Több mint 100 kriptoprojekt szűnt meg, jelentett csődöt vagy vált végleg elérhetetlenné 2026 első hét hónapjában a RootData adatai szerint, ráadásul a folyamat egyre gyorsul. Csak július végén, egyetlen hét alatt négy jelentős vállalat – a BitMEX, a BitMart, a Movement Labs és a Storj Labs – jelentette be megszűnését vagy a csődeljárás elindulását. A leállások az iparág valamennyi szegmensét érintik: tőzsdék, pénztárcák, DeFi-hitelezési protokollok, NFT-piacterek és layer-1 blokkláncok egyaránt vannak közöttük.
Az adatokat közlő CoinDesk a jelenséget az Ethereum layer-2 ökoszisztémája zsugorodásával hozta összefüggésbe. A szakértői vélemények alapján azonban úgy tűnik jóval szélesebb körű a probléma.
Zsúfolttá vált a piac
A layer-2 hálózatok gyors terjeszkedése 2023-ban indultak, miután a technológiai fejlesztések jelentősen csökkentették a tranzakciós költségeket, és egyszerűbbé tették a vállalatok számára saját blokkláncaik elindítását. A megoldással a tranzakciókat, kötegekbe rendezik, majd visszaírják azokat a fő blokkláncra, így gyorsabb és olcsóbb azok lebonyolítása, miközben továbbra is az Ethereum biztonságára támaszkodnak.
Ahogy azonban egyre könnyebbé vált új blokkláncot indítani, az általános célú layer-2 hálózatok száma is megugrott, ami zsúfolt, kevéssé differenciált piacot eredményezett. A portálnak nyilatkozó szakértő Ben Fisch, az Espresso Systems vezérigazgatója szerint most az általános célú layer-2 hálózatok konszolidációja zajlik, és nem a teljes layer-2 szektor visszaszorulása.
Nem mindenki osztja azonban ezt az álláspontot, van olyan vélemény, amely szerint a kriptoszektor egészét érintő szélesebb körű átalakulás indult, nem csak a layer-2 területen, hanem a DeFi-protokolloktól a decentralizált tőzsdéken (DEX) át az infrastruktúra-szolgáltatókig terjed. Marek Olszewski, a Celo layer-2 hálózat társalapítója szerint ez annak a jele, hogy az iparág érettebbé válik. Azok a hálózatok maradnak talpon, amelyeket az emberek valóban használnak és amelyekre ténylegesen támaszkodnak.
Hasonló véleményen van Orkun Mahir Kılıç, a Bitcoin layer-2 hálózatát, a Citreát fejlesztő Chainway Labs társalapítója és vezérigazgatója is, aki a CoinDescnek úgy nyilatkozott, hogy a bezárási hullám egy érettebb piacot tükröz, ahol nehezebb tőkét bevonni, a befektetők pedig válogatósabbá váltak.
A különböző vállalkozások eltérő okok és különböző mögöttes problémák miatt szűnnek meg. A most kirajzolódó minta valójában nem a layer-2 ökoszisztéma belső problémájára vezethető vissza. A piac és a technológia érik, a befektetések üteme sokkal lassabb és óvatosabb, és csak azok a projektek maradnak életben, amelyek stabil üzleti modellel és világosan meghatározott problémával rendelkeznek – mondta Mahir Kılıç.
Szerinte a technológiai iparágakban általánosan megfigyelhető ez a folyamat. Hasonló volt látható az internetes buborék kipukkanásakor, és valószínűleg a mesterséges intelligencia esetében is hamarosan ugyanez lesz tapasztalható. Ez a tisztulás érvelése alapján hosszabb távon erősítheti az ökoszisztémát. úgy fogalmazott:
A konszolidáció rövid távon fájdalmas, hosszú távon azonban egészséges. Visszaállítja a mércét a felhasználók megtartására és azokra a szolgáltatásokra, amelyeket ténylegesen használnak.
