Valóban rosszak a magyar banki API-k?

Azok a piaci szereplők, akik használnák a hazai banki API-kat, elégedetlenek, míg a legnagyobb bank szerint – picit leegyszerűsítve ugyan, de – minden rendben van. Az MNB nagyjából „középutas” a történetben: a jegybank szerint a magyar bankrendszer API fejlettsége nem marad el más európai uniós tagállamokétól, de azért bőven lát megoldandó problémákat.

Augusztusban jelentette be a Wizz Air és a Trustly, hogy stratégiai partnerségi megállapodást kötöttek, melynek köszönhetően néhány európai országban új fizetési megoldást vezet be a légitársaság. Fájó, de Magyarország kimaradt a listából, és egyelőre nem is szerepel a „belátható időn belüli tervek között” az új fizetési szolgáltatás bevezetése. Több, a hazai piacot jól ismerő szakértő szerint ez nem véletlen, ugyanis finoman fogalmazva

a magyar banki API-k hagynak kívánnivalót maguk után.

Azt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is elismeri a Fintech.hu-nak küldött válaszában, hogy „a nyílt bankolás egyelőre csak korlátozottan tudott elterjedni, mivel egyrészt a nemzetközi szabályozás nem elég specifikus a megvalósítandó hozzáférési interfészek (API) vonatkozásában, másrészt pedig a bankok sem mindig érdekeltek az új szerepelők fejlesztésénél”.

Megkérdeztünk egy ilyen „új szereplőt”, Zádor Balázst, aki a Recash alapítója és vezérigazgatója, cége pedig hazánkban az elsők között, még 2019-ben szerzett AISP (számlainformációs) engedélyt. Szerinte a legtöbb magyar banki API egyszerűen „nem jó”. A Recashnél kilenc bank API-ja van „behúzva” – ebben benne van a Revolut és a Wise is.

Zádor Balázs alapvetően kétféle problémát említ a hazai API-kkal kapcsolatban:

  • az egyik az egy kommunikációs probléma: „vannak olyan bankok, akik egyszerűen még csak kommunikálni sem hajlandóak”;
  • míg a másik probléma, hogy egyes bankok talán a körülményekből adódóan egyszerűen csak rosszul csinálják az egészet, és nem jutnak egyről a kettőre.

Eddig az Erstével akadt a legtöbb problémájuk, de például az OTP-ről elégedetten nyilatkozott a Recash vezetője.

Az MNB szerepéről elmondta, hogy a PSD2-es társaságokat állandóan presszionálja a jegybank, például folyamatosan tölteniük kell egy úgynevezett P72-es nyomtatványt. Ennek az a célja, hogy a PSD2-es társaságoknak is jelenteniük kell, ha például szolgáltatáskiesést tapasztalnak a bankoknál. A Magyar Nemzeti Bank részéről ez érthető és mindenképpen jó irány, azonban „igazából hiába jelentjük a problémákat, ha nem történik kézzelfoghatóan semmi”.

Minimális javulást, lendületet akkor érzett az API-k terén, amikor tavaly az európai bankfelügyelet – amely az EKB-ból és a részt vevő országok nemzeti felügyeleteiből áll – kiadott egy állásfoglalást: ha a nemzeti hatáskörben lévő jegybankok nem kényszerítik ki a PSD2 alkalmazását, akkor még a hatáskört is elveszik tőlük. „Ekkor láttunk egy kis előrelépést, mintha egy picit meglendült volna a dolog, de aztán igazából azóta se volt nagy változás” – fogalmazott Zádor Balázs, hozzátéve, hogy „akik megcsinálták, azok megcsinálták, foglalkoznak vele rendesen, jelentenek, kommunikálnak és így tovább, akik pedig nem akarják, azok azóta se tettek ezért”.

