Úgy tűnik, egyelőre lekerül a napirendről az a kezdeményezés, amely arra kötelezte volna a Svájci Nemzeti Bankot (SNB), hogy arany- és devizatartalékai mellett bitcoint is tartson. A kampány mögött álló Bitcoin Initiative ugyanis nem tudta összegyűjteni a szükséges számú aláírást ahhoz, hogy országos népszavazást írjanak ki az ügyben. Bár a kezdeményezés várhatóan elbukik, a vita korántsem ért véget: egyre több ország és jegybank vizsgálja, milyen szerepet kaphatnak a digitális eszközök a jövő pénzügyi rendszerében.
Nem jött össze a szükséges támogatás
Svájcban a közvetlen demokrácia részeként bizonyos kérdésekben népszavazást lehet kezdeményezni, ehhez azonban legalább 100 ezer hiteles aláírás szükséges. A bitcoin-párti kampány szervezői 18 hónapot kaptak arra, hogy összegyűjtsék a szükséges támogatást, azonban a határidő lejárta előtt csupán az előírt mennyiség nagyjából felét sikerült elérniük.
Yves Bennaim, a kezdeményezés alapítója a Reutersnek úgy nyilatkozott, már a kezdetektől tisztában voltak vele, hogy rendkívül nehéz feladatra vállalkoznak. Ennek ellenére szerinte a kampány nem volt hiábavaló, mivel sikerült társadalmi és szakmai vitát indítani arról, hogy a bitcoin milyen szerepet tölthetne be a nemzeti pénzügyi rendszerekben.
Miért utasítja el az SNB a bitcoint?
A Svájci Nemzeti Bank álláspontja régóta egyértelmű: a bitcoin és más kriptovaluták jelenleg nem alkalmasak jegybanki tartalékként való használatra. Az intézmény szerint a digitális eszközök árfolyama túlzottan volatilis, ráadásul a piac likviditása sem megfelelő egy olyan intézmény számára, amelynek elsődleges feladata a pénzügyi stabilitás biztosítása.
Az SNB hangsúlyozta, hogy devizatartalékainak bármikor gyorsan és hatékonyan mozgósíthatónak kell lenniük, miközben meg kell őrizniük értéküket is. A jegybank szerint a kriptovaluták jelenleg egyik feltételnek sem felelnek meg megfelelően.
A döntés mögött nem csupán konzervatív szemlélet áll. A bitcoin árfolyama az elmúlt években extrém kilengéseket mutatott, ami egy jegybank számára komoly kockázatot jelentene. Miközben a digitális eszköz hosszú távon sokszorosára növelte értékét, rövidebb időszakokban jelentős zuhanásokat is produkált.
Egyre több jegybank figyeli a kriptopiacot
Bár Svájc óvatos maradt, világszerte egyre több jegybank vizsgálja a digitális eszközök piacát. A Cseh Nemzeti Bank például tavaly 1 millió dollár értékben vásárolt kriptovalutákat és egyéb blockchain-alapú digitális eszközöket, elsősorban tapasztalatszerzés céljából.
Más intézmények azonban továbbra is szkeptikusak. Az Európai Központi Bank többször hangsúlyozta, hogy a jegybanki tartalékok esetében a legfontosabb szempont a likviditás, a biztonság és a stabilitás, ezeknek pedig szerintük a bitcoin jelenleg nem felel meg.
A vita valójában túlmutat magán a kriptovalutákon. Egyre több szakértő teszi fel a kérdést: vajon a jövő globális pénzügyi rendszerében kizárólag hagyományos devizák dominálnak majd, vagy helyet kapnak decentralizált digitális eszközök is?
Bitcoin, mint geopolitikai alternatíva
A bitcoin támogatói szerint a digitális eszköz egyik legnagyobb előnye éppen az, hogy független az egyes államoktól és központi bankoktól. Bennaim szerint a bitcoin „nemzetközileg semleges”, hasonlóan Svájchoz, ezért alkalmas lehet arra, hogy alternatívát nyújtson a dollár- és euróalapú tartalékeszközökkel szemben.
Ez különösen érdekes kérdés Svájc esetében, ahol a jegybank devizatartalékainak jelentős része dollárban és euróban van denominálva. A bitcoin-párti érvelés szerint egy decentralizált digitális eszköz hozzájárulhatna a kockázatok diverzifikálásához. Kiváltképp egy olyan időszakban, amikor a geopolitikai és monetáris bizonytalanságok világszerte erősödnek.
A bitcoin támogatói arra is felhívják a figyelmet, hogy a piac likviditása az elmúlt években jelentősen nőtt: naponta több tízmilliárd dollárnyi tranzakció zajlik világszerte. Szerintük ez már elegendő alapot teremthetne ahhoz, hogy a jegybankok komolyabban foglalkozzanak a digitális eszközökkel.
A vita biztosan nem ér véget
Bár a svájci kezdeményezés várhatóan kudarcba fullad, a kérdés továbbra is napirenden marad a globális pénzügyi szektorban. Az elmúlt években a bitcoin fokozatosan bekerült az intézményi befektetők világába, miközben egyes államok már saját digitális jegybankpénzek fejlesztésén dolgoznak.
A következő évek egyik kulcskérdése lehet, hogy a kriptovaluták képesek lesznek-e valódi szerepet betölteni az állami pénzügyi rendszerekben, vagy továbbra is elsősorban spekulatív befektetési eszközként tekintenek majd rájuk. Svájc most ugyan nemet mondott a bitcoin-tartalékra, de a vita valószínűleg még csak most kezdődik igazán.
(Forrás: Reuters)
(Címlapkép: Depositphotos)
