Újabb súlyos fordulatot vett az Nvidia körül kirobbant botrány. Alig néhány órával Jensen Huang vezérigazgató távozása után az amerikai demokraták kongresszusi vizsgálatot kezdeményeztek a chipgyártó és a Trump-kormányzat közötti megállapodások ügyében. A politikusok szerint felmerül a gyanú, hogy az elnök egy vitatott konstrukción keresztül részesedést biztosított az amerikai kormánynak az Nvidia kínai értékesítéseiből, miközben a vállalat több tízmillió dollárral támogatta Trump projektjeit. A vizsgálat azt is tisztázni szeretné, hogy az elnök tudhatott-e Huang kompromittáló magánéleti kapcsolatáról, és felhasználhatta-e ezt a vállalattal folytatott egyeztetések során.
A vezérigazgató bukása csak a kezdet volt
Csütörtökön távozott az Nvidia éléről Jensen Huang, aki több mint három évtizeden át irányította az általa alapított vállalatot. A döntést az a botrány előzte meg, amelyben Huang elismerte, hogy házasságon kívüli viszonyt folytatott egy feltételezett kínai kémmel. Azóta további, az Nvidia alkalmazottaival folytatott kapcsolatairól is megjelentek beszámolók.
Az ügy középpontjában Alice Huang áll, aki korábban a szingapúri Megaspeed vezető tisztségviselője volt. A vállalat az Nvidia egyik ügyfele, és az amerikai hatóságok gyanúja szerint közreműködhetett a szigorú exportkorlátozások alá eső amerikai chipek Kínába juttatásában. A nő feltételezett hírszerzési kapcsolatai miatt a botrány hamar nemzetbiztonsági kérdéssé vált, bár a kémkedéssel kapcsolatos állítások egyelőre nem tekinthetők bizonyítottnak.
Huang távozásával azonban korántsem ért véget az ügy. Richard Neal demokrata képviselő és Ron Wyden demokrata szenátor november 12-én vizsgálatot kezdeményezett annak feltárására, hogy a Trump-kormányzat milyen körülmények között engedélyezte az Nvidia fejlett chipjeinek kínai értékesítését. A politikusok Howard Lutnick kereskedelmi miniszternek címzett levelükben több olyan döntést is megkérdőjeleznek, amelyek szerintük akár törvénysértőek is lehettek.
Egy különös megállapodás, amelyből Trump is profitálhatott
A vizsgálat egyik legfontosabb eleme az Nvidia és az amerikai kormány között létrejött bevételmegosztási konstrukció. A megállapodás előzménye, hogy 2025 augusztusában az Nvidia és az AMD beleegyezett abba, hogy kínai chipértékesítéseik bevételének 15 százalékát átadják az amerikai kormánynak, cserébe az exportengedélyekért. A szokatlan megállapodás már akkor komoly kérdéseket vetett fel, hiszen az Egyesült Államok lényegében közvetlenül részesedett az általa korábban korlátozott kereskedelmi tevékenységből.
A demokraták most egy másik, az Nvidia H200-as chipjeit érintő konstrukciót is kifogásolnak. A levelük szerint Trump azzal a feltétellel járult hozzá a Kínába irányuló értékesítésekhez, hogy a Tajvanon gyártott chipeket először az Egyesült Államokba szállítsák. Az amerikai területre érkező termékekre ezt követően vámot vetettek ki, majd a Kereskedelmi Minisztérium engedélyezte a kivitelüket.
A politikusok szerint ezzel a kormányzat gyakorlatilag részesedést szerzett az Nvidia kínai bevételeiből, méghozzá egy olyan mechanizmuson keresztül, amely véleményük szerint alkotmányellenes exportadónak minősülhet.
A megállapodások létezése önmagában nem titok, a demokraták azonban azt szeretnék tisztázni, hogy az alkalmazott konstrukció megfelelt-e a jogszabályoknak, és milyen szempontok alapján születtek meg az engedélyezési döntések.
A 26 millió dolláros adomány újabb kérdéseket vet fel
A vizsgálat talán legérzékenyebb része az Nvidia és Donald Trump közötti pénzügyi kapcsolatokra vonatkozik. A demokraták levelükben arra hívják fel a figyelmet, hogy az Nvidia összesen 26 millió dollárt adományozott az elnök különböző projektjeinek támogatására, köztük a Fehér Ház tervezett báltermének megépítésére.
