A kriptovaluta-szektor egyik régóta emlegetett veszélye, hogy egy kellően fejlett kvantumszámítógép egyszer képes lesz feltörni a Bitcoin és más blokkláncok által használt kriptográfiai titkosításokat. A veszélyről szóló forgatókönyvek gyakran Satoshi Nakamoto vagyonával kezdődnek: ha valaki hozzáférne a Bitcoin alkotójának tulajdonított tárcákhoz, több tízmilliárd dollárnyi, hosszú ideje mozdulatlan bitcoin kerülhetne a piacra egyik pillanatról a másikra.
A valóság azonban ennél jóval kevésbé látványos lehet. Ha valaki valóban hozzáférést szerezne egy olyan kvantumszámítógéphez, amely képes megtörni a ma használt nyilvános kulcsú kriptográfiát, aligha az lenne az első dolga, hogy ezt az egész világgal közölje. Sokkal valószínűbb, hogy csendben kezdené kihasználni a technológiai előnyt.
Éppen ezért elképzelhető, hogy a kvantumfenyegetés első jele nem egy történelmi méretű bitcoin-lopás lesz, hanem néhány különös, látszólag egymástól független incidens.
A tökéletes támadás, amelynek alig marad nyoma
A kvantumszámítógépek kriptográfiai veszélye alapvetően különbözik egy hagyományos kibertámadástól. Egy hackernek jelenleg jellemzően valamilyen biztonsági rést kell kihasználnia, rosszindulatú programot kell telepítenie, hozzáférési adatokat kell megszereznie, vagy rá kell vennie az áldozatot arra, hogy átadja a szükséges információkat. Egy kellően fejlett kvantumszámítógép esetében azonban más lehet a helyzet.
Christopher Smith, a Quantus Network vezérigazgatója és társalapítója szerint egy ilyen gép elméletileg képes lehet a blokkláncon elérhető publikus kulcsból kiszámítani a hozzá tartozó privát kulcsot. Ha ez megtörténik, a támadónak nem feltétlenül kell betörnie egy kriptotőzsde rendszerébe, megfertőznie egy számítógépet vagy hozzáférnie egy hardvertárcához. Egyszerűen megszerzi azt a kulcsot, amellyel jogosultként írhatja alá a tranzakciót.
Ez a biztonsági szakemberek számára különösen kellemetlen helyzetet teremtene. Egy hagyományos támadás után rendszerint megpróbálják rekonstruálni, hogyan jutott be az elkövető a rendszerbe. Egy kvantumtámadásnál viszont éppen az lehet az egyik legfontosabb nyom, hogy semmilyen hagyományos betörésre utaló bizonyíték nincs. Ezért lehet nehéz felismerni a „Q-day”, vagyis annak a hipotetikus napnak az eljövetelét, amikor a kvantumszámítógépek képessé válnak a széles körben használt nyilvános kulcsú kriptográfia megtörésére.
Miért nem Satoshi bitcoinjai lennének az első célpont?
A Bitcoin esetében adja magát Satoshi Nakamoto vagyonának példája. A Bitcoin megalkotójához kapcsolt érmék értéke a cikk írásakor mintegy 63 milliárd dollár körül mozog. Ha ezek váratlanul megmozdulnának, azt szinte azonnal észrevenné az egész kriptopiac. Éppen ez az egyik oka annak, hogy egy valódi támadó számára nem feltétlenül jelentenének ideális első célpontot.
Aki elsőként jutna hozzá egy működőképes, kriptográfiai rendszerek feltörésére alkalmas kvantumszámítógéphez, rendkívül értékes képességet birtokolna. Ennek nyilvánosságra hozatala azonnal riadót fújna a kormányoknál, pénzügyi intézményeknél, technológiai vállalatoknál és blokklánc-hálózatoknál. Megkezdődne a sérülékeny rendszerek gyorsított lecserélése, a veszélyeztetett eszközök mozgatása és a posztkvantum-megoldások bevezetése. Sokkal racionálisabb lehet tehát úgy használni ezt az előnyt, hogy senki ne tudja biztosan, mi történt.
Smith szerint ráadásul nem is feltétlenül a kriptovaluták jelentenék a legértékesebb célpontokat. Katonai rendszerek és államtitkok ugyanúgy szóba jöhetnek. Ha pedig valaki mégis a blokkláncokat támadná, más kulcsok megszerzése jóval nagyobb lehetőségeket kínálhat, mint egyetlen bitcoin-vagyon ellopása.
Példaként a Tether tokenkibocsátáshoz használt kulcsot említette. Ha egy támadó képes lenne megszerezni egy megfelelő adminisztratív kulcsot, elméletileg új tokeneket hozhatna létre, majd azokat még azelőtt megpróbálhatná értékesíteni, hogy a kibocsátó reagálni tudna.
Egy hétköznapi hackertámadásnak is tűnhetne
Sean Cheetham, a Blockchain Capital biztonsági kutatója szerint egy támadó valószínűleg olyan célpontokat keresne, amelyek kompromittálása nem váltana ki azonnal globális riadalmat. Ilyenek lehetnek például a kriptotőzsdék aktívan használt hot walletjei.
Egy ilyen támadás első pillantásra nem feltétlenül különbözne a kriptoszektorban ma is rendszeresen előforduló incidensektől. Egy tárcából eltűnik néhány millió vagy tízmillió dollár, a biztonsági csapat megkezdi a vizsgálatot, majd felmerülnek a megszokott magyarázatok: kiszivárgott egy privát kulcs, hibázott egy alkalmazott, kompromittáltak egy számítógépet, vagy valamilyen addig ismeretlen sebezhetőséget használtak ki.
