A technológia egyre nagyobb szerepet játszik az élsportban. Az innováció ma már nemcsak az edzéseket vagy a teljesítménymérést támogatja, hanem a tehetségkutatást, a sérülések megelőzését és a regenerációt is. Miközben az emberi teljesítmény egyre inkább eléri fizikai határait, a versenyelőnyt sokszor már a legapróbb technológiai fejlesztések jelentik.
Egy cipő, amely történelmet írt
Évtizedeken át a kétórás maratoni idő számított az atlétika egyik legnagyobb kihívásának. A futók generációi próbálták áttörni ezt a határt, amely sokáig elérhetetlennek tűnt.
2026-ban azonban a londoni maratonon kenyai futó, Sabastian Sawe 1 óra 59 perc 30 másodperces idővel célba ért, ezzel elsőként teljesítve hivatalos versenyen két órán belül a klasszikus távot. Mögötte szintén két órán belül futott célba Yomif Kejelcha is.
Mindketten az Adidas legújabb úgynevezett „szupersportcipőjét” viselték, amely speciális, rendkívül könnyű habból és karbonlemezekből épül fel. A fejlesztés célja, hogy minden egyes lépésnél energiát adjon vissza a futónak, javítva ezzel a futás hatékonyságát.
A rekord mögött természetesen továbbra is a sportolók tehetsége és éveken át tartó felkészülése áll, ugyanakkor az ilyen technológiai fejlesztések egy olyan sportágban jelenthetnek döntő előnyt, ahol már századmásodpercek vagy néhány másodperc választja el egymástól a világ legjobbjait.
A rekordok mögött egyre kisebb technológiai előnyök állnak
Steve Haake sportmérnök-professzor szerint az olimpiai eredmények fejlődése jól mutatja ezt a folyamatot. Az első modern olimpiák után a sportolók teljesítménye évtizedeken át látványosan javult, később azonban a fejlődés jelentősen lelassult.
Ennek oka, hogy a sportolók ma már sokkal jobb táplálkozási, edzés- és sporttudományi háttérrel rendelkeznek, így egyre nehezebb jelentős előrelépést elérni. A technológia ezért ma már inkább apró előnyöket biztosít, amelyek azonban a legmagasabb szinten elegendők lehetnek egy világcsúcshoz.
Ezt korábban egy kísérlet is jól szemléltette. A kutatók modern felszerelés helyett az 1936-os olimpia körülményeit reprodukálták: korabeli bőrcipőket, salakpályát és kézi időmérést használtak. A modern sprinter teljesítménye így érezhetően romlott, ami jól mutatja, hogy a sporteszközök fejlődése önmagában is jelentős hatással van az eredményekre.
Az AI már a tehetségkutatásban is megjelent
A technológia azonban nemcsak a világklasszis sportolókat segíti.
Az amerikai futballban egyre nagyobb szerepet kapnak az AI-alapú toborzóeszközök. Az Egyesült Államokban a középiskolás játékosok számára a profi karrier első lépcsője az egyetemi csapatokba való bekerülés, ami hagyományosan drága toborzótáborokhoz és professzionális videók készítéséhez kötődött.
A SumerSports által fejlesztett alkalmazás ezt próbálja egyszerűbbé tenni. A rendszer videófelvételek és mesterséges intelligencia segítségével elemzi a játékosok teljesítményét, miközben egy okostelefon segítségével olyan fizikai jellemzőket is képes felmérni, mint a testmagasság, a karfesztáv vagy a 40 yardos sprint ideje.
A cél, hogy a fiatal sportolók jelentős költségek nélkül is visszajelzést kapjanak saját teljesítményükről, és nagyobb eséllyel kerüljenek a toborzók látókörébe.
A szakemberek ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy az adatok önmagukban nem elegendők. Megfelelő szakmai iránymutatás nélkül a fiatal sportolók könnyen túlterhelhetik magukat, ami sérülésekhez vagy kiégéshez vezethet.
Robotok és virtuális valóság az UFC-ben
A technológia a regenerációban és a sérülések megelőzésében is egyre fontosabb szerepet kap.
A világ egyik legnagyobb MMA-szervezete, az UFC teljesítményközpontjaiban többek között jiu-jitsu gyakorlórobotok, antigravitációs futópadok, virtuális valóságot használó rehabilitációs rendszerek és szemmozgás-követő megoldások segítik a sportolókat.
Az intézet egyik fontos feladata a biztonságos testsúlycsökkentés támogatása is. Az MMA-ban a sportolóknak adott súlycsoportba kell beférniük, ami korábban több súlyos egészségügyi problémát is okozott.
A központban ma már olyan anyagcsere-vizsgáló rendszereket használnak, amelyek pontosan megmutatják, milyen ütemben éget kalóriát egy sportoló, így a fogyás tudományos alapokra helyezhető.
Az UFC szerint ennek eredményeként az elmúlt kilenc évben mintegy 68 százalékkal csökkent azoknak az eseteknek a száma, amikor egy versenyző nem tudta teljesíteni az előírt súlyhatárt.
A technológia meghosszabbíthatja a sportkarriereket
A modern sporttudomány célja már nem kizárólag a jobb teljesítmény elérése, hanem az is, hogy a sportolók minél tovább maradhassanak csúcson.
A fejlettebb regenerációs eszközök, a sérülések korai felismerése és az adatvezérelt edzéstervezés lehetővé teszi, hogy a sportolók hosszabb ideig versenyezzenek a legmagasabb szinten.
A szakértők szerint ugyanakkor minden új technológia felveti a kérdést is, hol húzódik a határ a sportszerű innováció és a verseny tisztasága között. Míg egyes sportágak szigorúan ragaszkodnak a hagyományos felszerelésekhez, mások nyitottabbak az újításokra.
A következő évek egyik legfontosabb feladata ezért az lehet, hogy a sportszövetségek megtalálják az egyensúlyt az innováció és a hagyományok megőrzése között. Hiszen a technológia már nem csupán kiegészítője az élsportnak, hanem egyre inkább annak meghatározó részévé válik.
(Címlapkép: Depositphotos)