Pedig pont a Wizz Air fentebb említett bejelentése mutatja meg a leginkább, hogy fontos lenne, ha megfelelő színvonalú banki API-k állnának rendelkezésre. És itt most nem csak arról van szó, hogy a magyarországi utasok elesnek egy fizetési lehetőségtől, hanem arról, hogy a hazai fintech cégek is versenyhátrányba kerülhetnek a régióban a külföldi versenytársaikkal szemben. Amikor például elindult a Recash, a saját területükön még csak versenytársuk sem volt. Viszont ahogy Európában fejlődött a piac, feljöttek például a franciák és a németek, Skandinávia pedig elhúzott – Európában talán ők állnak a legjobban. Magyarországról nézve Zádor Balázs szerint ez a lemaradás így csak egyre nagyobb lesz.

Milyen a magyar bankszektor digitalizáltsága? Hol állunk ezzel európai összevetésben?
Az MNB éves szinten felméri a hazai bankok és biztosítók digitalizációs szintjét. A jegybank értékelése alapján – bár vannak kifejezetten magas digitalizáltsági szinttel rendelkező hazai szereplők – a hazai bankok átlagos digitális érettsége jelenleg közepes szintű, mind a külső kapcsolatok, mind a belső működés tekintetében még jelentős tér van a fejlődésre (erről részletesebben az MNB FinTech és Digitalizációs Jelentésben olvashat) – derült ki az MNB Fintech.hu-nak küldött válaszaiból. A jegybank hozzátette, hogy „nemzetközi összevetésben a hazai bankok átlagos digitális érettsége a rendelkezésre álló adatok alapján jellemzően elmarad mind a fejlett EU-s országok bankrendszereitől, mind a régiós bankrendszerekétől”. Bár a pandémia hatásai folyamatosan érdemi fejlődést generáltak a hazai banki digitalizációs szintek esetében, ugyanakkor az MNB szerint azt is fontos látni, hogy „ezzel párhuzamosan a felhasználói digitális igények is érdemben növekedtek”.

Megkérdeztük az MNB-t is, hogy a jegybank szerint valóban megáll-e a Wizz Air „bankokra mutogatása”, illetve arról is, hogy általánosnak mondható-e, hogy a banki API-kat nézve a magyar bankrendszer kevésbé fejlett-e, mint régiós társai. A jegybank az Európai Bankhatóság (European Banking Authority, EBA) pénzforgalmi munkacsoportja által végzett felmérésre hivatkozva elmondta, hogy

„a hazai bankrendszer API fejlettsége nem marad el más európai uniós tagállamokétól”.

Az MNB hozzátette, hogy a PSD2 nagy újítása, a nyílt bankolás egyelőre csak korlátozottan tudott elterjedni, mivel

  • egyrészt „a nemzetközi szabályozás nem elég specifikus a megvalósítandó hozzáférési interfészek (API) vonatkozásában”,
  • másrészt pedig „a bankok sem mindig érdekeltek az új szerepelők fejlesztésénél”.

Szerintük ez leggyakrabban abban valósul meg, hogy a harmadik fél szolgáltatóknak biztosítandó API-t „úgy alakítják ki a bankok, hogy azzal kellemetlenséget okoznak az azokat igénybe vevő ügyfeleknek vagy a harmadik fél szolgáltatóknak”.

Egy sor kellemetlenséget okoznak a bankok az API-knál

Az MNB a kellemetlenségek közé sorolja – többek között –, amikor bonyolultabb az ügyfél-hitelesítés API-n keresztül, mintha közvetlenül a bankon keresztül férne hozzá a számlájához az ügyfél (például két faktornál többet követel meg a bank az ügyfél-azonosítás során).

Egy másik gyakori esetet is említenek: amikor az ügyfélnek a banki felületen megszokott, a fizetési művelet elvégzéséhez alkalmazni kívánt számla kiválasztása helyett a fizetési számla számának begépelését kényszeríti ki az API működése. „Ezek nem csak Magyarországon érzékelhetőek, ez egy európai szinten jelenlevő probléma. Ezt felismerve az EBA bankhatósági véleményében fejtette ki az akadályozással kapcsolatos álláspontját” – tette hozzá a jegybank.

