A Digitális Jólét Program szervezte Fintech Szalon legutóbbi zárt műhelyén bemutatásra került egy kutatás a magyar fiatalokról. A PBD Research kutatócsoport a fintech és a fiatal egyetemi hallgatók kapcsolatát vizsgálta legutóbbi, „Fintech lábnyom – A fiatal korosztály pénzügyi és digitális bevonódása” elnevezésű kutatásában. A Dr. Pintér Éva vezette csoport tagjai között a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Miskolci Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem oktatói is megtalálhatók. A kutatás során pénzügyi, digitális és kockázati attitűdöket vizsgáltak a magyar felsőoktatásban résztvevő hallgatók között, hogy ezeket feltárva és megismerve betekintést nyerjenek a jövő egy fontos fogyasztói rétegének hozzáállásába és preferenciáiba.
A kutatás előkészületei során megvizsgálták az eddigi, hasonló témájú szakirodalmat és ennek fényében emeltek ki olyan fontos elemeket, mint a gamifikáció, a közösségi élmény, valamint az együtt-alkotás, melyek mind hatással vannak a fiatalok felhasználói élményére. A célcsoportról kérdőívek segítségével szereztek információt. A kérdőívek gondosan lettek kialakítva a felmérés céljának és elemzési módszerének előzetes meghatározásával, kisebb csoportokon is tesztelve. A végső kérdőív 51 kérdésből állt, melyek között zárt, többválaszos és Likert skálás kérdések is voltak. Ezek 11 dimenzió mentén vizsgálták a válaszadókat, főleg szocio-demográfiai, pénzügyi, digitális és viselkedési adatok alapján.
A közel egy éves adatgyűjtési időszak alatt a 18 és 24 év közötti tanulók közül 3 526-an töltötték ki a kérdőívet, amely a KSH 2020-as adatai alapján a magyar felsőoktatásban résztvevő tanulók közel fél százalékát teszi ki. A válaszadók között közel állt egymáshoz a nők és férfiak aránya, hasonlóan az összes hallgatónál tapasztalt arányhoz, azonban az előbbiben minimálisan magasabb a nők, míg utóbbiban a férfiak aránya. A megkérdezettek többsége Budapesten (36%) vagy egy másik nagyvárosban él (34%), azonban egyéb megyeszékhelyekből (15%) és falvakból (15%) is érkeztek válaszok. A válaszadók életkorának eloszlása a fiatalabbak felé ferdült, a 19 évesek töltötték ki a legtöbben a kérdőívet. A többség nem értékelte kiemelkedően saját pénzügyi tudását, egy ötös skálán a nők átlaga 3,05 volt, míg a férfiaké 3,34.
A kutatás eredményei alapján a fiatalok mérsékelt kockázatvállalók, akik bizonyos saját kritériumokhoz ragaszkodva vállalnak kockázatot. Annak ellenére, hogy pénzügyi tudásukat átlagosan közepesen értékelték, egy jelentős részük ad pénzügyi tanácsot családtagjaiknak, barátaiknak, valamint élettársuknak. Saját pénzügyi vállalásaik azonban nem reflektálják ezt a kockázatos viselkedést, többségüknek nincs saját tulajdonú lakása vagy autója, valamint hitele sem. Ez a szelektív, mérsékelt kockázatvállalás a külső szemlélők véleményében is meglátszik. A többség úgy gondolja, hogy ismerőseik szemében ők alapos utánajárás kíséretében hajlandók kockázatot vállalni. Ezt további kérdések is alátámasztották, melyek során fiktív helyzetekben rendre különbséget tettek bizonytalan kimenetelek és lehetőségek között, és főleg az utóbbi esetekben vállaltak kockázatot.
Digitális képességeik és hozzáállásuk tekintetében a fiatalok – nem meglepően – kifejezetten fejlettek. A megkérdezettek többsége szerint nagy a jelentősége az információ- és adatmenedzsmentnek, a kommunikációnak és együttműködésnek, a digitális tartalmak feldolgozásának, adataik és eszközeik biztonságának, valamint a digitális problémamegoldásnak. Közösségi média használatuk tekintetében a magyar fiatalok főleg Facebookon, Instagramon és Messengeren keresztül érhetők el, ezeket az alkalmazásokat használják a legtöbbet. A kérdés, hogy ezeken a felületeken mit kezdenének pénzügyi ajánlatokkal megosztó válaszokat eredményezett. A többség elolvasná az ilyen ajánlatokat, azonban a megkérdezettek jelentős része teljesen figyelmen kívül hagyná. Ide kapcsolódik az a kérdés is, hogy kinek a véleményére adnak a fiatalok pénzügyi kérdések terén. A vezető válasz a család volt, azonban a második helyre a pénzügyi tanácsadók futottak be. Ez értelmezhető egyfajta influenszer kategóriának is, hiszen a banki ügyintézőket és internetes szakportálok elemzőit már kevesebben választották. Az influenszer kategória azonban nem feltétlenül jelent kizárólag közösségi médiás tartalomgyártókat. Számos fiatal ad egyetemi oktatói véleményére, kifejezetten akkor, ha egyetemi pályafutásuk mellett aktív alkalmazott, professzionális karrierjük is van.
A fejlett digitális készségek a pénzügyekben is visszaköszönnek. A többség használ net- és mobilbankot, bankkártyaműveleteket, bankszámla információ lekérdezést, pénzutalást, valamint jegy- és bérletvásárlást. Ezekkel szemben a hitel információk, a befektetési információk és a számlavezetési kondíciók mind felettébb elhanyagolt területek. A mobiltárca szolgáltatások használatát vizsgálva a Simple Pay a legelterjedtebb megoldás, melyet az Apple Pay követ. A kutatás során észlelt alacsony Google Pay használat feltehetően növekedni fog, ahogy egyre több bank veszi fel a szolgáltatást kínálatába. Neobanki szolgáltatásokat a megkérdezettek többsége nem vesz igénybe, azonban egy jelentős részük rendelkezik Revolut fiókkal. A döntő többség bízik az elektronikus fizetésekben, azonban átlagosan mikrotranzakciókra használják azt 10 ezer forintig. A válaszadók viszonylag gyakran járnak bankfiókokba, fontos számukra a személyes ügyintézés banki élményük során. Ezt támasztja alá az is, hogy szinte alig volt diák, aki elfogadott volna pénzügyi tanácsot egy chatbottól. A chatboton kívül azonban nyitottak az új technológiák felé, például többen is használnának biometrikus vagy mesterséges intelligencia alapú azonosítási módokat. Egy új banki alkalmazás letöltése azonban nem ennyire egyértelműen támogatott, míg a többség nincs ellene, a nemleges választ adók száma is magas. A fiatalok értékelik a kényelmes megoldásokat, részben ez is motiválja a szuperapposodási trendeket a nemzetközi fintech színtéren.
Összességében a magyarországi fiatalok mérsékelt kockázatvállalók, akik nyitottak a lehetőségek felé, azonban kerülik a bizonytalanságot. Digitális hozzáállásuk kiemelkedő, olyannyira, hogy a banki szolgáltatások terén is szívesen fogadják az innovatív megoldásokat, akár fő pénzintézetüknél, akár egy fintech szolgáltatónál. Emellett azonban még mindig igénylik a hagyományos, személyes kapcsolattartást bankjukkal, amit aktív bankfióki jelenlétük mutat. A vizsgált korosztállyal kapcsolatban a legnagyobb kérdés, ami felmerült, hogy miként lehet őket elérni. A digitális csatornákon keresztüli kommunikáció egyértelműen szükséges, azonban egyre nagyobb figyelmet kell szánni az influenszerek szerepére a fiatalok pénzügyi döntéseiben.
Qayum Dániel
