A BlockBen szakmai eseményén a kriptopiac, a fintech innováció és az európai szabályozás metszéspontja került fókuszba. A rendezvény legfontosabb üzenete, hogy a tokenizáció mára kilépett a kísérleti fázisból, és a MiCA-rendeletnek köszönhetően egyre inkább szabályozott, üzletileg értelmezhető keretek között válik elérhetővé a vállalatok számára.
Kevesebb fintech indul, de erősebb alapokon
A rendezvényt Ács Zoltán, a Magyar Fintech Szövetség elnöke nyitotta meg, aki a fintech szektor elmúlt éveinek látványos átalakulásáról beszélt. Szerinte már nem pusztán ciklikus visszaesésről van szó: strukturális változás zajlik a piacon.
Az alacsony kamatkörnyezetben korábban könnyebben áramlott a kockázati tőke a fintech cégekhez, a befektetők pedig sokáig elfogadták azt a logikát, hogy a vállalkozások előbb nőjenek nagyra, és csak később váljanak nyereségessé. Ez a korszak azonban véget ért. A magasabb kamatkörnyezet, a szigorúbb befektetői elvárások és a bankok megerősödése miatt ma már jóval nehezebb klasszikus fintech startupként elindulni.
Ács Zoltán szerint a legfontosabb változást mégsem ez, hanem a szabályozási környezet jelenti. A DORA, a FIDA, az AI Act és más európai szabályozások olyan compliance-terheket rónak a fintech cégekre, amelyek mellett már nem működik az a régi modell, hogy néhány alapító kevés pénzből elindít egy MVP-t, majd később foglalkozik a megfeleléssel.
A compliance lett az új belépési küszöb
Az előadás egyik legerősebb állítása az volt, hogy ma ugyanazoknak a megfelelési követelményeknek kell megfelelnie egy ötfős fintech cégnek, mint egy ötszáz fős nagyvállalatnak. Egy komolyabb engedély – például egy MiCA-engedély vagy egy elektronikus pénzkibocsátói engedély – megszerzése jelentős időt és tőkét igényelhet.
Ez alapjaiban változtatja meg az innováció logikáját. A fintech szektorban korábban megszokott gyors kísérletezés drágábbá és lassabbá vált, miközben az infrastruktúra is jóval költségesebb lett. Ács Zoltán szerint ezért váltak különösen fontossá az olyan megoldások, amelyek „közművesítik” a pénzügyi szolgáltatásokat: ide tartozik a Banking-as-a-Service, az embedded finance, a regtech és az AI-alapú automatizáció.
Ebben a környezetben a BlockBen szerepe is könnyebben értelmezhető: a vállalat az on-chain világban kínál hasonló logikát. Infrastruktúrát, compliance-t és tokenizációs szolgáltatást nyújt azoknak a cégeknek, amelyek saját tokenben gondolkodnak, de nem akarnak vagy nem tudnak önállóan végigmenni a teljes engedélyezési és technológiai folyamaton.
A MiCA megtisztította a piacot
Bodnár Viktor, a BlockBen igazgatótanácsának elnöke már kifejezetten a céges tokenizációról beszélt. Előadásában hangsúlyozta: az európai kriptopiac az elmúlt években drasztikus átalakuláson ment keresztül.
A MiCA bevezetése előtt több ezer olyan cég működött Európában, amely valamilyen formában kriptóval foglalkozott. A szabályozás élesedése után azonban ezeknek csak töredéke maradt a piacon engedélyezett szereplőként. Bodnár Viktor szerint ez azt jelenti, hogy a piac nagyjából 95 százaléka eltűnt – az érdeklődés viszont nem szűnt meg, csak a szabályozott szereplőknél koncentrálódik.
A BlockBen ebben a környezetben launchpadként működik: cégek számára hoz létre kriptoeszközöket, szükség esetén támogatva azok piacra vitelét és kommunikációját is. A vállalat célja, hogy hidat képezzen a hagyományos üzleti világ és a kriptoökoszisztéma között.
