A vállalati bankolás digitalizációja ma már jóval többet jelent annál, mint hogy egy vállalkozás online nyithat bankszámlát. Az elmúlt években a pénzintézetek egyre több olyan folyamatot helyeztek át digitális csatornákra, amelyek korábban személyes ügyintézést, jelentős adminisztrációt és hosszú várakozást igényeltek. Interjúsorozatunk első részében azt mutattuk be, hogyan jutott el a CIB Bank a teljesen online kisvállalati számlanyitásig. A második részben azt vizsgáljuk meg, hogyan alakítja át a digitalizáció a vállalkozások mindennapi bankolását, milyen adminisztratív terheket tud levenni a cégek válláról, és milyen szerepe marad a személyes kapcsolatoknak egy mindinkább online működő pénzügyi világban.
A vállalkozók nem adminisztrálni akarnak
A digitalizációt gyakran technológiai oldalról közelítjük meg. A vállalkozók számára azonban sokkal egyszerűbb a kérdés: minél kevesebb időt szeretnének adminisztrációval tölteni.
A bankszektorban ez különösen fontos szempont, hiszen a vállalkozásoknak számos olyan feladatot kell rendszeresen elvégezniük, amelyek nem termelnek közvetlen üzleti értéket, mégis nélkülözhetetlenek a működésükhöz.
„A másik nagyon fontos a bürokráciára, adminisztrációra fordított idő minimalizálása vagy lehetőség szerint megszüntetése. Az a cél, hogy ne kelljen ilyen jellegű dolgokkal foglalkozniuk az ügyfeleknek, vagy oldja meg a bank helyettük, vagy tegyük lehetővé, hogy online meg tudják oldani. A személyes találkozás pedig ott történjen meg, ahol valódi hozzáadott érték születik” – mondta Fetter István.
A CIB Bank célja éppen ezért az, hogy a vállalkozók és a banki szakemberek idejét egyaránt felszabadítsa az ismétlődő adminisztratív feladatok alól, és a személyes interakciókat a valóban fontos pénzügyi döntésekre tartogassa.
A digitalizáció nem váltja ki a bizalmat
Miközben a bankolás egyre inkább online térbe költözik, a személyes kapcsolatok szerepe továbbra sem tűnik el. Különösen a vállalati szegmensben fontos a bizalom. Ezt sok esetben nem maga az intézmény, hanem a vállalati bankár vagy a fiókigazgató testesít meg.
„A digitalizáció rendkívül fontos, de napjainkban még mindig nagyon fontosak a személyes kapcsolatok és a bizalom. Az ügyfeleknek bíznia kell a bankban, de a bankot sok esetben a vállalati bankár testesíti meg. Ezért törekszünk arra, hogy hosszú távú bizalmi kapcsolat alakuljon ki az ügyfelek és kollégáink között” – emelte ki a szakértő.
A bank tapasztalatai szerint a digitalizáció és a személyes kapcsolat nem egymás versenytársai, hanem egymást kiegészítő elemek. Az egyszerű folyamatok esetében az ügyfelek egyre inkább az online csatornákat választják, míg a komplexebb döntéseknél továbbra is igénylik a személyes tanácsadást.
Nem minden ügyfél várja ugyanazt digitalizáció terén
A digitális átállás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a vállalkozói ügyfélkör rendkívül sokszínű. Míg egyes cégek szinte kizárólag online szeretnék intézni pénzügyeiket, mások továbbra is ragaszkodnak a személyes kapcsolattartáshoz.
„Nekünk az ügyfelek érdekében különbséget kell tennünk digitálisan érett és digitálisan kevésbé érett ügyfelek között, illetve különbséget kell tennünk egyszerűen digitalizálható és bonyolultabb folyamatok között. Mi azt szeretnénk, hogy mindenki maga dönthesse el, melyik utat választja” – mutatott rá Fetter.
A CIB ezért párhuzamosan működteti a digitális és a hagyományos csatornákat. Az ügyfelek választhatnak a teljesen online ügyintézés és a személyes kiszolgálás között, attól függően, hogy melyik illeszkedik jobban saját működésükhöz.
Egy új rendelkező hozzáadása ma már nem jelent fél napos programot
A digitalizáció egyik leglátványosabb eredménye az olyan mindennapi folyamatok egyszerűsítése, amelyek korábban jelentős időráfordítást igényeltek.
Ilyen például egy új rendelkezésre jogosult személy hozzáadása a vállalati számlához. Korábban ez jellemzően személyes megjelenést és több adminisztratív lépést igényelt, ma azonban már online is elvégezhető.
A CIB által fejlesztett corporate portálon keresztül az ügyfelek azonosítást követően új rendelkezőt adhatnak hozzá a számlához, aki videóazonosítást követően akár még aznap jogosultságot kaphat.
Hasonlóan egyszerűbbé vált az új bankkártyák vagy digitális hozzáférések igénylése is.
„Gondoljunk csak bele, mekkora kiesést jelentett korábban, amikor például egy fuvarozó cég minden sofőr számára külön bankkártyát szeretett volna igényelni. Most ezt egyszerűen online meg tudja tenni. Ez jelentős időmegtakarítás, sokkal rugalmasabb és mindkét fél számára előnyös” – mondta a divízióvezető.
Napi két órát nyertek vissza a bankárok
A digitalizáció előnyei nemcsak az ügyfelek oldalán jelentkeznek. A bank saját működésében is jelentős hatékonyságjavulást hoztak az online folyamatok. A CIB mérései szerint a vállalati bankárok korábban naponta több mint két órát töltöttek olyan adminisztratív feladatokkal, amelyek ma már részben vagy teljes egészében digitálisan zajlanak.