Megváltozott a piac szerkezete
Lorenzo Valente, az Ark Invest kutatási igazgatója szintén a kriptoszektor konszolidációját emelte ki. Szerinte a szektor történetének legnagyobb konszolidációs szakaszán megy keresztül, amely jóval mélyebb a korábbi medvepiacok idején tapasztaltnál. A piaci struktúra megváltozott, a tőke sokkal szelektívebbé vált, és bezárnak azok a csapatok és tőzsdék, amelyek termékeire nincs valódi piaci igény.
A 2026-os hullám szerkezetében különbözik a kriptoszektor legutóbbi nagy összeomlásától, a 2022-es válságtól, amikor a csalások és az egymással összekapcsolódó tőkeáttételes pozíciók gyors egymásutánban rántották magukkal a Terrát, a Celsiust és az FTX-et. Ezúttal nincs egyetlen, domináns fertőzési gócpont – mutatott rá a szakértő, hozzátéve -, ehelyett az egész iparág néz szembe egyfajta számvetéssel, amely felszámolja mindazt az optimizmust, amely azután alakult ki, hogy Donald Trump kriptobarát amerikai elnök 2025 elején hivatalba lépett.
Összeomlik a tokenalapú bevételi modell
A most leálló projektek többsége hagyományos értelemben soha nem termelt bevételt. A fejlesztőket tokenekben fizették, a likviditást tokenekkel támogatták, a biztonsági auditokat pedig szintén tokenekből finanszírozták. Amíg ezek a tokenek megőrizték dollárban kifejezett értéküket, a rendszer működőképes volt. A közelmúlt medvepiacán azonban az altcoinok túlnyomó többsége értékének 70–90 százalékát elveszítette, így a finanszírozási időtávra vonatkozó számítások teljesen pontatlanná váltak.
A Tally, a DAO-k működését támogató technológiai platform, amely több mint 500 protokoll – köztük az Uniswap, az Arbitrum és az ENS – irányítását segítette, több mint 1 milliárd dollár értékű kifizetést dolgozott fel. Ennek ellenére nem tudott fennmaradni – a bezárását bejelentő közleményben Dennison Bertram társalapító azt közölte, hogy egyelőre nincs olyan kockázati tőkével finanszírozott üzlet a decentralizált protokollok governance-eszközeinek piacán, amely működőképes lenne.
A Solana portfóliókövető és elemzőplatformja, a Step Finance elegendő tőkét vont be ahhoz, hogy valódi terméket építsen. Januárban azonban egy adathalász támadás során egy vezető munkatárs eszközéről mintegy 35 millió dollár értékű tokent utaltak el. A mentőfinanszírozás végül nem érkezett meg, és bár a csapat minden lehetséges továbblépési lehetőséget – köztük a finanszírozást és a felvásárlást – megvizsgált, egyik sem bizonyult működőképesnek. A platform februárban leállt.
Az Everclear, egy blokkláncok közötti elszámolási protokoll havi 500 millió dolláros tranzakciós forgalmat is elért, mégis kifogyott a pénzből. A vállalat időközben B2B2C modellre váltott, és több jelentős iparági partnerrel is megállapodott, ám alábecsülte a partnerek éles indulásához szükséges időd, a finanszírozási tartalék pedig még az előtt elfogyott, hogy ezt megtörténhetett volna.
A CoinDesc által ismertetett esetekben közös minta rajzolódik ki: volt használat, de nem volt valódi bevétel, miközben a cégek teljes egészében olyan tokenben tartották eszközeiket, amelynek árfolyama drámai mértékben esett.
A támadások már halálos ítéletet jelentenek
A bezárási hullámmal párhuzamosan a DeFi-történet egyik legsúlyosabb hackelési időszaka is zajlik. A Blockaid jelentése szerint 2026 első felében 1,1 milliárd dollárnyi veszteséget okoztak a blokkláncon elkövetett támadások – többet, mint 2025 egészében.
A kriptoszektor történetének legtöbb támadással sújtott hónapja 2026 áprilisa volt. A veszteségek többségét mindössze két támadás okozta: április 18-án 293 millió dollár értékű támadás érte a Kelp DAO-t, április 1-jén pedig 285 millió dollárt loptak el a Drift Protocoltól. Az utóbbi esetben észak-koreai kapcsolatokkal rendelkező hackerek hat hónapon keresztül manipulálták és építették ki kapcsolataikat a Solana-alapú tőzsdénél, és végül úgy jutottak hozzá a pénzhez, hogy egyetlen sor okosszerződés-kódot sem kellett feltörniük.
A TRM Labs becslése szerint az észak-koreai kötődésű szereplők a kriptotámadásokból származó veszteségek 66 százalékáért voltak felelősek 2026 első felében. Ez a 2025-ös 64 százalékhoz képest is növekedés, és messze meghaladja az évtized elején mért 10 százalék alatti arányt. A támadások egyre kifinomultabbá válása olyan magasra emelte a biztonság költségét, amelyet a közepes méretű protokollok már nem feltétlenül tudnak kigazdálkodni.
Ebben a ciklusban az változott meg, ami egy hackertámadás után történik. Korábban a közösségek összefogtak, a tartalékok pedig fedezték a hiányt, így a protokollok sok esetben újra talpra álltak. 2026-ban azonban a tokenalapú tartalékokat már megtizedelte a medvepiac, a kockázatitőke-befektetők pedig már nem állnak olyan ütemben a protokollok mögé mentőcsomagokkal, mint korábban. Emellett továbbra is probléma a likviditás, amely az októberi, 19 milliárd dolláros tőkeáttételes pozíció-leépítés óta nem állt helyre. Ez kiszolgáltatottá teszi az altcoinokat a szélsőséges ármozgásoknak és annak, hogy már egy kisebb negatív hír is gyors eladási hullámot indítson el.
Kik maradnak talpon?
A medvepiacon nemcsak túlélő, hanem növekedni is képes protokollok közös jellemzője meglehetősen egyszerű: dollárban, nem pedig saját tokenjükben termelnek bevételt.
A decentralizált lejárat nélküli határidős ügyleteket kínáló tőzsde, a Hyperliquid június 30-án átlépte az 1 milliárd dolláros kumulált díjbevételt – kevesebb mint két évvel az indulása után, ráadásul egy medvepiac közepén. A kereskedési forgalma a piac esése közben is növekedett, és a protokoll immár piacának 70 százalékát ellenőrzi.
A DeFi-hitelezés meghatározó szereplője, az Aave 2026 júliusában több mint 12 milliárd dollárnyi betétet kezelt, és éves szinten több mint 100 millió dollárnyi hitelfelvételi díjbevételt termelt. Áprilisban, amikor a Kelp DAO elleni támadás 8,4 milliárd dolláros betétkivonást váltott ki, az Aave súlyos stresszhelyzetet élt át, de továbbra is működőképes maradt.
A likvid eszközök újra befektetésével foglalkozó protokoll, az Ether.fi már a medvepiac előtt diverzifikálta bevételi forrásait. A kriptoalapú bankkártya-szolgáltatása immár a protokoll bevételének mintegy 50 százalékát adja, a tranzakciós díjak pedig 2026 második negyedévében rekordot, 2,72 millió dollárt értek el. A protokoll teljes zárolt értéke (TVL) 7,8 milliárd dollár.
A túlélők tehát nem feltétlenül a technológiailag legkifinomultabb projektek, nem is a legjobban finanszírozottak vagy a legnagyobb közösséggel rendelkezők. Egyszerűen olyan terméket építettek, amelyért az emberek hajlandók fizetni.
Forrás: CoinDesk
Címlapkép: Depositphotos