Miért akar ma egy cég saját tokent?
Az előadás alapján a céges tokenizáció mögött jellemzően négy fő motiváció áll. Az első az új bevételi csatornák kialakítása, a második a bevételek diverzifikálása, a harmadik a közösségépítés, a negyedik pedig a lojalitásprogramok modernizálása vagy tokenalapú kiegészítése.
Bodnár Viktor szerint egy tokenprojekt csak akkor lehet működőképes, ha több szereplő érdekeit is összehangolja. Fontos, hogy értéket kapjon a felhasználó, legyen világos a disztribúciós modell, teljesüljön az ajánlattevő üzleti célja, és a kibocsátó platform számára is fenntartható legyen a projekt.
A BlockBen tapasztalatai szerint a tokenizáció iránt különösen nagy az érdeklődés a fintech és startup szektorban, az ingatlanpiacon, a hagyományos vállalkozások körében, a sport- és szórakoztatóiparban, az energetikában, valamint a pénzügyi szolgáltatások területén.
Tíz hét alatt kibocsátható token?
A BlockBen bemutatta azt is, hogyan néz ki a tokenkibocsátás folyamata a gyakorlatban. A folyamat első lépése az üzleti ötlet és a tokenmodell átbeszélése, amelyet jogi, technológiai és compliance-strukturálás követ. Ezután a dokumentáció a felügyelethez kerül, majd a token az ESMA nyilvántartásában is megjelenik.
Bodnár szerint egy jól előkészített projekt esetében akár 10 hét alatt is el lehet jutni a kibocsátásig. A leggyorsabb esetekben ennél rövidebb idő is elképzelhető (kb. 6 hét), de ehhez szükséges, hogy az ügyfél pontosan tudja, mit szeretne, és aktívan részt vegyen a folyamatban.
CrowdedHero: tokenizáció valós üzleti problémára
Az esemény nemcsak elméleti megközelítést kínált, hanem egy konkrét piaci példát is. Jānis Blaževics, a CrowdedHero vezérigazgatója és alapítója arról beszélt, hogyan alakította át a közösségi finanszírozási platform üzleti modelljét a technológiai és piaci környezet változása.
A CrowdedHero 2021-ben indult, eredetileg azzal a céllal, hogy meghatározó európai közösségi finanszírozási szereplővé váljon. A piaci tapasztalatok azonban azt mutatták, hogy a befektetők egy része kevésbé a klasszikus részvényjellegű startup-befektetéseket, sokkal inkább az átláthatóbb, fix hozamú konstrukciókat keresi.
A vállalat ezért a blockchain, a DLT és az AI irányába fordult. A BlockBennel való együttműködés célja az volt, hogy a CrowdedHero gyorsabb, biztonságosabb és átláthatóbb módon tudjon befektetési termékeket kínálni. Blaževics szerint a tokenizáció nem pusztán spekulációs eszköz: valódi használati eseteket teremthet, erősítheti a közösséget, növelheti a lojalitást, és átláthatóbbá teheti az eszközök és pénzmozgások követését.
A szabályozás, a bizalom és a tokenizáció valódi üzleti szerepe
Az eseményt egy szakmai kerekasztal-beszélgetés zárta, amelyben Ács Zoltán, a Magyar Fintech Szövetség elnöke, dr. Glózer-Say Viktória, a KPMG szenior menedzsere, Krocsek Attila, a BlockBen vezérigazgatója és Bodnár Viktor, a BlockBen igazgatótanácsának elnöke osztották meg gondolataikat a kriptopiac átalakulásáról, a MiCA hatásairól és a tokenizáció üzleti lehetőségeiről.
A beszélgetés egyik központi megállapítása az volt, hogy a kriptopiac az elmúlt években a „vadnyugati” időszakból egy jóval szabályozottabb, átláthatóbb és intézményesebb működés felé mozdult el. A MiCA-rendelet sok szereplő számára fájdalmas alkalmazkodást jelentett, ugyanakkor a panel résztvevői szerint hosszabb távon éppen ez teremtheti meg a piac iránti bizalmat. Azok a cégek, amelyek képesek megfelelni az engedélyezési és compliance-követelményeknek, ma már olyan hitelességi előnnyel rendelkeznek, amely korábban hiányzott a kriptoszektorból.
