Beindult a harc a technológiai szakemberekért

A technológiai és a fintech szektorban is folyamatosan nagy változások zajlanak, ez a munkaerőpiacra is hatással van. Az elmúlt időszakban látványos verseny indult a banki és technológiai szakemberek megszerzéséért, hiszen a legtöbb esetben a kereslet felülmúlja a kínálatot. Ez arra kényszeríti a vállalatokat, hogy egyedien vonzó ajánlatot tegyenek a leendő munkavállalóknak. Az adatokból kiderül, hogy a fintechek mostanában a bigtechek és a hagyományos bankok kárára terjeszkednek. 

Könnyen azonosíthatók a munkavállalók gyors fluktuációjának nyertesei és vesztesei – ez a lenti grafikon alapján könnyedén kijelenthető. Az Amazon például közel ezer munkavállalót veszített el a fintechek terjeszkedése miatt, de a többi technológiai óriástól is (például a Googletől vagy a Facebooktól) szép számmal távoztak az alkalmazottak olyan szereplőkhöz, mint a Stripe, a Coinbase, vagy épp a Robinhood. A bigtechek tehát hiába vannak továbbra is kiváló helyzetben, munkavállalói szempontból már nem ők jelentik a legideálisabb környezetet.

Hasonló a helyzet a hagyományos bankok esetén, a világ vezető befektetési bankjai (Goldman Sachs, Morgan Stanley) és a brit piac domináns inkumbensei (HSBC, Barclays) sem úszták meg érintetlenül a fintech szektor növekedését. Míg a befektetési bankoktól főleg a Coinbase és a Robinhood szipkázzák el a tehetségeket, addig Nagy-Britanniában a Revolut, a Monzo és a Klarna növekedése az, amit megéreznek a tradicionális szereplők.

A tehetségek áramlása a bankok, bigtechek és fintechek között 2020-2022 (Forrás: Revelio Labs)

Több ok is meghúzódik a háttérben, ami magyarázatot adhat a jelenség kialakulására. Számos bigtech cég például nem rendelkezik egyértelmű home office politikával. Ez a pandémia előtt még keveseket zavart igazán, mostanra azonban az emberek megszokták, hogy otthonról dolgozhatnak, és ma már elvárják, hogy erre tartósan lehetőségük legyen. Az Amazon például híresen nem jeleskedik a munkavállalók igényeire való reagálásban és ez nem csak a gyártósor mellett állók esetén igaz. 

Az sem segít a helyzeten, hogy több technológiai óriás sokat veszített egykori népszerűségéből. A Facebook kapcsán folyamatosan témát szolgáltatnak a moderálás terén mutatott hiányosságok és a politikai befolyásolás rendszeres lehetővé tétele a platformon. A Google a felhasználói adatok rohamtempóban való felhalmozása, az Amazon pedig a gyors kiszállítás negatív környezeti hatásai és a munkavállalókkal szembeni bánásmód miatt került sokak célkeresztjébe. 

A hagyományos bankok esetén pedig elsősorban az izgalmasabb lehetőségek megléte vezet a tehetséges szakemberek távozásához. Egy átlagos fintech ma sokkal rugalmasabb munkavégzést tesz lehetővé munkavállalóinak, akiknél ez sokszor nagyobb súllyal esik a latba, mint a munkaórák száma. Az inkumbensekre jellemző bürokratikus, lassú és esetenként monoton munkavégzés szintén sokakat késztetett nyitásra az agilis szereplők irányába.

Az elemzők szerint ez a folyamat nem feltétlenül fog megfordulni, mert az alkalmazottak többsége már nem mondana le azokról a fintechek által kínált előnyökről, amit a bankok és bigtechek nem adnak meg nekik. 

Ezt a képet némiképp árnyalja azonban a tény, hogy a globális gazdasági visszaesés hatására számos neves fintech leépítésekbe kezdett. A befektetők óvatosabbak, emiatt az elérhető tőke mennyisége nagyot csökkent, így hirtelen nagy bajba kerülhetnek a felelőtlenül költekező vállalatok. Elképzelhető ugyanakkor, hogy a leépítéseknek áldozatul eső szakemberek és azok, akik munkáltatójuk csődjétől tartanak, később még átértékelik a preferenciáikat. A fintechek sem ülhetnek tehát a babérjaikon, meg kell mutatniuk, hogy képesek tartós és biztonságos munkalehetőséget biztosítani a már megszokott kényelmi és kulturális előnyök mellett.

Forrás: Innovation Copilots

Borítókép: Unsplash

Bátorfi Botond

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra.