kapnak azok a szolgáltatások is, amelyek túlmutatnak a hagyományos bankoláson.
„A fintech innovációk ma már nemcsak a fizetések vagy a számlavezetés területén jelennek meg. Együttműködünk kiberbiztonságban, AI-alapú csalásmegelőzésben, pénzügyi edukációban, adatkezelésben vagy akár olyan megoldásokban, amelyek a vállalkozások napi működését segítik. Az együttműködési lehetőségek száma folyamatosan nő” – mondta Fetter.
A nyílt bankolás és az API-k fejlődése lehetővé teszi, hogy a pénzügyi szolgáltatások egyre szorosabban integrálódjanak a vállalkozások által használt egyéb rendszerekbe.
Beyond Banking: amikor a bank már nem csak a pénzt kezeli
Az egyik legérdekesebb trend a pénzügyi szektorban a Beyond Banking koncepció térnyerése. Ennek lényege, hogy a bankok egyre több olyan szolgáltatást kínálnak ügyfeleiknek, amelyek nem tartoznak szorosan a klasszikus banki tevékenységek közé.
Ilyenek lehetnek például a webshop-megoldások, a könyvelési és számlázási rendszerek integrációi, különböző üzleti szolgáltatások vagy akár az embedded finance megoldások.
„A klasszikus banki bevételi források fokozatosan szűkülnek, ezért a bankok új értékteremtési lehetőségeket keresnek. A Beyond Banking tulajdonképpen minden olyan szolgáltatást jelenthet, amely túlmutat a hagyományos számlavezetésen és hitelezésen. Egy teljes ökoszisztéma épülhet a vállalkozások köré, amelyben a bank már nem csupán pénzügyi szolgáltatóként jelenik meg” – fogalmazott a CIB szakértője.
Stablecoinok, tokenizáció és blokklánc: a következő pénzügyi forradalom?
Bár a kriptoeszközök továbbra is megosztják a piacot, Fetter István szerint több olyan technológiai irány is létezik, amely hosszú távon jelentős hatással lehet a pénzügyi szektorra. Kiemelte a stablecoinokat, a tokenizációt, valamint a blokkláncalapú megoldásokat, amelyek bizonyos területeken már ma is kézzelfogható előnyöket nyújtanak.
„A stablecoinok az egyik leginkább elfogadott kriptós felhasználási területnek számítanak. Gyorsak, költséghatékonyak, jól nyomon követhetők és nemzetközi pénzforgalomban is egyre nagyobb szerepet kapnak. Emellett a tokenizáció és a blokklánc-technológia is olyan lehetőségeket nyit meg, amelyek alapvetően alakíthatják át a pénzügyi piacok működését” – mondta Fetter.
A szakember szerint ugyanakkor még nyitott kérdés, hogy a jövő inkább a digitális jegybankpénzek (Central Bank Digital Currency, CBDC) vagy a decentralizált stablecoin-megoldások irányába mozdul-e el.
A mesterséges intelligencia már most átalakítja a bankolást
Ha van technológia, amely napjainkban szinte minden iparágat egyszerre alakít át, akkor az a mesterséges intelligencia – ez alól a bankszektor sem kivétel. Az AI már ma is jelen van az adatfeldolgozásban, az ügyfélkiszolgálásban, a marketingben, a vagyonkezelésben és a kockázatelemzésben.
„Sokan eredetileg a költségcsökkentés eszközeként tekintettek a mesterséges intelligenciára, de ma már egyre inkább azt látjuk, hogy segíthet magasabb hozzáadott értékű munkát teremteni. Használjuk az adatbevitelben, az adatelemzésben, az ügyfélkapcsolatok kezelésében, a vagyonkezelésben és számos más területen. Gyakorlatilag a mindennapi működés részévé vált” – emelte ki a szakember.
A következő években várhatóan az ügyfélszolgálatok, a tanácsadási folyamatok és a pénzügyi döntéstámogatás is egyre nagyobb mértékben támaszkodik majd AI-alapú megoldásokra.
A következő évtized nyertesei
Arra a kérdésre, hogy mi lehet a vállalati bankolás legfontosabb trendje a következő öt-tíz évben, Fetter István nem egy konkrét technológiát nevezett meg. Szerinte a valódi versenyelőnyt azok a pénzintézetek szerezhetik meg, amelyek képesek megszüntetni a felesleges súrlódásokat és adminisztratív terheket.
„Az a bank tud a legjobban prosperálni a következő évtizedben, amelyik minden nem értékteremtő folyamatot megszüntet vagy automatizál. Az ügyfél a lehető leggyorsabban, a lehető legjobb élmény mellett szeretné megkapni a szolgáltatásokat, miközben a bankár ideje a komplex, valódi szakértelmet igénylő kérdésekre fordítható” – fogalmazott.
Ez a megközelítés jól összefoglalja azt az irányt, amelyet a CIB Bank az interjúsorozat mindhárom részében hangsúlyozott. A digitalizáció célja nem önmagában a technológia, hanem az, hogy egyszerűbbé, gyorsabbá és értékesebbé tegye a vállalkozások mindennapi pénzügyeit.
A jövő bankja láthatatlanabb, de intelligensebb lesz
A vállalati bankolás jövőjét egyszerre formálják a fintech innovációk, a mesterséges intelligencia, a blokklánc-technológia, az API-alapú integrációk és az egyre összetettebb digitális ökoszisztémák. A következő évek egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogyan lehet ezeket a technológiákat úgy ötvözni, hogy azok valódi értéket teremtsenek a vállalkozások számára.
„A teljes átjárhatóság felé haladunk. Olyan világ jöhet létre, ahol egyetlen felületen láthatjuk az összes bankkapcsolatunkat, valós időben követhetjük pénzügyi helyzetünket, és azonnal megkapjuk a számunkra legjobb pénzügyi megoldásokat. Ez jelentősen átformálhatja a vállalati bankolás működését” – zárta gondolatait Fetter István.
Akár fintechről, akár neobankokról, akár hagyományos pénzintézetekről beszélünk, egy dolog biztosnak tűnik. A jövő vállalati bankolásának középpontjában nem a technológia, hanem az ügyfélélmény, az egyszerűség és az intelligens kiszolgálás áll majd.
(Címlapkép: CIB Bank)