„Napi több mint két órát tudunk megspórolni már most a kisvállalati bankároknak. Korábban nagyon sok idő ment el adatrögzítésre, dokumentumkezelésre, nyomtatásra, aláírásokra és egyéb adminisztratív tevékenységekre. Nekünk az a célunk, hogy ezeket vagy megszüntessük, vagy minimálisra csökkentsük” – hangsúlyozta a szakember.
Ez a felszabaduló idő lehetőséget teremt arra, hogy a banki szakemberek magasabb hozzáadott értékű feladatokra koncentráljanak.
A jövő bankára inkább tanácsadó lesz
A digitalizáció nem a bankárok szerepének megszűnését, hanem annak átalakulását jelenti. Az egyszerű, ismétlődő feladatok automatizálása lehetővé teszi, hogy a szakemberek olyan területeken segítsék ügyfeleiket, ahol valódi szakértelemre van szükség.
„A kollégák munkaideje át tud konvertálódni magasabb hozzáadott értékű tevékenységekre. Finanszírozási kérdésekben, biztosítási megoldások kialakításában vagy vagyonkezelési döntésekben tudnak segíteni. Ezek azok a területek, ahol egy jó tanács nagyon sok pénzt tud termelni az ügyfélnek” – emelte ki Fetter.
A vállalkozások számára a megfelelő finanszírozási konstrukció, biztosítási védelem vagy befektetési stratégia kiválasztása sokszor nagyobb értéket jelent, mint bármilyen adminisztratív ügyintézés gyorsítása.
Szinte minden digitalizálható – de vannak kivételek
Bár a digitalizáció üteme gyors, bizonyos folyamatok esetében még mindig szükség van személyes jelenlétre.
Különösen igaz ez olyan összetettebb finanszírozási megoldásokra, ahol több szereplő vesz részt a folyamatban. Jó példa erre a KAVOSZ Széchenyi Kártya Program, amely jelenleg még nem digitalizálható teljes egészében.
„A nano-, mikro- és kisvállalatoknál gyakorlatilag szinte minden digitalizálható. Vannak azonban olyan folyamatok, ahol több szereplő részvétele miatt jelenleg még szükség van személyes ügyintézésre. A hosszú távú cél ugyanakkor az, hogy minél több terület kerüljön át digitális csatornákra” – mondta a CIB szakértője.
A bank tervei között szerepel, hogy idővel a biztosítási termékek, a befektetési szolgáltatások, az e-commerce megoldások és további finanszírozási folyamatok is teljes körűen online elérhetővé váljanak.
A SoftPOS jól mutatja, merre tart a piac
A digitalizáció egyik látványos példája a SoftPOS technológia, amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozások külön POS-terminál nélkül, egy okostelefon segítségével fogadjanak bankkártyás fizetéseket.
„A SoftPOS nagyon jó digitalizációs eszköz, hiszen nem kell külön készüléket vásárolni vagy bérelni. Elég letölteni az alkalmazást a saját telefonra, így a mobil eszközünk nemcsak fizetésre, hanem fizetés elfogadására is alkalmassá válik. Ez egyszerűbb, gyorsabb és költséghatékonyabb megoldás” – mutatott rá Fetter István.
A megoldás elsősorban az egyéni vállalkozók, kisebb cégek, vendéglátóhelyek és szolgáltatók körében népszerű, de egyre több vállalkozás építi be napi működésébe.
A digitalizáció után jön a következő nagy kérdés
A vállalati bankolás digitalizációja ma már nem arról szól, hogy egy-egy folyamat online elérhető-e, hanem arról, hogyan lehet a technológia segítségével jobb ügyfélélményt, nagyobb hatékonyságot és magasabb szintű pénzügyi szolgáltatást nyújtani.
A kérdés azonban egyre gyakrabban merül fel a piacon: ha a digitalizáció válik az alapelvárássá, akkor miben különböznek majd egymástól a hagyományos bankok, a fintech cégek és a neobankok? Vajon melyik szereplőtípus lesz képes a legjobban kiszolgálni a vállalkozások jövőbeli igényeit?
Interjúsorozatunk harmadik részében erről beszélgetünk majd Fetter Istvánnal: a fintech forradalomról, a neobankok térnyeréséről, valamint arról, hogy szerinte merre tart a vállalati bankolás következő évtizede.
A tájékoztatás nem teljes körű.
A CIB Ügyfélportál használatának vannak feltételei melyek a cib.hu/vallalati-ugyfelportal oldalon tekinthetőek meg, valamint az ’Általános Lakossági Üzletszabályzat Fogyasztók és Egyéni vállalkozók részére’, az ’Általános Vállalati Üzletszabályzat’, valamint a ’CIB Internet alapú elektronikus szolgáltatásokra vonatkozó különös üzletszabályzat’ és a ’CIB Internet alapú elektronikus szolgáltatásokra vonatkozó különös üzletszabályzat fogyasztók és egyéni vállalkozók részére’ és a ’CIB Business Online Különös Üzletszabályzat’ elnevezésű dokumentumok tartalmazzák.
A CIB SoftPOS szolgáltatás használatának vannak feltételei, melyek a www.cib.hu/softpos oldalon tekinthetőek meg, valamint a társas vállalkozások és non-profit szervezetek esetében az Általános Vállalati Üzletszabályzat, egyéni vállalkozók esetében a fogyasztók és egyéni vállalkozók részére szóló Általános Lakossági Üzletszabályzat, valamint a devizabelföldi társas vállalkozások, non-profit szervezetek valamint egyéni vállalkozók részére szóló Kártyaelfogadói Különös Üzletszabályzat elnevezésű dokumentumok tartalmazzák.
(Címlapkép: CIB Bank)
