Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke szerint a stablecoinok körüli vita félreérti a valódi kérdést: nem az eszköz számít, hanem az a pénzügyi infrastruktúra, amelyre épül. A Banco de España LatAm Economic Forum rendezvényén elmondott beszédében Lagarde amellett érvelt, hogy Európának nem saját stablecoinokkal kellene versenyeznie az Egyesült Államokkal, hanem integrált tőkepiacokat és központi banki alapokra épülő digitális infrastruktúrát kellene létrehoznia.
A stablecoinok piaca az elmúlt hat évben kevesebb mint 10 milliárd dollárról több mint 300 milliárd dollárra nőtt. A piac közel 98 százalékát amerikai dollárhoz kötött tokenek uralják, a szektor meghatározó szereplői pedig a Tether és a Circle. Az EKB elnöke szerint a stablecoinok gyors terjedése miatt a pénzügyi stabilitási és monetáris szuverenitási kérdések ma már a globális gazdaságpolitikai viták középpontjába kerültek.
Két különböző funkciót mos össze a piac
Lagarde szerint a jelenlegi vita egyik legnagyobb problémája, hogy a stablecoinokat egyszerre kezelik monetáris és technológiai innovációként, miközben a két funkció valójában elkülönül.
A monetáris funkció lényege, hogy a stablecoinok megkönnyítik a tartalékvaluták – elsősorban a dollár – globális terjedését. A blockchain alapú megoldások csökkentik a határon átnyúló fizetések költségeit és egyszerűbbé teszik a dollárhoz való hozzáférést azokban az országokban is, ahol a helyi valuta instabil.
Lagarde kiemelte, hogy Latin-Amerikában a stablecoin tranzakciók volumene már a GDP 7,7 százalékát is eléri, Afrikában és a Közel-Keleten pedig 6,7 százalék körüli arányt képvisel. A jelenség mögött gyakran a helyi devizák gyengesége és a dollár iránti bizalom áll.
A stablecoinok másik funkciója technológiai jellegű. A tokenizált pénzügyi rendszerekben szükség van olyan digitális elszámolási eszközre, amely natívan működik blockchain környezetben. Jelenleg ezt a szerepet töltik be a stablecoinok.
Az úgynevezett „atomic settlement” modellben az eszközök és a fizetések egyetlen tranzakcióban, azonnal teljesülnek, így megszűnik az elszámolási kockázat. Ez jelentős előrelépést jelenthet a mai, sokszor napokig tartó értékpapír-elszámolási rendszerekhez képest.
Az EKB szerint a stablecoinok veszélyeket is hordoznak
Az EKB elnöke szerint ugyanakkor a stablecoinok pénzügyi stabilitási kockázatai jelentősek.
Példaként a 2023-as Silicon Valley Bank összeomlását említette. A Circle akkor közölte, hogy az USD Coin tartalékainak 3,3 milliárd dollárnyi része az érintett bankban volt elhelyezve. A stablecoin árfolyama rövid időre 0,877 dollárra zuhant, vagyis több mint 12 centtel eltért a névleges egy dolláros értéktől.
Lagarde szerint az ilyen események könnyen önbeteljesítő pánikot indíthatnak el. Minél nagyobb méretűvé válik a stablecoin piac, annál nagyobb lehet egy esetleges negatív esemény hatása a pénzügyi rendszer más részeire is.
Az EKB emellett attól is tart, hogy a stablecoinok gyengíthetik a monetáris politika hatékonyságát. Ha a lakossági bankbetétek egy része stablecoinokba áramlik át, a bankrendszer hitelezési képessége romolhat, ami nehezebbé teszi a kamatpolitika érvényesítését.
Európában ez különösen fontos kérdés, mivel az eurózóna gazdasága sokkal inkább bankhitel-alapú, mint az Egyesült Államoké.
Európa nem amerikai mintát akar másolni
A beszéd egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy az EKB nem tartja helyes stratégiának az amerikai modell lemásolását.
Az Egyesült Államokban jelenleg tárgyalt GENIUS Act célja nemcsak a stablecoinok szabályozása, hanem az amerikai dollár globális dominanciájának megerősítése is. A stablecoinok mögötti tartalékok ugyanis jellemzően amerikai állampapírokban vannak elhelyezve, így a stablecoinok terjedése növeli az amerikai államadósság iránti keresletet.
Lagarde szerint Európának más utat kell választania. Úgy véli, az euró nem stablecoinokon keresztül válhat erősebb nemzetközi valutává, hanem mélyebb és integráltabb európai tőkepiacokon keresztül.
A digitális infrastruktúra viszont kulcskérdés
Miközben az EKB kritikus a stablecoinok monetáris szerepével kapcsolatban, a mögöttes technológiát rendkívül fontosnak tartja.
Az elosztott főkönyvi technológia (DLT) lehetőséget ad arra, hogy Európa modernizálja rendkívül széttagolt pénzügyi infrastruktúráját. Az Európai Unióban jelenleg 295 kereskedési platform, 14 központi elszámolóház és 32 értékpapír-letétkezelő működik, miközben az Egyesült Államokban jóval koncentráltabb a rendszer.
Az EKB ezért saját infrastruktúra kiépítésén dolgozik. A Pontes projekt révén már 2025 szeptemberétől lehetővé válik, hogy DLT-alapú tranzakciókat központi bankpénzben számoljanak el a TARGET rendszeren keresztül.
Az Appia nevű kezdeményezés pedig egy teljesen interoperábilis európai tokenizált pénzügyi ökoszisztéma létrehozását célozza 2028-ig.
A cél az, hogy a jövő tokenizált pénzügyi rendszerében ne dollár alapú stablecoinok váljanak domináns elszámolási eszközzé, hanem olyan megoldások működjenek, amelyek központi bankpénzhez kapcsolódnak.
Nem az eszköz a lényeg
Lagarde beszédének központi gondolata szerint Európának nem a stablecoinokkal kell versenyeznie, hanem saját pénzügyi infrastruktúráját kell megerősítenie.
Az EKB elnöke szerint a valódi kérdés nem az, hogy szükség van-e stablecoinokra, hanem az, hogy milyen alapokra épül a digitális pénzügyi rendszer. Európa célja ezért nem az amerikai modellek másolása, hanem egy olyan digitális pénzügyi architektúra kialakítása, amely egyszerre támogatja az innovációt és megőrzi a pénzügyi stabilitást.
(Forrás: Európai Központi Bank)
(Címlapkép: Depositphotos)
