A mesterséges intelligencia robbanásszerű terjedése gyökeres változásokat hozott a felsőoktatásban: a magyar egyetemek a kezdeti bizonytalanságtól mára eljutottak a tudatos szabályozás és az oktatásfejlesztés fázisába, mondta Dringó-Horváth Ida, a Károli Gáspár Református Egyetem Oktatásfejlesztési és Továbbképző Központjának vezetője „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” legutóbbi epizódjában.
Dringó-Horváth Ida nemrégiben publikált tanulmányában a mesterséges intelligencia hazai felsőoktatási szabályozását vizsgálta. A 2025 végi helyzetkép szerint a magyar felsőoktatási intézmények mindössze 53%-a rendelkezett elérhető MI-szabályzattal. A dokumentumok formájukban, terjedelmükben és tartalmukban jelentősen eltértek, ugyanakkor azokban közös fókuszterületek is kirajzolódtak: az akadémiai integritás, az adatvédelem, a felelős és átlátható MI-használat, valamint a kompetenciafejlesztés.
Az oktatók négy típusa
Az IKT Kutatóközpont és az Oktatási Informatikai Továbbképző Központ elemzései rámutattak, hogy az oktatók MI-hez való viszonya nem életkor vagy nem függvénye, hanem egyéni attitűd kérdése. A mérések alapján négy jól elkülöníthető csoport rajzolódott ki:
- MI-optimisták: Meggyőződésük, hogy az MI használata elengedhetetlen, és aki nem alkalmazza, az lemarad. Ők a proaktív kísérletezők és a hatékonyságra fókuszálnak.
- MI-szkeptikusok: Az emberi dimenziót és a személyes oktatói jelenlétet védelmezik az automatizációval szemben.
- MI-pragmatisták: Gyakorlatias módon, a közvetlen hasznosság alapján építik be a technológiát a mindennapi munkájukba és igénylik a keretrendszert.
- MI-bizonytalanok: Erős technológiai szorongás jellemzi őket, számukra az első lépést a gátlások feloldása jelenti.
A felelősség kérdése: Plágium, csalás és szabályzatok
A hazai egyetemi szabályzatok elemzése alapján a dokumentumok több mint 70 százalékában kiemelt szerepet kap az etika és az akadémiai integritás védelme. A szabályozások legfőbb közös pillérei közé tartozik a szerzői felelősség, hiszen az MI által generált tartalom pontosságáért és hitelességéért minden esetben a munkát benyújtó személy (oktató vagy hallgató) felel. Nagyon fontos elem a plágium és a csalás elhatárolása. Mivel jogi értelemben az MI nem lehet szerző, az általa generált szöveg sajátként történő benyújtása alapvetően nem plágium, hanem csalás. Plágiumról akkor beszélhetünk, mondta Dringó-Horváth Ida, ha az MI jogilag védett művekből emel át részleteket, és ezt a hallgató forrásmegjelölés nélkül a sajátjaként adja le.
A részletesen kidolgozott szabályzatok átlátható hivatkozásokat követelnek meg, de a nehézkes prompt-listák helyett a legújabb szabályzatok – köztük a Károlié is – immár inkább táblázatos mellékletet kérnek, ahol a hallgató feltünteti, hogy a munka mely pontján, milyen célból és milyen eszközzel vett igénybe MI-t.
Általános elem a szabályzatokban, hogy személyes adatok nem kerülhetnek ki a védett intézményi rendszerből, és semmilyen érdemi döntést (pl. osztályozás, pályázati elbírálás) nem szabad a gépre bízni, mondta Dringó-Horváth Ida, aki szerint az MI hatására a hagyományos szakdolgozatok helyett a projektalapú, folyamatorientált feladatoké a jövő.
Mint mondta rendkívül fontos a tanárok és diákok MI ismereteinek a bővítése. Példaként említette a Károli Egyetemen felmenő rendszerben bevezetett 90 perces e-learning modult, ami többek között az MI felelős használatára, a hivatkozási szabályokra, a fake news kiszűrésére készíti fel az elsőéveseket. Ezen túl is vannak a Károlin MI-re is épülő kurzusok és van kifejezetten az MI-műveltség fejlesztésére egy féléves, átfogó gyakorlati kurzus is, ami szabadon választható és minden karon elérhető, tehát bárki fölveheti.
MI-tolltartó és nyelvtanulás
Mint mondta, a hallgatók MI használatát korábban nagyban visszavetette a szabályozás hiánya, amikor a tanárok sem mertek se A-t, se B-t mondani, hiszen nem voltak intézményi szabályzatok. Mióta vannak ilyen keretek, megjelent a tömeges használat, ami nyomán meg kell változtatni azt is, hogy a pedagógusok mit várnak el, mit kérnek a diákoktól. Dringó-Horváth Ida elmondta, hogy ők a Károlin az oktatóknak is készítenek kurzusokat, és az egyiknek az a címe, hogy az „értékelésünk átértékelése a mesterséges intelligencia korában”. Tehát azt oktatják, hogy hogyan lehet a megszokott, tipikus esszé-feladatból kilépni, és azt mondani, hogy egy olyan feladatot kérek, ahol mondjuk kell egy peer review, egy projektmunka, önreflexió és benne van a hallgatók személyes élettere is.
Ahogy a szakértő mondta, „minél inkább valamilyen egyéni és személyes feladatot tudok adni”, annál kevésbé lesz várhatóan gépi a megoldás. A másik elem, hogy mik azok az ismérvek, amiket figyelembe véve az oktató át tudja alakítani a hagyományos értékelési rendszerét, úgy, hogy a hallgatónak egyre kevésbé legyen érdeke az MI használata, vagy ha mégis, akkor meg kell beszélni, hogy mikor. Például „információgyűjtésnél használd ki a lehetőségét, de utána fordítsd ezt a saját világodra le, és ott a gyakorlati, például projektmunkába, kooperatív tevékenységekkel együtt fedezzetek föl valamit, ami a sajátotok – és azt mutassátok be!”
Mint mondta, a folyamat végén a diák egy úgy nevezet “MI-tolltartót” ad le, videóval bemutatva, hogy miért és milyen eszközöket használtak fel, bemutatva a használt eszközök korlátait, funkcióit is.
Az alapvetően germanista és nyelvoktató vendéggel szóba került a nyelvoktatás és nyelvhasználat kérdése is. Dringó-Horváth Ida szerint az MI drasztikusan átalakítja a nyelvtanulást és a nyelvi ellenőrzést is. Mint mondta, a nyelvi képzésben a hallgatók MI-eszközöket (pl. Grammarly, DeepL, chatbotok) használnak a szövegek stilizálására és javítására, ami a korábbi oktatói vagy anyanyelvi lektoráláshoz hasonlóan emeli a munkák nyelvi színvonalát.
Szótárhasználat az MI mellett
Emellett az elmúlt években jelentősen megváltozott a szótárhasználat is. Egy kilenc éve tartó lexikográfiai kutatás adatai szerint a hagyományos nyomtatott szótárak használata szinte teljesen háttérbe szorult a digitális fordítók és csevegőprogramok mellett. A kihívást a kontextusnak megfelelő, tudatos szókincsválasztás megtanítása jelenti. Mint mondta, a hatalmas mennyiségű idegen nyelvű tartalom (filmek, podcastok, videók, játékok) miatt a fiatalok körében természetesebbé válik a magas szintű nyelvtudás, de a pontos nyelvi és stilisztikai árnyalatok elsajátításához továbbra is elengedhetetlen a tanulás, mondta Dringó-Horváth Ida a „MI és más” adásában.
(Szerző: Márton György, akinek a cikk megírásában a felvétel alapján a NotebookLM segített.)
(Címlapkép: Depositphotos)
