Jelentős exportfejlesztési kutatás zárult le a hazai fintech piacon

A Digitális Exportfejlesztési Tudásközpont (DET) az év elején kezdte meg Fintech Exportfejlesztési Kutatását a Digitális Jólét Program keretein belül. A kutatás első szakasza mostanra zárult le és értékes betekintést ad a hazai fintech szektor export törekvéseit érintő kihívásokba és lehetőségekbe.

A kutatásról

A DET térítésmentesen támogatja a hazai innovatív vállalkozások exportfejlesztését már 2019 óta. A Fintech Exportfejlesztési Kutatással is a hazai fintech szektor jelenlegi exportpiaci helyzetét mérte fel a központ. Az eredményekre építve megalapozott akcióterv készül a jövőben, amely hatékony eszközökkel és iparágspecifikusan fogja támogatni a piaci szereplők külföldi terjeszkedését

A kutatás keretein belül negyven fintech vállalkozást kérdeztek ki helyzetükről január 19. és február 15. között. A megkérdezetteket magyar tulajdonosi körrel és saját fejlesztésű digitális pénzügyi szolgáltatással rendelkező vállalkozások tették ki. A kutatás mintája számosság és karakterisztikák alapján reprezentatív, így a kutatás eredményei általánosíthatók az egész hazai fintech szektorra, mely több, mint száz vállalkozást számlák.

A hazai fintech szektor export helyzete

A megkérdezettek 90 százaléka már most is jelen van külföldi piacokon vagy az elkövetkező egy-két évben terjeszkedne külföldre. Ez egy kiemelkedő érték, amely nem meglepő a hazai piac méretének tekintetében. A fintech szolgáltatók elsősorba beszállítói szerepet töltenek be a hazai piacon, ezáltal lehetőségeik is limitáltabbak. Annak érdekében, hogy növekedni tudjanak, ki kell terjeszteniük földrajzi elérésüket.

A hazai piac fele már realizálta ezt a tényt és meg is tette a szükséges lépeseket. A válaszadók 40 százaléka jelen van külföldön és exportbevételeket is generál, 10 százalék pedig már megalapozta működését, azonban nem tervel bevételeket. Hozzájuk csatlakozna a válaszadók további 40 százaléka, akik a következő egy-két évben lépnének külpiacra.

Érdemes megemlíteni a maradék 10 százalékot. Ezek olyan hazai fintech vállalkozások, melyek egyáltalán nem terveznek exporttevékenységet folytatni a közeljövőben. Ennek számos oka lehet. Többek közt hazai piaci helyzetük megerősítése is prioritást élvezhet, vagy egyszerűen nincsenek meg a megfelelő forrásaik és kapacitásaik, hogy sikeresen fenntartsák esetleges külföldi operációikat. Mindenesetre a 10 százalékos érték kifejezetten alacsony, a hazai fintech szektort nem kell export hajlandóság tekintetében félteni.

Forrás: Digitális Jólét Program FinTech Exportfejlesztési Kutatás

Terjeszkedési ambíciók

A hazai fintech szektor szereplői nem limitálják magukat kizárólag szomszédos országokra a terjeszkedés szempontjából. A célországok között megtalálható Ausztria, Szlovákia és Románia is. Mellettünk azonban Csehország, Lengyelország és Németország is megjelenik.

A földrajzi terjeszkedés mellett a kutatás a külföldi cégekkel való kapcsolatépítésre is kitér. A válaszadók többek között bankokat, fizetési szolgáltatókat, kártyatársaságokat, biztosítókat, valamint rendszerintegrátorokat is nevesítettek, melyekkel szívesen dolgoznának együtt. A legtöbben bankokkal kollaborálnának, a hazai fintech cégek 70 százaléka tervez együttműködést kialakítani jellemzően külföldi bankokkal a következő egy-két évben.

Mi hátráltatja a hazai vállalkozásokat?

A bíztató exportéhség és a terjeszkedési tervek ellenére az eredményeket azonban ajánlott fenntartásokkal kezelni. Aggodalomra ad okot a tény, hogy a válaszadó cégek 30 százalékának volt már sikertelen külpiaci tapasztalata. A külpiacokkal kapcsolatos információhiányból számos akadály keletkezik, amelyek nagyban befolyásolják a sikeres külföldi terjeszkedést.

A válaszadók nagyon súlyos vagy meghatározó kihívásnak ítélték meg a külföldi értékesítés kiépítését, a bekerülést a helyi kapcsolati hálóba, valamint a nemzetközi terjeszkedés finanszírozását. A DET ábráján látszik, hogy többen választották az értékesítés kiépítését és a kapcsolati hálóba kerülést általános akadályként, mint a finanszírozást. Azonban a legsúlyosabb akadályt a maga 33 százalékával mégis a finanszírozás jelenti.

Ez visszavezet minket ahhoz a gyakran bizonyított tényhez, hogy a kis- és középvállalatok jellemzően alulfinanszírozottak és ezáltal limitált a növekedésük. Mégpedig a hazai fintech szektor jelentős részét ilyen vállalkozások teszik ki. Ez az exportkutatás egy tökéletes szemléltető példa, főleg annak fényében, hogy közvetlenül a fintech vállalkozások adtak választ.

Forrás: Digitális Jólét Program FinTech Exportfejlesztési Kutatás

További akadályként megjelenik még a külföldi szabályozásoknak való megfelelés, a helyi csapat felépítése, a magyar háttérből származó esetleges versenyhátrányok a nyugat-európai és tengerentúli cégekkel szemben, a külföldi konferenciákon való megjelenés magas díja, valamint a nyelvi nehézség is. Ezek nagy része általános kihívás, mely nem feltétlenül lep meg sokakat.

A külföldi konferenciákon való szereplés azonban kitűnhet a többi akadály közül. A fintech szektorban nagy a hangsúly a brand építésen. Sok vállalkozás szakmai bloggal igyekszik erősíteni saját hitelességét és bemutatni szolgáltatásainak előnyeit. Még nagyobbat dob a latba, ha egy patinás rendezvényen mutathatja be szakértelmét egy cégvezető, amelynek köszönhetően kapcsolatokat építhet ki más cégekkel vagy potenciális ügyfeleket érhet el.

Mire érdemes számítani a jövőben?

A kutatás egyik legfőbb konklúziója, hogy a hazai fintech cégek növekedésében elengedhetetlen szerepet játszik a nemzetközi terjeszkedés. Ehhez természetesen sikeresen kell venni az azonosított akadályokat. Mint kiderült, a hazai szektor 40 százalékának ez már sikerült és még bevételeket is generálnak – a precedens tehát adott.

Egyértelműen várható tehát egy külpiacra lépési hullám a hazai fintech szektor részéről. A válaszadók a Digitális Jólét Program részéről kapcsolati hálót bővítő lehetőségeket, célzott támogatásokat és piaci információ megosztást várnának a legszívesebben. A DET komplex akcióterve vélhetően érinteni fogja ezeket a pontokat is. Van is mire építkezni, ugyanis 160 hazai digitális vállalkozással dolgoznak együtt a központ munkatársai.

A Digitális Jólét Program aktivitása jól illeszkedik arra a trendre, amit a fintech.hu kiadója, az Egy Digitális Jövőért Nonprofit Kft. indított el, amikor tavaly októberben spanyol partnerével Madridban aláírta az eddigi legnagyobb hazai fintech exportfejlesztési megállapodást, és ezzel útjára indult a Hungarian-Spanish Fintech Bridge program. A magyar és spanyol fintech vállalkozások által kötött megállapodás kiterjed a visegrádi és a latin-amerikai régiókra is, így óriási lefedettsége van. A magyar résztvevők egyrészt sokat tanulhatnak a fejlettebb piaci szereplőktől, másrészt akár fejlett és fejlődő piacokon is felmérhetik szolgáltatásaik fogadtatását.

Forrás: Sajtóközelmény

Qayum Dániel

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra.