Nem jó ötlet robotokra bízni a befektetéseinket

Egyik heti cikkünkben az Index.hu-n futó Fintech Blogon a robottanácsadók területét vizsgáltuk meg közelebbről. Az elméleti pénzügyi modelleken és mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatásokról megkérdeztünk Gyurcsik Attilát, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatóját is.

A következő kérdést tettük fel:

Miért éri meg még mindig alapkezelőhöz/hagyományos befektetési tanácsadóhoz fordulni robottanácsadók helyett?

Pár érvet is megadtunk a robottanácsadók mellett. Teljesen digitális, fokozott kényelemmel járó ügyfélélményt kínálnak; alacsonyabb díjakkal dolgoznak; valamint esetükben kevésbé kell tartani a megbízó és a megbízott közötti pénzügyi érdekellentétektől. 

A választ az alábbiakban változatlanul közöljük.

Ez nem a robottanácsadók időszaka

Bevallom, hogy meglepett a kérés, hogy robbottanácsadással állítsuk szembe az aktív alapkezelőket, abból a szempontból, hogy ez most pont a 2022-es év alkonyán történik. Az elmúlt 10 évben, egy ilyen kérdésen nem lepődtem volna meg, de visszatekintve a 2022-es évre igen.

Ugyanis a 2022-es év pokolian rossz év volt minden passzív stratégia, így minden bizonnyal a robottanácsadók számára is. Egy klasszikus részvény-kötvény portfólió idén minimum 15-20 százalékos negatív hozamot „biztosított” a befektetők számára dollárban.

Egész egyszerűen 40 év után felütötte a fejét az infláció és a múltbeli adatokból dolgozó a robotok nem a magas inflációs környezetre voltak programozva. Majd biztos hozzászoknak ehhez is, de addigra már lehet megint mást kell csinálni. Ezzel szemben aktív alapkezelők, a jók kifejezetten magas hozamokat tudtak elérni idén. A világ legnagyobb hedge fund managereként emlegetett Bridgewater hozamai is pozitívak voltak idén, a legutolsó elérhető információk szerint.

Nem bízhatunk teljes mértékben a robotokban

De az idei évtől is eltekintve, az ügyfelek jó hozamokat akarnak. Az már jól látható, hogy nincs az a mesterséges intelligencia amelyik tökéletesen látja a jövőt. Gondoljunk csak az időjárás előrejelzésre. Szuperszámítógépek tucatjai modellezik nap mint nap, hogy mi várható akárcsak nagyon rövid távon. Ehhez képest hányszor fordul elő, hogy nem a 80 százalékos valószínűségű esemény következik be, hanem a 20 százalékos. Ugyanerre a logikára épülő gépre viszont rábíznánk a megtakarításaink.

Pont a piacokon meglévő sokszínű vélemény és gondolat az, ami ezeket a változó valószínűségű eseményeket másodpercről másodperce árazza újra. Ezen a valós piacon a programozott intelligenciáknak semmilyen előnye nincs. A részvényindexeknek az idei évet megelőző egy évtizeden át tartó töretlen emelkedése hitette el a befektetőkkel, hogy nem kell aktívan gondolkodni, elég csak megvenni néhány indexet, amit egy algoritmus is könnyedén összerak és meg is vagyunk.

A fentiek miatt az elmúlt 10 évben oly mértékben terjedtek el a passzív stratégiák, olyannyira háttérbe szorult az aktív alapkezelés, hogy emiatt a piac hatékonysága is sérült. Ez viszont azt jelenti, hogy az aktívan kezelt portfólióknak a jövőben komoly előnyük származhat pusztán abból, hogy a passzív alapok egyáltalán nem gondolkodnak csak cselekszenek, sokszor teszik ugyanazt ugyanabban az irányban együtt. Ez a jövőben óriási versenyelőnyt jelent az aktívan gondolkodó befektetőknek.

Nyilván pozíciómnál fogva elfogult vagyok, ugyanakkor azt is gondolom, hogy ez is egy versenyhelyzet, győzzön a jobbik. A befektetők a nap végén, úgyis elsősorban a szolgáltatás minősége, azaz az elért hozam alapján fognak dönteni.

(Borító: Depositphotos)

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra.