Rejtély a magyar bankszektorban – a hitelkamatok növekednek, a megtakarítások nem

2022 az intenzív kamatemelések éve Magyarországon. Az év elején a jegybanki alapkamat még csak 2,4% volt, ez mostanra 13%-ra emelkedett. Ennek megfelelően az új hitelek esetén növekvő terhekkel kell számolni. A betéti kamatok viszont nagyon lassan, helyenként egyáltalán nem követik le a kamatkörnyezet meredek emelkedését. A mostanra 20 százalék feletti infláció mellett ez rossz hír a lakosságnak – utánajártunk mi áll a jelenség hátterében.

A helyzet megértéséhez 2008-ig kell visszamennünk – mondta el kérdésünkre Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. A globális gazdasági válság hatására rengetegen küzdöttek anyagi nehézségekkel, hatalmas volt a gazdasággal kapcsolatos kiábrándultság. Különösen a pénzügyi szektorral és a bankokkal szemben volt nagy a bizalmatlanság.

Azt már korábban megtanultuk, hogy ez a rendszer a bizalomra épül. Ha ez hirtelen eltűnik – ahogy 2008-ban eltűnt – instabillá válik a tartószerkezet és gazdasági összeomlásra is sor kerülhet. Ezt többnyire sikerült elkerülni, a pénzintézetek viszont nagyon komolyan vették a veszélyt és erőteljesen igyekezték magukhoz édesgetni az ügyfeleket. Az ekkori magas megtakarítási kamatok tehát ügyfél-akvizíciós eszközként szuperáltak, ezeken keresztül igyekeztek stabilabb helyzetbe kerülni a bankok. A szakértő szerint ez az, ami most nincs így, és ezért nincsenek vonzó megtakarítási kamatok a nagyoknál.

A bankok nem sietnek sehova

A nyomás csökkenéséhez a bizalmi válság hiánya mellett egy másik körülmény is hozzájárul. Jelenleg több (egyes becslések szerint 8-10) ezer milliárd forint áll olyan bankszámlákon hazánkban, amelyek egyáltalán nem kamatoznak. A bankok ezeket az összegeket magas kamatok mellett tudják kihelyezni, így hatalmas hasznot szereznek azokon.

Az, hogy ekkora összegek ilyen magas árszint emelkedés mellett is érintetlenül maradnak hagyja, a pénzügyi tudatosság hiányára utal. A bankoknak nem kell magas kamatokat kínálniuk az ügyfelek betéteinek megszerzéséhez, 0%-os hozam mellett is gond nélkül rendelkezhetnek velük. 

Az állam áll nyerésre

Szintén a versenyfutás ellen szól, hogy a magyar állampapírok továbbra is vonzó befektetési lehetőséget jelentenek. A szeptemberben debütáló, változó kamatozású Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) például 3 évre 11,32%-os induló kamatot kínál. Mivel az állampapírra a többség biztonságos és átlátható megtakarítási lehetőségként tekint, kiemelkedően népszerűnek számít a lakosság körében.

Az államnak is megéri magas kamatokat kínálni. Gergely Péter szerint ők érdekeltek a passzívabb lakossági befektetők megszerzésében, akik annak örülnek a legjobban, ha hozzá sem kell nyúlniuk a befektetéshez a futamidő alatt. Ez mindenképp kedvezőbb az államnak, mintha azok a külföldi, intézményi befektetők vásárolják fel a papírokat, akik sokkal könnyebben meg is válnak azoktól, amennyiben csökken a vonzerejük. 

Ez egy kölcsönösen előnyös helyzet az államnak és a vonzó hozamhoz jutó befektetőknek. Előbbivel ellentétben a bankok – mint láttuk – nem szorulnak rá a magasabb kamatok kínálatára.

A hitelek jelentik majd a küzdőteret

Míg 2008-ban a vonzó megtakarítási lehetőségek terén zajlott a verseny, most sokkal inkább a hitelezés terén folyhat hasonló rivalizálás a bankok között Gergely Péter szerint. Az ügyfélszerzés érdekében többen bevállalhatják az alacsonyabb hitelkamatok kínálatát, abban a reményben, hogy ezzel hosszabb időre magukhoz láncolhatják a klienseket. Ez valahol érthető, hiszen egy 8-10 éves futamidejű hitellel hosszú távra biztosítva van az ügyféllel való kapcsolat fennmaradása.

Léteznek 10% feletti betéti kamatok 

Míg a legnagyobb bankok 0,1%-os lekötött betéti kamatokat kínálnak, a kisebbek között vannak, akik próbálkoznak. Az olyan hazai bankok, mint a GRÁNIT és a MagNet ügyfélszerző eszközként tekintenek a magas kamatokra, ezért versenybe szállnak a lakosság kegyeiért. Előbbi egyébként nemrég átlépte a 100 ezres ügyfélszámot, ennek ellenére piacvezető 10,25%-os hozamot (2,75%-kal a jegybanki alapkamat alatt) kínál a 12 hónapos lekötött betétek után. 

“Legutoljára 10 éve láttunk olyat, hogy a magyar bankok 10% körüli betéti kamatokat kínáltak. Most ez ismét eljött, de sajnos ez is csak a Gránit és a MagNet Banknál, illetve sajnos ezek is infláció alatti hozamok. Ennek ellenére bármilyen állampapír vagy 10% körüli betét sokkal jobb, mint a bankszámlán hagyni lekötetlenül és legtöbbször 0% kamattal a pénzünket, amit így biztosan megesz az infláció.” – mondta el kérdésünkre Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. 

Nagy harc jön az áremelkedés ellen

Nem kizárt, hogy a GRÁNIT és a MagNet példáját követve a nagyobb bankok közül is lesznek néhányan, akik megemelik az ajánlatukat és vonzóbb kamatokat kínálnak a spórolásra készülő ügyfeleknek. 

Ezzel együtt világosan látszik, hogy a bankok nincsenek kényszerhelyzetben a betéti kamatok terén. Egyik olyan tényező sem áll fent, ami magasabb kamatok nyújtására kényszerítené őket. Nem szükséges konkurálniuk az állampapírokkal és bizalmi válsággal sem kell szembenézniük. Drasztikus változásra ezért nem érdemes számítani. Ember legyen a talpán, aki sikeresen küzd meg az inflációval az előttünk álló időszakban.

(Forrás: BiztosDöntés.hu)

(Borító: Depositphotos)

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra.