Egy éjjel-nappal, a hét minden napján működő pénzügyi piac nem várhat a következő banki munkanapig az elszámolásra. Egy külföldön digitális szolgáltatásokat értékesítő vállalkozásnak azonban más problémával is szembe kell néznie: a termék könnyebben lépi át a határt, mint maga a fizetés.
Mindkét kérdés felmerült a múlt héten megrendezett Jackson Hole-i Gazdaságpolitikai Szimpóziumon. A Chapel Hillben megrendezett G20 innovációs miniszteri találkozó pedig a mesterséges intelligenciával (AI) és a robotikával is kibővítette a témakört. A keddi (szeptember 1-jei) megbeszélésen többek között Elon Musk véleményét is kiemelték arról, hogy a digitális technológia a pénzügyi világban milyen gyorsan terjedhet el a fizikai gazdasághoz képest – a témáról a Pymnts számolt be egy összefoglalóban.
Gyorsabb és olcsóbb elszámolásra van szükség
A belföldi fizetési innováció jelentős javulást hozott a tranzakciók sebességében, egyszerűségében és költségében, a határokon átnyúló fizetések terén azonban kevésbé egyenletes a fejlődés – jegyezte meg a múlt héten, Jackson Hole-ban Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója.
A tranzakciók továbbra is túl költségesek és túl lassúak – mondta Georgieva a konferencián elhangzott beszédében.
A fejlesztések iránti üzleti igény már most is egyértelmű. A PYMNTS Intelligence és a Mastercard közös kutatása szerint az amerikai kis- és középvállalkozások 57 százaléka vásárol árukat vagy alapanyagokat külföldi beszállítóktól. A nemzetközi beszerzést végző vállalkozások körében 43 százalék a gyorsabb fizetésfeldolgozást és elszámolást jelölte meg első számú fejlesztendő területként, 27 százalék pedig érdeklődését fejezte ki a határokon átnyúló fizetési szolgáltató váltása iránt.
A határon átnyúló fizetések korlátai
Georgieva több olyan kezdeményezést is megemlített, amelyek a piacok közötti különbségek áthidalását célozzák, köztük az Európai Központi Bank TIPS szolgáltatását, Délkelet-Ázsia Nexus kezdeményezését, Afrika déli részének TCIB rendszerét, valamint a Nemzetközi Fizetések Bankja, a BIS Agora projektjét.
A megközelítések eltérőek, de mindegyik megmutatja, milyen korlátai vannak annak, ha a fizetések gyorsítását országonként, egymástól függetlenül próbálják megoldani. Egy belföldön azonnal teljesülő tranzakció határokon átnyúló ügyletként már különböző devizákkal, intézményekkel és szabályozási követelményekkel találkozhat.
Georgieva aggályait fejezte ki a területen ahhoz kapcsolódóan, hogy a blokklánc gyors megoldást jelenthet-e a problémára. A technológia jelenlegi szerepét a globális fizetési rendszerben „kis kísérletként” írta le. Véleménye szerint a tokenizáció és a stabilérmék egyes nagy összegű, határokon átnyúló fizetéseket olcsóbbá és gyorsabbá tehetnek, hosszú távú szerepük azonban továbbra is bizonytalan.
Georgieva külön kiemelte a digitális szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelmét, és arra kérte a hallgatóságot, hogy „gondoljanak az AI-ra”. Mint mondta, a hatékonyabb nemzetközi fizetések javíthatják az ilyen kereskedelemhez kapcsolódó növekedési kilátásokat.
Gyorsan nő a digitális gazdaság
Elon Musk keddi szereplése során a G20 találkozón azt mutatta be, milyen gyorsan fejlődhet a gazdaság digitális része, ha előrejelzései akár csak részben is beigazolódnak. Az üzletember becslése szerint az AI végül 20–30 százalékkal növelheti a globális gazdasági teljesítményt. A robotika ennél is nagyobb hatással lehet – mondta –, és azt jósolta, hogy tíz éven belül több mint 1 milliárd humanoid robot lesz a világon. (Ezek Musk előrejelzései, nem pedig a G20 hivatalos prognózisai.)
A szoftverek és a robotika összehasonlítása kevésbé függ ezektől az előrejelzésektől. Musk szerint, ami fizikai, az mindig tovább tart, mint bármi, ami digitális.
Az AI-szoftverek sokszorosíthatók és terjeszthetők. A robotokat viszont le kell gyártani. Musk szerint a fizikai AI a szoftverektől, a chipektől és az elektromechanikai rendszerektől függ, amelyeket gyáraknak és globális ellátási láncoknak kell támogatniuk. Azt is mondta, hogy az elektromos energia rendelkezésre állása is korlátozhatja az AI-számítástechnika bővülését.
A digitális szolgáltatások esetében nincs szükség ugyanilyen gyártási és terjesztési folyamatokra. Egy országban kifejlesztett szolgáltatás elektronikusan eljuttatható egy másik országban élő ügyfélhez, miközben magának a fizetésnek kell megbirkóznia azokkal a határokon átnyúló költségekkel és késedelmekkel, amelyeket Georgieva ismertetett.
Önmagában a sebesség nem fogja eldönteni, hogy mely szolgáltatók tudják megszerezni ezt az üzletet. A nemzetközi piacokon aktív kis- és középvállalkozásokat vizsgáló kutatások szerint a vállalkozások számára az átláthatóság, a devizatámogatás és a szolgáltatás minősége is fontos.
Ahogy Mike Kresse, a Mastercard észak-amerikai kereskedelmi és új fizetési megoldásokért felelős ügyvezető alelnöke a Pymnts-nek fogalmazott:
A sebesség alapkövetelmény.
A tokenizáció az eszközöktől a készpénzig terjeszti ki a problémát
A tokenizált pénzügyek egy másfajta korlátozó tényezőre világítanak rá. Darrell Duffie, a Stanford Egyetem közgazdászának Jackson Hole-ban bemutatott, tokenizált pénzügyekről szóló tanulmánya egy még mindig kisméretű piacból indul ki. Az Egyesült Államok több mint 32 ezer milliárd dollár értékű forgalomban lévő állampapír-állományából nagyjából 15 milliárd dollár értékű eszközt tokenizáltak, ami kevesebb mint 0,05 százalék. Duffie azt vizsgálja, mi történne, ha ez megváltozna.
A tokenizált eszközök programozható főkönyvi rendszereken folyamatosan kereskedhetők. A nagy volumenű hagyományos pénzügyi tranzakciók végső soron a jegybankoknál elhelyezett betétekre támaszkodnak, mivel ezek jelentik az elszámolás legbiztonságosabb formáját. Ezek a jegybanki pénzek azonban általában nem állnak rendelkezésre ezzel egyenértékű, programozható, a nap 24 órájában és a hét minden napján működő formában.
A biztonságos pénzbeli elszámolás kulcsfontosságú hiányzó elem a tokenizált pénzügyek nagy léptékű működéséhez Duffie szerint. Érvelése alapján a stabilérmék és a tokenizált kereskedelmi banki betétek nem megfelelő elszámolási eszközök olyan több ezer milliárd dolláros alapvető piacokon, mint az állampapír-finanszírozás és az elszámolóházakon keresztül bonyolított fizetések.
Amíg a legnagyobb jegybankok nem támogatják a hét minden napján 24 órában programozható fizetéseket addig a tokenizált pénzügyek nem érhetik el természetes, hatékony méretüket anélkül, hogy pénzügyi stabilitási aggályokat ne keltenének – jegyezte meg Duffie.
A közgazdász nem egyetlen megoldást javasol. Az egyik lehetőség szerinte az lenne, hogy a bankok programozható, a nap 24 órájában és a hét minden napján működő főkönyvi rendszereken keresztül utalhassanak egymásnak jegybanki betéteket. Egy másik megoldás a hagyományos nagyértékű fizetési rendszerek összehangolása lenne a szakember szerint tokenizált platformokkal, így a jegybanki pénz és maga az eszköz egyszerre mozoghatna.
Jelentős kihívás a bankok számára
Ha a pénzeszközök nem mozgathatók könnyen a hagyományos és a tokenizált piacok között, az intézményeknek mindkét oldalon elszámolási egyenleget kell fenntartaniuk. Duffie elemzése alapján már viszonylag csekély mértékű széttagoltság is növelheti a finanszírozási költségeket.
A Pymnts összeállításában emlékeztetett arra is, hogy Jackson Hole-ban ennek a kérdésnek egy másik eleméről is volt vita. Pablo Hernández de Cos, a BIS vezérigazgatója amellett érvelt, hogy a tokenizált betétek digitális pénzként bizonyos előnyökkel rendelkeznek a stabilérmékkel szemben. Duffie tanulmánya azonban túllép azon a kérdésen, hogy melyik eszköztípust érdemes választani: azt vizsgálja, hogy milyen pénzre van szükség a tranzakciók elszámolásához, ha a tokenizált piacok jelentősen nagyobbá válnak.
A határokon átnyúló fizetések és a tokenizált pénzügyek eltérő követelményeket támasztanak a fizetési rendszerrel szemben. A bankok és a fizetési szolgáltatók számára a Jackson Hole-ban elhangzottak alapján egyre konkrétabbá válik a következő feladat: olcsóbbá és gyorsabbá kell tenni a határokon átnyúló fizetéseket, meg kell továbbá találni annak módját is, hogyan finanszírozhatók és számolhatók el zökkenőmentesen a folyamatosan működő, tokenizált piacok.
Címlapkép: Depositphotos