A politikusok szerint különösen aggályos az események időzítése. A kifogásolt exportmegállapodás jóváhagyására ugyanis azt követően került sor, hogy Trump állítólag már tudomást szerzett Jensen Huang és a feltételezett kínai kém kapcsolatáról, valamint az Nvidia jelentős összegű adományokat biztosított az elnök projektjeihez.
A levél lényegében azt a kérdést veti fel, hogy Trump kihasználhatta-e Huang kompromittált helyzetét annak érdekében, hogy pénzügyi támogatást szerezzen a vállalattól. Ez egyelőre politikai gyanú, és nincs nyilvánosan bemutatott bizonyíték arra, hogy az elnök zsarolással vagy más jogellenes eszközzel kényszerítette volna ki az adományokat.
Az ügynek ugyanakkor különös aktualitást ad Trump egyik friss nyilatkozata. A CBS 60 Minutes című műsorában az elnök arról beszélt, hogy kormányzatának tagjai korábban börtönbüntetéssel fenyegették meg egy meg nem nevezett AI-vállalat vezetőjét, aki ezt követően teljesen megváltoztatta a hozzáállását. Az elnök nem nevezte meg az érintettet, így egyelőre semmi sem bizonyítja, hogy Huangra utalt volna.
Miért kaphattak engedélyt a gyanús vállalatok?
A demokraták nemcsak a pénzügyi megállapodásokat, hanem az exportellenőrzési rendszer működését is vizsgálni szeretnék. A politikusok arra keresik a választ, hogy Howard Lutnick kereskedelmi miniszter miért engedélyezte továbbra is a Megaspeed Nvidia-chipbeszerzéseit, miközben a beszámolók szerint az amerikai hírszerzés már tájékoztatta a hatóságokat az Alice Huanggal kapcsolatos gyanúról és a Jensen Huanggal folytatott viszonyáról.
A levél emellett más ázsiai vállalatokra is kitér, amelyek állítólag úgy kaptak engedélyt fejlett Nvidia-chipek vásárlására, hogy a hivatalosan bejegyzett címükön nem rendelkeztek tényleges fizikai jelenléttel.
Mindez azért különösen érzékeny kérdés, mert Washington évek óta szigorú korlátozásokkal próbálja megakadályozni, hogy a legfejlettebb amerikai félvezetők kínai vállalatokhoz, különösen katonai vagy hírszerzési felhasználókhoz kerüljenek. Ha bebizonyosodna, hogy a kormányzat a figyelmeztetések ellenére is engedélyezett kockázatos szállításokat, az már messze túlmutatna az Nvidia belső vezetési válságán.
Republikánusok és demokraták is vizsgálódnak
Az Nvidia körüli ügyben immár mindkét nagy amerikai párt politikusai magyarázatot követelnek, bár eltérő kérdésekre keresik a választ.
A republikánusok vezette kongresszusi bizottságok elsősorban a nemzetbiztonsági kockázatokra, Jensen Huang személyes kapcsolataira és az esetleges kínai befolyásra koncentrálnak. A képviselőház külügyi, hírszerzési és Kínával foglalkozó különbizottságának vezetői zárt ajtók mögötti meghallgatásra szólították fel a korábbi vezérigazgatót, aki csütörtökön beleegyezett a tanúvallomásba.
A demokraták ezzel szemben a Trump-kormányzat szerepét is górcső alá veszik. Vizsgálatuk arra irányul, hogy a politikai döntések, a vállalati adományok és az exportengedélyek között fennállhatott-e bármilyen jogellenes összefüggés.
Mivel jelenleg kisebbségben vannak a Kongresszusban, a demokraták önállóan nem tudják kikényszeríteni a kért dokumentumok átadását vagy a kérdéseik megválaszolását. Ettől függetlenül a vizsgálat további politikai nyomást helyezhet a kormányzatra és az Nvidiára.
A világ egyik legfontosabb technológiai vállalata így egyszerre néz szembe vezetői válsággal, nemzetbiztonsági aggályokkal és egy egyre szélesebb politikai botránnyal. Az igazgatótanács már kinevezte Colette Kress pénzügyi igazgatót ideiglenes vezérigazgatónak, az Nvidia részvényei pedig csütörtökön 4,3 százalékos eséssel zártak.
A következő hetek egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a kongresszusi meghallgatások során milyen új információk kerülnek napvilágra Huang kapcsolatairól és a kínai exportengedélyekről. Az ugyanis már most látszik, hogy az Nvidia történetének egyik legsúlyosabb botránya messze túlnőtt a vállalat falain.
(Forrás: TechCrunch)
(Címlapkép: AI-generált)
