A fizetési folyamatok gyorsasága ma már nem csupán az ügyfelek megtartása miatt fontos – közvetlen üzleti és versenyképességi tényező is. A valós idejű fizetések terjedésével egyre nagyobb kihívást jelent úgy felgyorsítani a tranzakciókat, hogy közben a csalásmegelőzési és biztonsági kontrollok hatékonysága se csökkenjen. A PYMNTS Intelligence és a Plaid közös kutatása szerint azok a vállalatok, amelyek nem tudják kezelni a fizetési folyamatokban jelentkező súrlódásokat, mérhető árbevétel-kieséssel, magasabb működési költségekkel és romló ügyfélmegtartással számolhatnak.
A fizetési folyamatokban jelentkező súrlódások ma már nem csupán működési problémát jelentenek: közvetlenül hatnak a vállalatok árbevételére és az ügyfélmegtartásra is. Azok a cégek, amelyek rendszeresen szembesülnek fizetési fennakadásokkal, éves bevételüknek átlagosan 1,92 százalékát veszítik el. Ezzel szemben azoknál a vállalatoknál, ahol ritkán fordul elő ilyen probléma, a veszteség mindössze 0,31 százalék.
A szakértők szerint a fizetési folyamatok automatizálása, a tranzakciókba beépített valós idejű csaláskockázati értékelés és a teljesen automatizált (straight-through processing – STP) feldolgozás kínálja a leghatékonyabb megoldást arra, hogy a fizetések gyorsabbá váljanak anélkül, hogy a biztonság sérülne.
A fizetési késedelmek már pénzügyi kockázatot jelentenek
Sok pénzügyi vezető számára a csalásmegelőzési ellenőrzések, a manuális jóváhagyások és a széttagolt fizetési rendszerek okozta késedelmek már messze túlmutatnak az operatív nehézségeken. Egyre inkább mérhető árbevétel-kiesést, magasabb működési költségeket és romló ügyfélkapcsolatokat eredményeznek.
Erre hívja fel a figyelmet a PYMNTS Intelligence és a Plaid közös kutatása, When Controls Slow Commerce: The Data Behind Middle-Market Payment Friction című jelentésében. A kutatás szerint a csalások visszaszorítását célzó kontrollok ugyan növelik a biztonságot, de ha manuális beavatkozásra vagy egymástól elszigetelt rendszerekre épülnek, akkor a szabályos tranzakciókat is lassíthatják.
A probléma ráadásul már nem kizárólag a fizetési folyamatokat érinti. A felmérés szerint a pénzügyi vezetők (CFO-k) 55 százaléka számolt be arról, hogy a csalásmegelőzési vagy biztonsági ellenőrzések az elmúlt egy évben legalább alkalmanként késleltették az ügyfeleknek vagy üzleti partnereknek indított kifizetéseket. Mindössze 43 százalékuk vélte úgy, hogy szervezetük képes egyszerre gyors és biztonságos fizetési folyamatokat biztosítani.
A kutatás egyértelmű végrehajtási hiányosságra mutat rá: a vállalatok céljai és tényleges működése között jelentős a különbség, amelynek már kézzelfogható pénzügyi következményei vannak.
A megkérdezett vállalatok becslése szerint a fizetési késedelmek, hibák és csalások átlagosan az éves árbevétel 0,79 százalékába kerülnek. Azoknál a cégeknél azonban, ahol a fizetési súrlódások visszatérő problémát jelentenek, ez az érték már eléri a 1,92 százalékot. Nem meglepő, hogy ezek a vállalatok a fizetési folyamatok megbízhatóságát az ügyfélmegtartás egyik kulcstényezőjének tekintik.
A valós idejű fizetések új elvárásokat teremtenek
A valós idejű fizetési rendszerek elterjedésével az ügyfelek egyre gyorsabb teljesítést várnak el. Ezzel párhuzamosan azonban egyre nyilvánvalóbbá válnak a manuális jóváhagyási folyamatok korlátai is.
Ahogy nő a tranzakciók száma, a vállalatok már nem pusztán a folyamatok finomhangolásában látják a megoldást, hanem olyan technológiák alkalmazásában, amelyek lehetővé teszik, hogy a biztonsági döntések automatikusan, a fizetési folyamat részeként szülessenek meg.
Három stratégia a fizetési súrlódások csökkentésére
1. A fizetési jóváhagyások automatizálása
A kutatásban részt vevő pénzügyi vezetők szerint ez jelenti a legfontosabb fejlesztési irányt. A CFO-k 85 százaléka úgy véli, hogy a manuális ellenőrzések visszaszorítását célzó automatizálás egyszerre gyorsítaná a fizetéseket és növelné a biztonságot. Azok között, akik rendszeresen tapasztalnak fizetési fennakadásokat, ez az arány már 89 százalék.
A manuális beavatkozás késedelmeket okoz, növeli a működési költségeket és következetlen döntésekhez vezethet. Az automatizált munkafolyamatok ezzel szemben lehetővé teszik, hogy a rutinszerű tranzakciók emberi közreműködés nélkül haladjanak tovább, miközben a kivételes esetek továbbra is felülvizsgálhatók.
2. Valós idejű csaláskockázati értékelés beépítése a fizetési folyamatba
A mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás egyre inkább gyakorlati eszközzé válik a csalásmegelőzésben. A visszatérő fizetési súrlódásokkal küzdő vállalatok 78 százaléka szerint az AI-alapú, valós idejű csaláskockázati értékelés egyszerre javítaná a fizetések gyorsaságát és biztonságát.
Ha a csaláskockázat elemzése közvetlenül a fizetés engedélyezési folyamatába épül be, a rendszer folyamatosan képes értékelni a tranzakciókat anélkül, hogy a szabályos fizetéseket manuális vizsgálat miatt meg kellene állítani. Ez segít elkülöníteni a valóban gyanús tranzakciókat a normál ügyfélviselkedéstől, még mielőtt a késedelmek ügyfélélmény-romlást okoznának.
3. A fizetési súrlódások pénzügyi teljesítménymutatóként való kezelése
A kutatás szerint a fizetési súrlódásokat ugyanúgy érdemes kulcsfontosságú teljesítménymutatóként (KPI) nyomon követni, mint a hagyományos pénzügyi mutatókat, hiszen hatásuk messze túlmutat az operatív működésen. A késedelmek, a sikertelen fizetések és a hitelesítési problémák közvetlen árbevétel-kiesést, többletköltségeket és ügyfél-elégedetlenséget okoznak.
A vállalatok többsége ugyanakkor még mindig korlátozott rálátással rendelkezik ezekre a folyamatokra. A megkérdezettek 78 százaléka szerint a fizetések nyomon követhetőségének és az ügyfelekkel folytatott kommunikációnak a hiányosságai jelentősen hozzájárulnak az ügyfélélmény romlásához. Ugyanekkora arány számolt be végrehajtási hibákról is, például késedelmes vagy hibás kifizetésekről.
Azok a vállalatok, amelyek képesek mérni ezeket a problémákat, pontosabban azonosíthatják, hol keletkezik bevételkiesés, és azt is fel tudják mérni, hogy a fizetési infrastruktúrába történő beruházások valóban megtérülnek-e.
A legkeresettebb fejlesztések közé tartozik a teljesen automatizált, végponttól végpontig működő feldolgozás (straight-through processing – STP): ezt a visszatérő fizetési problémákkal küzdő vállalatok 89 százaléka nevezte meg prioritásként. Hasonlóan nagy az érdeklődés a mesterséges intelligenciával támogatott csalásmegelőzés és a valós idejű fizetési megoldások iránt is, mivel ezek jelentősen csökkentik a manuális beavatkozás szükségességét.
Gyorsabb fizetések biztonsági kompromisszumok nélkül
A versenyelőnyt nem önmagában a gyorsabb elszámolás jelenti. A sikerhez integrált fizetési infrastruktúrára, valós idejű tranzakciókövetésre, megbízható adatokra, automatizált munkafolyamatokra és olyan csalásmegelőzési megoldásokra van szükség, amelyek közvetlenül a tranzakció részeként működnek, nem pedig attól elkülönülve. Ezek a képességek lehetővé teszik, hogy a szabályos fizetések felesleges megszakítás nélkül teljesüljenek, miközben a biztonsági követelmények sem sérülnek.
A kutatás szerint azok a vállalatok, amelyek a fizetési súrlódásokat nem pusztán működési problémának, hanem javítható pénzügyi mutatónak tekintik, jobb eséllyel őrzik meg árbevételüket, erősítik ügyfeleik bizalmát, és felkészültebben alkalmazkodnak a valós idejű fizetésekre épülő gazdaság követelményeihez.
Forrás: Pymnts
Címlapkép: Depositphotos
