A zenei fesztiválok ma már jóval többet jelentenek egy néhány napos nyári programnál. A fiatalok egy részénél az utazási tervek, a havi költségvetés és még a megtakarítási döntések alakításában is szerepet játszanak. Egy friss európai kutatás szerint a Z generáció számára az élmények sok esetben olyan értéket képviselnek, amelyért cserébe más kiadásokból is készek visszavenni.
A Revolut megbízásából, 20 ezer európai fogyasztó bevonásával készült felmérés szerint a 18–28 éves válaszadók harmada úgy gondolja, hogy az emlékezetes élmények többet érnek számára, mint a hosszú távú megtakarítás. Ez a szemlélet jól látszik a fesztiválozási szokásokon is: egy-egy koncert vagy többnapos rendezvény már nem feltétlenül a szabadidős költések egyik eleme, hanem sokaknál önálló pénzügyi cél.
A kutatást a Dynata végezte 2026 júniusában 20 000 fogyasztó bevonásával húsz európai országban, köztük Magyarországon. Minden vizsgált piacon 1000 fős, országosan reprezentatív mintát használtak.
A fellépőkért más kiadások is háttérbe szorulhatnak
A magyar Z generáció körében a fesztiválválasztás legfontosabb szempontja továbbra is maga a program. A megkérdezettek 29 százaléka szerint elsősorban a fellépők és a lineup határozza meg, hogy részt vesz-e egy eseményen. Minden ötödik válaszadónál ugyanakkor a társaság a döntő tényező: számukra az a legfontosabb, hogy barátaikkal együtt mehessenek.
A jegyárak előteremtése érdekében sokan a hétköznapi fogyasztásukon is változtatnának. A magyar fiatalok 38 százaléka elhalasztaná például új ruhák vásárlását, 37 százalékuk kevesebbet költene éttermezésre, 24 százalékuk pedig az éjszakai programokat ritkítaná. A válaszadók 16 százaléka még a megtakarításaihoz is hozzányúlna azért, hogy megengedhesse magának a fesztiválbelépőt.
Összességében a magyar Z generáció 78 százaléka hajlandó lenne valamilyen életmódbeli kiadást visszafogni a fesztiválozás kedvéért. Ez arra utal, hogy az élőzenei események sok fiatalnál már előre tervezett, kiemelt költségként jelennek meg.
A dráguló jegyek már érzékeny pontot jelentenek
Miközben a fiatalok jelentős része hajlandó átrendezni a kiadásait egy-egy fesztivál kedvéért, a jegyárak emelkedése már komoly ellenérzéseket vált ki.
A kutatás szerint a magyar fiatal fesztiválozók 30 százaléka úgy gondolja, hogy a dinamikus árazás – vagyis amikor a jegyek ára a kereslet függvényében változik – egyre kevésbé teszi elérhetővé az élő eseményeket az átlagos fogyasztók számára. További 22 százalék szintén nem kedveli ezt a gyakorlatot, ugyanakkor úgy látja, hogy mára a modern jegyvásárlás részévé vált.
A kérdés különösen akkor válhat fontossá, ha a belépő mellé utazási és szállásköltség is társul. Egy külföldi fesztivál esetében a teljes kiadás könnyen többszöröse lehet a jegy árának, a fiatal rajongók egy része azonban még ezt is vállalja a megfelelő koncertélményért.
A fesztivál egyre gyakrabban maga az úti cél
A kutatás egyik legérdekesebb tanulsága, hogy a fesztiválok az utazási döntésekre is egyre erősebben hatnak. A hagyományos nyaralás helyett vagy mellett sok fiatal eleve egy koncert vagy zenei rendezvény köré szervezi az utazását.
A magyar Z generáció 26 százaléka hajlandó lenne valamelyik környező országba utazni azért, hogy élőben láthassa kedvenc előadóját. Nyolc százalékuk ennél is messzebb menne: számukra gyakorlatilag nincs földrajzi korlát, és akár a világ másik felére is elutaznának egy különösen vonzó programért.
Ez a jelenség a fesztiválvárosok gazdaságában is érzékelhető. A Revolut saját adatai szerint a Sziget Fesztivál hetében a 18–34 éves nemzetközi látogatók magyarországi költése 14 százalékkal emelkedett az előző héthez képest. A hatás nem korlátozódik a belépőjegyekre: a külföldi vendégek szállásra, vendéglátásra, közlekedésre és más szolgáltatásokra is költenek.
A nagy zenei események így egyre inkább turisztikai vonzerőként is működnek. Egy sikeres fesztivál nemcsak a rendezvény helyszínére visz látogatókat, hanem a környék szolgáltatóinak és kereskedőinek forgalmát is növelheti.
A fesztiválturizmus új pénzügyi igényeket is teremt
A külföldi fesztiválozás terjedésével az utazók pénzügyi igényei is változnak. A jegy megvásárlása mellett egyszerre kell kezelni a repülő- vagy vonatjegyet, a szállást, a különböző pénznemekben történő fizetést és sok esetben a mobilinternetet is.
A Revolut erre a helyzetre több olyan szolgáltatással reagál, amelyeket az utazások során is használhatnak az ügyfelek. A vállalat csomagtól függően díjmentes devizaváltást kínál, a RevPontok légi mérföldekre is beválthatók, az alkalmazáson keresztül eSIM vásárolható, a Revolut Stays szolgáltatás pedig szállásfoglalási lehetőséget biztosít.
Wiktor Stopa, a Revolut növekedési vezetője szerint a vállalat ügyfeleinek viselkedéséből is jól látszik, hogy a koncertek és fesztiválok az utazások fontos mozgatórugóivá váltak. Ez szerinte arra is hatással van, hogy a fiatalok hogyan takarékoskodnak, illetve mire költik a rendelkezésükre álló pénzt.
Élményközpontú költés, tudatos kompromisszumokkal
A kutatás alapján nem egyszerűen arról van szó, hogy a Z generáció többet szeretne szórakozásra költeni. Sokkal inkább az látszik, hogy a fiatalok egy része másképpen állítja fel pénzügyi prioritásait: bizonyos élményeket hajlandó előrébb sorolni a tárgyi fogyasztásnál vagy akár a megtakarításnál.
Egy új ruha, egy éttermi vacsora vagy egy esti program könnyebben elhalasztható, ha cserébe elérhetővé válik egy olyan koncert vagy fesztivál, amelyhez hosszú távú emléket társítanak. A magasabb jegyárak ugyanakkor már ennek a hozzáállásnak is határt szabhatnak.
A fesztiválszezon így nemcsak a zeneiparról szól. Egyre szorosabban kapcsolódik a turizmushoz, a pénzügyi szolgáltatásokhoz és a fiatalok fogyasztási szokásaihoz is. A következő évek egyik érdekes kérdése az lehet, hogy az élményközpontú költés mennyire marad tartós, ha a belépők, az utazás és a szállás költsége tovább emelkedik.
(Forrás: Sajtóközlemény)
(Címlapkép: Revolut)
