Az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet, az SEC új szabályozási javaslattal próbál nagyobb jogi biztonságot teremteni a kriptoeszközök piacán. A tervezet egyik legfontosabb eleme, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén a kibocsátott tokenek mentesülhetnének a „befektetési szerződésként” történő besorolás alól, emellett pedig a tokenkibocsátások számára is külön mentességi rendszert alakítanának ki.
Az SEC lépése különösen azért érdekes, mert az amerikai Kongresszusnak egyelőre nem sikerült elfogadnia azt az átfogó piaci törvényt, amely hosszabb távon rendezné a kriptoeszközök szabályozási kereteit. A felügyelet így részben saját hatáskörében próbál előrelépni egy olyan területen, ahol az iparág szereplői évek óta kiszámíthatóbb szabályokat sürgetnek.
Külön szabályrendszer készülhet a kriptoeszközökre
Az SEC közlése szerint a javaslat célja egy „egyértelmű és a célnak megfelelő” keretrendszer létrehozása bizonyos, kriptoeszközökhöz kapcsolódó befektetési szerződések számára. A szabályozó egy külön, a kriptoszektor sajátosságaira szabott értékpapír-kibocsátási rendszert hozna létre.
Ennek lényege, hogy a vállalatok továbbra is bevonhatnának tőkét tokenek kibocsátásával, miközben bizonyos befektetővédelmi követelményeket is teljesíteniük kellene. Ez komoly változást jelenthetne ahhoz a gyakorlathoz képest, amelyben sok projekt számára hosszú ideig bizonytalan volt, hogy egy adott token kibocsátása az amerikai értékpapírjog hatálya alá esik-e.
A legnagyobb kérdést eddig rendszerint az jelentette, hogy egy kriptoeszköz mikor minősül értékpapírnak, illetve mikor tekinthető az amerikai jog szerinti „investment contractnak”, vagyis befektetési szerződésnek. Ez a besorolás ugyanis jelentősen befolyásolja, milyen regisztrációs, tájékoztatási és megfelelési kötelezettségek vonatkoznak a kibocsátóra.
Több tízmillió dolláros tokenkibocsátások is mentesülhetnének
A tervezet konkrét kibocsátási mentességeket is tartalmaz. A szabályok alapján a kriptovállalatok bizonyos feltételek mellett egy négyéves időszak során legfeljebb 5 millió dollár értékben, egy 12 hónapos perióduson belül pedig akár 75 millió dollár értékben bocsáthatnának ki tokeneket.
A szabályozás emellett egy úgynevezett safe harbor, vagyis “biztonságos kikötő” rendelkezést is létrehozna. Ez bizonyos kriptoeszközöket mentesíthetne attól, hogy automatikusan befektetési szerződésként kezeljék őket.
A könnyítések azonban nem jelentenének teljes szabályozási mentességet. A tokenkibocsátóknak pénzügyi kimutatásokat kellene készíteniük, és folyamatos jelentéstételi kötelezettségek is vonatkoznának rájuk. Az SEC ezzel láthatóan olyan kompromisszumos modellt próbál kialakítani, amely egyszerre teszi könnyebbé a tőkebevonást és tart fenn bizonyos átláthatósági követelményeket.
Egy várt könnyítés kimaradt a csomagból
A javaslatból ugyanakkor hiányzik egy korábban várt elem. Az SEC nem jelentett be úgynevezett innovációs mentességet a tokenizált vagy kriptoalapú részvénykereskedelem számára, pedig korábbi hírek alapján erre is számítani lehetett.
Ez arra utal, hogy a felügyelet egyelőre óvatosabb megközelítést választott, és elsősorban a tokenkibocsátások, illetve a kriptoeszközökhöz kapcsolódó befektetési szerződések jogi helyzetére koncentrál.
A javaslat most társadalmi egyeztetésre kerül: a Federal Registerben történő közzétételt követően 60 nap áll majd rendelkezésre arra, hogy az érintett piaci szereplők, szakértők és más érdekeltek véleményezzék a tervezetet.
A Kongresszus továbbra sem jutott dűlőre
Az SEC bejelentése néhány nappal azután érkezett, hogy a Szenátusnak nem sikerült előrelépnie a Digital Asset Market Clarity, vagyis a CLARITY Act ügyében.
A törvényjavaslat egyik fő célja annak tisztázása lenne, hogy az egyes amerikai szövetségi hatóságok pontosan milyen szerepet játszanak a kriptoeszközök felügyeletében. Az Egyesült Államokban ugyanis régóta probléma, hogy az SEC és a határidős árupiacokat felügyelő CFTC illetékessége több ponton átfedi egymást, miközben számos digitális eszköz besorolása továbbra sem teljesen egyértelmű.
Paul Atkins, az SEC elnöke ezért a mostani szabályozási kezdeményezés ellenére is hangsúlyozta, hogy a kongresszusi jogalkotás továbbra is nélkülözhetetlen. Érvelése szerint tartós és hosszú távon is kiszámítható szabályozási környezetet csak törvényi szinten lehet létrehozni, ellenkező esetben egy későbbi szabályozói vezetés viszonylag könnyen visszafordíthatja a mostani intézkedéseket. Atkins egyben jelezte, hogy az SEC továbbra is támogatja a Kongresszus munkáját annak érdekében, hogy a CLARITY Act végül az elnök elé kerülhessen.
A CFTC is készül a következő lépésekre
Nem csak az SEC próbál előrelépni. Az amerikai Határidős Árutőzsdei Kereskedési Bizottság, a CFTC csütörtökre külön ülést tervezett a kriptoeszközök, a mesterséges intelligencia és a predikciós piacok szabályozásáról. A hatóság közlése szerint elsősorban azokat a területeket vizsgálja, ahol saját szabályozói lépései kiegészíthetik a Kongresszus későbbi törvényalkotását.
Ez is jól mutatja, hogy az amerikai szabályozók nem feltétlenül kívánják megvárni, amíg a törvényhozás minden részletet rendez. Ha a Kongresszus hónapokon keresztül nem jut előre, a különböző felügyeletek saját hatáskörükben is megpróbálhatnak olyan kereteket kialakítani, amelyek legalább részben csökkentik a jelenlegi bizonytalanságot.
Patrick Witt, a Fehér Ház kriptoügyi tanácsadója a Wyoming Blockchain Symposium rendezvényen arra utalt, hogy amennyiben a Kongresszus nem tudja elfogadni a CLARITY Actet, az amerikai hatóságok jóval aktívabban léphetnek fel a kriptoszabályozás területén.
Szűk az időablak a CLARITY Act elfogadására
A törvényjavaslat sorsa közben továbbra is kérdéses. John Thune, a szenátusi többség vezetője még az augusztusi szünet előtt megtette a szükséges eljárási lépéseket ahhoz, hogy a Szenátus szeptember közepén ismét napirendre vehesse a CLARITY Actet.
A politikai naptár azonban egyre szűkebb mozgásteret hagy a törvényhozóknak. Az augusztusi recesszust követően a szenátorok mindössze 14 napig üléseznek, mielőtt a novemberi választásokat megelőzően újabb szünet kezdődik.
Ha ez alatt az idő alatt nem sikerül plenáris szavazásra bocsátani a tervezetet, az év végéig még 22 szenátusi ülésezési nap marad. Ezután 2027-ben már az új Kongresszus tagjai teszik le az esküt, ami jelentősen megnehezítheti a jelenlegi törvényjavaslat sorsát.
A szabályozási bizonytalanság lassan oldódhat
Az SEC mostani javaslata önmagában még nem rendezi az amerikai kriptopiac valamennyi szabályozási kérdését, de jól látható irányváltást jelez. A hangsúly egyre inkább a részletes keretek kialakítására és a jogszerű működés feltételeinek meghatározására kerül.
A safe harbor szabályok, a kibocsátási mentességek és az egyértelműbb jelentéstételi követelmények különösen a tokenkibocsátók számára jelenthetnek előrelépést. Egy kiszámíthatóbb rendszer csökkentheti annak kockázatát, hogy egy vállalat csak évekkel a kibocsátást követően szembesüljön azzal, hogy a hatóság szerint megsértette az értékpapírjogi előírásokat.
A döntő kérdés ugyanakkor továbbra is az, hogy a szabályozói kezdeményezéseket sikerül-e végül egységes kongresszusi törvénnyel is megtámogatni. A következő hónapok ebből a szempontból meghatározóak lehetnek az amerikai kriptopiac számára.
(Forrás: Cointelegraph)
(Címlapkép: Depositphotos)
