Új szereplő jelent meg az európai versenyképességről szóló vitában. A Mario Draghi és Patrick Collison, a Stripe vezérigazgatója által vezetett Rhine Group üzleti vezetőket, közgazdászokat, politikusokat és akadémikusokat hoz egy asztalhoz, hogy konkrét javaslatokat dolgozzon ki Európa gazdasági és technológiai lemaradásának mérséklésére.
Draghi jelentéséből önálló kezdeményezés lett
A Rhine Group augusztus 24-én kezdte meg működését, és egyértelműen Mario Draghi 2024-es versenyképességi jelentésére épít. Az Európai Központi Bank korábbi elnöke akkor részletesen bemutatta, milyen strukturális problémák fékezik az európai gazdaságot, és milyen változtatásokra lenne szükség ahhoz, hogy a kontinens felvegye a versenyt az Egyesült Államokkal és Kínával.
A most létrehozott csoport célja, hogy ezekből a megállapításokból kézzelfogható szakpolitikai javaslatok szülessenek. Draghi mellett Patrick Collison, a Stripe társalapítója és vezérigazgatója vezeti a kezdeményezést, az ügyvezető igazgatói feladatokat pedig Luis Garicano spanyol közgazdász látja el.
A szervezet első találkozóját követően várhatóan már konkrét javaslatokon dolgozik majd, amelyekkel az európai döntéshozók elé állhat.
A technológiai lemaradás Európa egyik legfőbb gondja
A Rhine Group szerint Európa egyik legégetőbb problémája a technológiai szektorban mutatkozó gyengesége. Miközben az Egyesült Államok és Kína világméretű technológiai vállalatokat épített fel, Európából viszonylag kevés cég került be a globális élmezőnybe.
A probléma nem pusztán abban áll, hogy kevés európai technológiai óriás született. A csoport szerint a kontinens azokban a feltörekvő technológiákban sem rendelkezik kellően erős pozícióval, amelyek a következő évtizedek gazdasági növekedésének motorjai lehetnek.
Draghi versenyképességi programja ezért korábban nemcsak több beruházást sürgetett, hanem a bürokratikus terhek csökkentését és az innováció üzleti hasznosításának javítását is. Európa ugyanis számos területen erős kutatási háttérrel rendelkezik, az ebből születő technológiákból azonban jóval ritkábban nőnek ki globálisan meghatározó vállalatok.
A Rhine Group egyelőre nem nevezett meg olyan konkrét uniós technológiai szabályozásokat, amelyeket eltörölne vagy módosítana. A hangsúly jelenleg inkább azon van, hogyan lehetne általánosságban jobb környezetet teremteni az innováció és a növekedés számára.
Üzleti és politikai szereplők is csatlakoztak
A kezdeményezés egyik sajátossága, hogy nem kizárólag közgazdászokból vagy vállalatvezetőkből áll. A tagok között politikai, akadémiai és médiapiaci szereplők is helyet kaptak. A legnagyobb nemzeti delegációt a francia és a német résztvevők adják, de Olaszországból, Spanyolországból, Nagy-Britanniából és más európai országokból is csatlakoztak tagok.
A résztvevők között található Bruno Le Maire korábbi francia pénzügyminiszter, Toomas Hendrik Ilves volt észt államfő és Philippe Aghion francia közgazdász is. A széles összetétel arra utal, hogy a szervezet a gazdaságpolitikai javaslatok mellett az üzleti és technológiai szempontokat is hangsúlyosan kívánja kezelni.
Patrick Collison jelenléte különösen érdekes ebből a szempontból. A Stripe az elmúlt évek egyik legsikeresebb európai gyökerű technológiai vállalata lett, miközben maga a cég az Egyesült Államokban építette ki globális pozícióját. Collison így közvetlen tapasztalattal rendelkezik arról, milyen feltételek mellett képes egy technológiai vállalat nemzetközi léptékben növekedni.
Draghi szerint azóta csak nehezebb lett a helyzet
A Rhine Group alapítói úgy látják, hogy a 2024-es jelentés óta Európa versenykörnyezete tovább romlott. Kína egyre erősebb szereplővé vált több stratégiai iparágban, miközben világszerte növekedtek a kereskedelmi korlátozások és az állami beavatkozások.
Ezzel párhuzamosan Európa számos kritikus területen továbbra is külső beszállítóktól függ. Ez a technológiai infrastruktúrától az ipari ellátási láncokig több szektorban is érezhető, és egyre inkább geopolitikai kérdéssé is válik.
A versenyképességi vita ezért már jóval többről szól annál, hogy Európa gyorsabban növekedjen. Egyre fontosabb kérdés az is, hogy mennyire képes saját technológiai és ipari kapacitásokat kiépíteni, illetve mennyire marad kiszolgáltatott más régióknak.
A következő kérdés az, hogy lesz-e a javaslatokból valódi változás
Draghi 2024-es jelentése rövid idő alatt az európai gazdaságpolitikai viták egyik meghatározó hivatkozási pontjává vált. A beruházási hiány, a gyenge termelékenységnövekedés és a technológiai lemaradás azóta is rendszeresen visszatérő témák Brüsszelben.
A Rhine Group most azt próbálja elérni, hogy a diagnózist konkrét intézkedési javaslatok kövessék. A csoport előtt ugyanakkor ugyanaz a kihívás áll, mint az európai versenyképességi vita egészében. Miként lehet a széles körben felismert problémákat olyan reformokká alakítani, amelyekből a gyakorlatban is gyorsabb beruházás, több innováció és erősebb európai vállalatok születnek?
Az, hogy Draghi mellett technológiai vállalatvezetők, korábbi politikusok és közgazdászok is bekapcsolódtak a munkába, azt mutatja, hogy a kérdés már messze túlmutat a hagyományos gazdaságpolitikai vitákon. Európa számára egyre inkább az a tét, hogy a következő technológiai és ipari korszakban alakítója vagy inkább követője lesz-e a globális folyamatoknak.
(Forrás: PYMNTS)
(Címlapkép: Depositphotos)