Az OTP szerint a bankokkal szemben versenyhátrányos a rendelkezés

A Wizz Air-es hírrel a legnagyobb hazai bankot, az OTP-t is megkerestük, hogyan látják, miért nem biztosítanak a hazai bankok „normális” hozzáférést az infrastruktúrájukhoz. A bank szerint már a felvetés is általánosító, és megítélésük szerint „a hazai szektor egészére nézve is valótlan felvetést tartalmaz”. A cikk elején említett Trustly nevű szolgáltatóval kapcsolatban megjegyzik például, hogy az nem is kapcsolódott még az OTP Open API-jához. „Amennyiben a cégnek ehhez bármilyen támogatásra van szüksége, szeretettel várjuk a jelentkezésüket” – tették hozzá. Közölték azt is, hogy

az OTP Bank a hazai bankszektor minden fontosabb szereplőjével sikeresen tudott kapcsolatot létesíteni.

Azt a banknál is elismerték, hogy a folyamat valóban némi időt vesz igénybe, ami szerintük nem is meglepő: „egy – álláspontunk szerint – észszerűtlen, inkorrekt, és a valós üzleti igényektől elrugaszkodott szabályozásnak való megfelelés következményeként létrejött Open API hálózat esetében jogtalan is lenne kifejezetten hatékony folyamatokat elvárni”. A banknál ennek ellenére folyamatosan dolgoznak az Open API-juk fejlesztésén.

„Az OTP Bank mindig is a nyílt verseny támogatója volt a pénzügyi szektorban is, éppen ezért találjuk a bankokkal szemben versenyhátrányosnak azt a rendelkezést, mely szerint a fizetési infrastruktúrát fejlesztő és fenntartó számlavezető bankok nemcsak egymásnak, hanem az infrastruktúrába semmit sem invesztáló harmadik feleknek is teljesen díjmentesen kell, hogy rendelkezésre bocsássák az infrastruktúrához való hozzáférést”

– közölte a bank a Fintech.hu megkeresésére.

Arra a kérdésre, hogy „miként lehetne előmozdítani a hazai banki API-k fejlesztését”, az OTP az válaszolta, hogy „önmagában a jogalkotói elvárások ezt nem tudják hatékonyan előremozdítani”. Hozzátették, hogy bár a különböző sztenderdek (például a „Berlin Group”) helyett a konkrét technológiai egységesítés (például az „ISO20022”-jellegű egységes mező szintű specifikáció) lendíthetne ezen. Az OTP álláspontja szerint a hazai banki API infrastruktúra „a valós piaci igényekre adott, piaci alapon működő megoldások, az ágazati szereplők szintjén véghez vitt szakmai egyeztetések, és természetesen az általánosan fejlődő pénzügyi kultúra révén fognak fejlődni”.

Az MNB a PSD2 céljainak elérése érdekében és a nyílt bankolás terjedésének támogatására, valamint az akadályok megszüntetésére egy komplex cselekvési tervet dolgozott ki – válaszolta ugyanerre a kérdésre a jegybank. A cselekvési tervük keretében a rendszeres pénzforgalmi ellenőrzések során kiemelt figyelmet szentelnek a nyílt bankolással kapcsolatos követelmények ellenőrzésére, továbbá elkészítettek egy akadályoztatásról szóló MNB-ajánlást, hogy egyértelművé tegyék, milyen gyakorlatot tekint az MNB akadályozásnak a bankok részéről, továbbá az API-k kialakításával és működtetésével kapcsolatban mit tekintenek jó gyakorlatnak. Ezen felül jelenleg egy szektorvizsgálat keretében technikai oldalról is vizsgálják az API-megfelelőséget, továbbá a bankok és az új piaci szereplők közötti kommunikáció és együttműködés megkönnyítése céljából egy „API kerekasztal egyeztetést” is kezdeményezett a jegybank.

„Összességében, a pénzügyi rendszer szereplőinek egyre digitálisabb működésre való sikeres átállása a jövőben fontos gazdasági versenyelőnnyé válhat, hiszen egy hatékonyabb és versenyképesebb pénzügyi rendszer sikeresebben tudja támogatni a gazdaság fejlődését”

– fogalmazott az MNB.

(Címlapkép: Depositphotos)

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra.