A TikTokon, Instagramon vagy YouTube-on ma már néhány perc alatt találhatunk tanácsokat arra, hogyan érdemes befektetni, félretenni vagy éppen kezelni a pénzügyeinket. A könnyű hozzáférésnek azonban ára lehet. A brit TSB felmérése szerint azoknak a briteknek, akik az elmúlt évben a közösségi médiában látott pénzügyi tanácsok alapján hoztak döntést, több mint fele végül pénzt veszített.
A közel kétezer brit felnőtt megkérdezésével készült kutatás szerint a válaszadók egyharmada fogadott meg valamilyen, közösségi médiában látott pénzügyi tanácsot az elmúlt 12 hónap során. Az érintettek 56 százaléka veszteséget szenvedett el, méghozzá átlagosan csaknem 700 fontot.
A fiatalabb korosztály hallgat leginkább az online tanácsokra
Nem minden korosztály támaszkodik ugyanolyan mértékben a közösségi médiára, amikor pénzügyi kérdésekről van szó. A felmérés alapján a 25–34 évesek emelkednek ki leginkább: közel minden második válaszadó cselekedett valamilyen online pénzügyi tanács alapján az elmúlt egy évben.
A leggyakrabban a megtakarításokkal kapcsolatos tippeket fogadták meg, ezek a korosztály 27 százalékát ösztönözték valamilyen lépésre. A befektetési tanácsok esetében 18 százalék volt ugyanez az arány.
Az idősebb korosztályok már jóval óvatosabbnak bizonyultak. A 45–54 éves válaszadóknak 22 százaléka, az 55 év felettieknek pedig mindössze 18 százaléka hozott pénzügyi döntést a közösségi médiában látott tanácsok hatására.
Az eredmények azért is figyelemre méltóak, mert a közösségi média pénzügyi szerepe az elmúlt években jelentősen átalakult. A platformokon már nem kizárólag bankok, pénzügyi szolgáltatók vagy szakértők beszélnek megtakarításokról és befektetésekről. Tartalomgyártók és úgynevezett „finfluencerek” is hatalmas közönséget érhetnek el, miközben szakmai hátterük és az általuk közölt információk megbízhatósága korántsem minden esetben egyértelmű.
Sokan megbíznak abban, amit a képernyőn látnak
A TSB kutatásának egyik legérdekesebb eredménye éppen a bizalomhoz kapcsolódik. Azoknak, akik már találkoztak pénzügyi tanácsokkal a közösségi médiában, több mint fele megbízhatónak tartotta az ilyen tartalmakat. A 25–34 évesek között ez az arány már megközelítette a 75 százalékot.
Ezzel párhuzamosan komoly hiányosság mutatkozik a források ellenőrzésében. A válaszadók csaknem fele nem tudja, hogyan ellenőrizhetné annak a személynek a szakmai hátterét és hitelességét, aki az interneten befektetési tanácsokat ad.
Ez különösen kockázatos lehet a befektetéseknél. Egy rövid videó vagy látványos bejegyzés könnyen keltheti egy megalapozott szakmai tanács benyomását, miközben a felhasználó számára nem feltétlenül derül ki, hogy készítője milyen tapasztalattal rendelkezik, milyen érdekeltségek állnak a háttérben, vagy egyáltalán jogosult-e pénzügyi tanácsadásra.
Már az AI-tól is pénzügyi tanácsot kérünk
A közösségi média mellett egy másik technológia is gyorsan bekerült a pénzügyi információszerzés eszköztárába. A megkérdezettek negyede már mesterséges intelligenciát is használt pénzügyi tanácsadásra. A 25–34 éves korosztályban ennél jóval magasabb, 43 százalékos arányt mértek.
A mesterséges intelligencia használata önmagában nem feltétlenül jelent problémát. Segíthet pénzügyi fogalmak megértésében, információk rendszerezésében vagy akár különböző lehetőségek összehasonlításában. Más kérdés azonban, amikor valaki konkrét pénzügyi döntését kizárólag egy AI által adott válaszra alapozza.
A kutatás szerint ráadásul a válaszadók több mint fele nem biztos abban, hogy felismerné a mesterséges intelligenciával létrehozott pénzügyi tartalmakat. Ahogy az AI segítségével egyre könnyebbé válik professzionálisnak tűnő szövegek, képek és videók előállítása, úgy a tartalom megjelenése egyre kevesebbet árul el annak valódi megbízhatóságáról.
Nem mindegy, kitől érkezik a tanács
Carys Barnes, a TSB folyószámlákért és megtakarításokért felelős vezetője szerint a közösségi média és a mesterséges intelligencia alapvetően változtatja meg a pénzügyi információkhoz való hozzáférést. Ennek egyik előnye, hogy korábban nehezen elérhető ismeretek kerülhetnek közelebb szélesebb társadalmi csoportokhoz. A könnyebb hozzáférés ugyanakkor nem jelent automatikusan jobb minőségű információt.
Barnes arra figyelmeztetett, hogy az interneten megjelenő pénzügyi tartalmak nem feltétlenül pontosak vagy pártatlanok. Továbbá az sem biztos, hogy készítőik a felhasználók érdekeit tartják szem előtt. Éppen ezért egy pénzügyi döntés előtt érdemes más, megbízható forrásokból is ellenőrizni az állításokat.
A TSB számai alapján erre különösen a fiatalabb felhasználóknál lenne szükség. Ha valaki a pénzügyi ismereteinek jelentős részét közösségi platformokról szerzi meg, kulcskérdéssé válik, hogy képes-e különbséget tenni egy hasznos ismeretterjesztő tartalom, egy reklám, egy megalapozatlan vélemény és egy valódi szakértői tanács között.
A pénzügyi edukáció feladata így már nem pusztán az, hogy megtanítsa a megtakarítás, a hitel vagy a befektetés alapjait. Egyre inkább hozzátartozik annak ismerete is, hogyan ellenőrizzük egy online forrás hitelességét, mikor érdemes fenntartásokkal kezelni egy túlságosan jól hangzó ajánlatot, és mikor célszerű szakemberhez fordulni. A közösségi média ugyanis minden eddiginél több pénzügyi információt tett elérhetővé – de annak eldöntését, hogy ezek közül melyikre érdemes hallgatni, továbbra sem végzi el helyettünk.
(Forrás: Finextra)
(Címlapkép: Deposiphotos)