Csakhogy egyik magyarázatot sem sikerülne bizonyítani.
Smith szerint egy támadó akár tudatosan is törekedhetne arra, hogy a lopások hétköznapi biztonsági incidensnek tűnjenek. Ha minden esetben van egy hihető alternatív magyarázat, hosszú idő telhet el addig, amíg valaki felismeri, hogy valójában ugyanaz a technológiai áttörés áll az esetek mögött.
A mesterséges intelligencia felgyorsíthatja a versenyt
A kvantumszámítógépek jelentette fenyegetés természetesen nem új. Évek óta zajlik a vita arról, mikor készülhet el egy olyan gép, amely a gyakorlatban is veszélyt jelenthet a jelenlegi kriptográfiai rendszerekre. Az utóbbi időben azonban egy új tényező is bekerült az egyenletbe: a mesterséges intelligencia.
A Google 2026 márciusában 2029-re gyorsította fel saját posztkvantum-migrációs ütemtervét, miután egy mesterséges intelligenciával támogatott kutatási eredmény arra utalt, hogy az elliptikus görbéken alapuló kriptográfia megtámadásához jóval kevesebb fizikai qubitre lehet szükség, mint azt korábban feltételezték.
Jimmy Su, a Binance információbiztonsági vezetője szerint ebből nem következik, hogy a mesterséges intelligencia egyik napról a másikra kriptográfiai fegyverré változtatná a jelenlegi kvantumszámítógépeket. Abban viszont fontos szerepe lehet, hogy felgyorsítsa a fejlesztésüket.
A gépi tanulás segítheti például a kvantumrendszerek optimalizálását, a hibajavítás fejlesztését és új algoritmusok kidolgozását. Vagyis az AI nem feltétlenül közvetlenül töri fel a kriptográfiát, hanem lerövidítheti azt az utat, amely egy erre alkalmas kvantumszámítógéphez vezet.
Roy Blackstone, az NGRAVE vezérigazgatója szerint éppen ez hiányzott számos korábbi kockázati modellből. A becslések abból indultak ki, hogy a kvantumtechnológia milyen ütemben fejlődhet, miközben nem feltétlenül számoltak azzal, hogy az AI fejlődése közben felgyorsíthatja a kutatási folyamatokat.
2028 vagy a következő évtized?
Abban továbbra sincs egyetértés, hogy pontosan mikor válhat valósággá a fenyegetés. Smith szerint 50 százalék körüli esély van arra, hogy már 2028-ra elérkezzen ez a pont. Úgy látja, hogy az AI-jal támogatott algoritmikus és hardveres fejlesztések miatt a korábbi előrejelzések egyre kevésbé használhatók biztos kapaszkodóként.
Cheetham valamivel óvatosabb becslést adott. Szerinte a 2030-as évek elejére már szinte biztosra vehető a megfelelő technológia megjelenése, míg a korábbi áttörés kisebb valószínűségű forgatókönyv.
Más szakemberek még ennél is óvatosabbak. Michael Coates, a Solana Foundation információbiztonsági vezetője szerint egyszerűen nem lehet megbízható dátumot mondani. A kvantumszámítástechnikai iparágban hosszú ideje visszatérő jelenség, hogy a valóban nagy áttörést mindig körülbelül öt évre teszik – miközben ez az ötéves időtáv már több mint egy évtizede folyamatosan tolódik.
A pontos dátum azonban biztonsági szempontból másodlagos. Ha a blokkláncok csak akkor kezdenének felkészülni, amikor már bizonyítottan létezik a jelenlegi kriptográfia feltörésére alkalmas kvantumszámítógép, az már rég késő lenne.
A verseny már elkezdődött
A megoldást a posztkvantum-kriptográfia jelentheti: olyan kriptográfiai eljárások alkalmazása, amelyeket úgy terveztek, hogy a megfelelően fejlett kvantumszámítógépekkel szemben is ellenállók legyenek.
A váltás azonban egyáltalán nem egyszerű. A blokkláncok esetében nem elég egy központi szerveren lecserélni néhány szoftverkomponenst. Protokollokat, tárcákat és aláírási megoldásokat kell átalakítani, miközben azt is kezelni kell, hogy mi történjen a már létező címeken tárolt eszközökkel.
Egyre több hálózat foglalkozik ezért már most a posztkvantum-megoldásokkal. A felkészülés tétje pedig nem pusztán az, hogy valamikor a távoli jövőben biztonságosabb legyen a Bitcoin vagy más kriptoeszköz.
A valódi probléma az, hogy amikor egy kriptográfiai áttörés megtörténik, arról nem feltétlenül jelenik majd meg közlemény. Nem lesz egyértelmű pillanat, amikor a világ megtudja, hogy elérkezett a Q-day.
Lehet, hogy csak eltűnik néhány millió dollár egy tárcából. Aztán egy másikból is. A vizsgálatok pedig újra és újra ugyanazzal a furcsa eredménnyel zárulnak: a tranzakció szabályos volt, a megfelelő privát kulccsal írták alá – csak éppen senki sem tudja, hogyan került a kulcs a támadóhoz.
(Forrás: Cointelegraph)
(Camlapkép: Depositphotos)