A résztvevők szerint a MiCA nem egyszerűen „megszűrte” a piacot, hanem új minőségi szintet is teremtett. A szabályozás nyomán a fogyasztók, a befektetők és a vállalatok is nagyobb biztonsággal fordulhatnak a kriptoeszközök felé. A panelben elhangzott: a korábbi több ezer európai kriptoszereplőhöz képest ma már jóval kevesebb, de szabályozottabb és megbízhatóbb cég maradt versenyben.
Nem csak bitcoin – A tokenizáció nagyobb változás lehet
A beszélgetés egyik fontos gondolata az volt, hogy a kriptóról nem érdemes kizárólag a bitcoin árfolyama alapján gondolkodni. A panel résztvevői szerint a valódi változást az infrastruktúra átalakulása hozza: a blockchain-alapú elszámolás, a tokenizált eszközök megjelenése és az azonnali, határokon átívelő tranzakciók lehetősége.
Ács Zoltán ezt a tőkepiac korábbi nagy technológiai ugrásaihoz hasonlította. Ahogy a papíralapú részvényeket felváltották a dematerializált értékpapírok, úgy hozhat új korszakot az eszközök tokenizációja is. A különbség, hogy ez a változás még szélesebb körben hathat: nemcsak pénzügyi eszközöket, hanem ingatlanokat, lojalitási rendszereket, sportközösségeket, fogyasztói márkákat vagy akár hagyományos vállalkozások üzleti modelljeit is érintheti.
A panelben az is elhangzott, hogy a fiatalabb generációk már egészen más befektetési élményhez szoktak hozzá. Számukra természetes a töredékrészvény, a kriptobefektetés, az azonnali hozzáférés és a hétvégén is működő digitális piac. Ez az elvárás idővel más eszközosztályokra is átterjedhet.
MiCA, DLT és tokenek: nem minden kripto ugyanaz
A panel egyik szakmai része a különböző token- és technológiai kategóriák tisztázásáról szólt. A résztvevők különbséget tettek a MiCA alá tartozó kriptoeszközök és a DLT pilot rezsim alatt megjelenő, klasszikus pénzügyi eszközöket (például részvényeket vagy kötvényeket) tokenizáló megoldások között.
Dr. Glózer-Say Viktória hangsúlyozta, hogy önmagában attól, hogy egy meglévő eszköz tokenizált formában jelenik meg, annak jogi megítélése nem feltétlenül változik. A „same risk, same rule” elv alapján hasonló kockázatokhoz hasonló szabályozási követelmények kapcsolódnak. Ezért különösen fontos, hogy a cégek már a tokenprojekt tervezésekor pontosan értsék, milyen jogi, compliance és üzleti következményekkel jár az adott modell.
A BlockBen oldaláról elhangzott, hogy a vállalati ügyfelek körében elsősorban az úgynevezett „egyéb tokenek” iránt van érdeklődés, mert ezek nagyobb üzleti kreativitást tesznek lehetővé. Az eszközalapú tokenek ugyan szintén létező kategóriát jelentenek, de jogilag és működésileg jóval bonyolultabb struktúrákat igényelnek.
Magyarországon még átmeneti a helyzet
A panel résztvevői a magyar fintech- és kriptopiac helyzetéről is beszéltek. Ács Zoltán szerint Magyarországon az elmúlt években kevesebb új fintech startup indult, ugyanakkor több érettebb, sikeres hazai fintech szereplő is működik. Külön kiemelte azokat a szoftvercégeket, amelyek bankoknak és pénzügyi intézményeknek fejlesztenek modern technológiai megoldásokat: ezek a vállalkozások sok esetben nem klasszikus engedélyezett fintech cégek, mégis fontos szereplői az ökoszisztémának.
A kriptopiac magyar szabályozási környezete kapcsán óvatos optimizmus jelent meg a beszélgetésben. A résztvevők szerint a hazai piac az elmúlt időszakban komoly bizonytalanságokkal szembesült, de a várakozás az, hogy a szabályozási környezet idővel közelebb kerül az európai MiCA-logikához. A panelben elhangzott, hogy a túlzottan bonyolult, drága vagy nehezen értelmezhető nemzeti szabályok visszafoghatják az innovációt, miközben az EU-s keretrendszer éppen az egységesebb, biztonságosabb működést célozza.
A MiCA egyszerre teher és lehetőség
A beszélgetés egyik legerősebb dilemmája az volt, hogy a MiCA vajon gátolja vagy támogatja az innovációt. A válasz nem volt egyoldalú. A résztvevők szerint a szabályozás valóban jelentős működési terhet ró a cégekre, különösen a kisebb szereplőkre. Egy felügyelt intézményként működni egészen más szervezeti, pénzügyi és szakmai felkészültséget igényel, mint egy korai fázisú startupként kísérletezni.
Ugyanakkor a MiCA reputációs előnyt is ad. Egy engedélyezett, ESMA-regiszterben szereplő token vagy szolgáltató már nem a szürkezónában működik, hanem egy európai szinten elfogadott keretrendszer részeként. Ez nemcsak a fogyasztók és befektetők bizalmát növelheti, hanem a vállalatok számára is új üzleti lehetőségeket teremthet.
A panelben elhangzott: Európa nem feltétlenül az amerikai típusú, szabályozatlan gyorsasággal versenyez, hanem a kiszámíthatósággal, a jogbiztonsággal és a stabil intézményi környezettel. Ez rövid távon lassabbnak tűnhet, hosszabb távon viszont komoly versenyelőnyt jelenthet.
Kiknek lehet igazán érdekes a tokenizáció?
A beszélgetés záró szakaszában a résztvevők visszatértek az esemény leggyakorlatiasabb kérdéséhez: milyen cégeknek érdemes tokenizációban gondolkodniuk?
Krocsek Attila szerint azok a projektek a legígéretesebbek, amelyek nem önmagában „kriptót” akarnak létrehozni, hanem valós hasznosságot építenek a token köré. Kiemelt szempont a közösségépítés, a fenntartható üzleti modell, a jól átgondolt disztribúció és az, hogy a token valódi értéket adjon a felhasználónak.
A panelben több hétköznapi példa is elhangzott. Egy carsharing szolgáltatás tokennel növelheti az ügyfélaktivitást, kedvezményeket adhat, előrehozhatja bevételeit és erősítheti a lojalitást. Egy gyártó akár olyan limitált termékszériát is létrehozhat, amely kizárólag tokennel érhető el. A sportklubok és szórakoztatóipari szereplők fanbázist aktivizálhatnak, míg a nagy fogyasztói márkák új szintre emelhetik lojalitásmarketingjüket.
Új korszak a szabályozott kriptóban
A kerekasztal-beszélgetés végső tanulsága az volt, hogy a kriptopiac ma már nem ugyanaz, mint néhány évvel ezelőtt. A spekulatív, szabályozatlan időszak után egy olyan korszak kezdődött, amelyben a tokenizáció egyre inkább vállalati innovációs eszközzé válik.
A MiCA ugyan jelentős belépési küszöböt állított a szereplők elé, de ezzel együtt megteremtette annak lehetőségét is, hogy a kriptoeszközök a vállalati működés, a közösségépítés, a lojalitásprogramok, a digitális szolgáltatások és akár a tőkepiaci innováció természetes részévé váljanak.
A BlockBen eseménye így nemcsak egy kriptoszakmai rendezvény volt, hanem látlelet arról is, hogy merre tart az európai fintech világ: kevesebb szereplővel, szigorúbb szabályokkal, de jóval nagyobb bizalommal és üzletileg érettebb megoldásokkal.
(Címlapkép: Depositphotos)
