Tovább erősödött a banki ügyfelek védelme Magyarországon. A pénzforgalmi törvény módosítása alapján a banknak vagy más pénzforgalmi szolgáltatónak kell megtérítenie a kibercsalásból eredő veszteséget, amennyiben a jóvá nem hagyott tranzakciónál nem alkalmazta az előírt erős ügyfélhitelesítést. Közben a csalási statisztikákban is fordulat látszik: több év folyamatos emelkedése után 2025-ben csökkent a visszaélések száma és összértéke.
A bank felel, ha hiányzott a megfelelő azonosítás
A tavaly év végén hatályba lépett szabályozás szerint a pénzforgalmi szolgáltatónak kell viselnie a jóvá nem hagyott fizetési műveletből származó kárt, ha a tranzakció során elmulasztotta az erős ügyfélhitelesítést.
Erős ügyfélhitelesítésről akkor beszélhetünk, ha az azonosítás legalább két, egymástól független elemen alapul. Ilyen lehet például az állandó jelszó mellett egy SMS-ben vagy push üzenetben érkező egyszer használatos kód, illetve a biometrikus azonosítás, például az ujjlenyomat- vagy arcfelismerés.
A módosítást az MNB kezdeményezte. Varga Mihály jegybankelnök 2025. június 2-án jelentette be az intézkedést a kibercsalások visszaszorítását és az ügyfelek védelmét célzó, úgynevezett „öt csapás” intézkedéscsomag részeként.
Több mint 14 milliárd forinttal csökkent a csalások értéke
A szabályozói, jegybanki és banki intézkedések hatása már a tavalyi adatokban is megmutatkozott. A kibercsalások értéke 2025-ben összesen 28,2 milliárd forintot tett ki, miközben 2024-ben még 42,4 milliárd forintnyi visszaélést regisztráltak.
Ez több mint 14 milliárd forintos csökkenést jelent egyetlen év alatt. A csalások száma szintén mérséklődött: a 2024-es 226,4 ezer esetről 214,3 ezerre esett vissza.
A változás azért is figyelemre méltó, mert 2022 óta évről évre emelkedett a visszaélések száma és volumene. A tavalyi eredmények alapján ez a trend megtört, bár az MNB szerint a csalási esetek száma továbbra is magas.
Az átutalásos és kártyás csalásoknál is javult a helyzet
A legnagyobb visszaesést a lakossági átutalásokhoz kapcsolódó visszaéléseknél mérték. Ezek összértéke 2025-ben 15,6 milliárd forint volt, ami 5,6 milliárd forinttal maradt el az egy évvel korábbi szinttől.
A bankkártyás vásárlásokhoz kötődő csalások értéke ugyancsak jelentősen csökkent. Tavaly 6,7 milliárd forintnyi visszaélést regisztráltak ezen a területen, 3,4 milliárd forinttal kevesebbet, mint 2024-ben.
Az ügyfelek szempontjából kedvező változás, hogy az összes csalástípust vizsgálva 7,3 százalékponttal csökkent azoknak az eseteknek az aránya, amelyeknél végül az ügyfélnek kellett viselnie a veszteséget.
A tranzakciós limitek is csökkenthetik a kockázatokat
Az MNB szerint az ügyfelek maguk is sokat tehetnek a károk mérsékléséért. A legtöbb banknál ingyenesen beállíthatók az egyéni fizetési szokásokhoz igazodó tranzakciós limitek, amelyek később szintén díjmentesen módosíthatók.
Egy alacsonyabb alaplimit jelentősen csökkentheti az esetleges veszteséget, ha csalók hozzáférnek a számlához. Nagyobb összegű átutalás előtt a limit átmenetileg megemelhető, majd a tranzakció után ismét visszaállítható.
A bankok emellett folyamatosan fejlesztik saját, valós időben működő visszaélésszűrő rendszereiket. Ezek a megszokottól eltérő tranzakciókat, gyanús eszközhasználatot vagy szokatlan pénzmozgásokat is képesek felismerni.
Mesterséges intelligencia is figyeli a gyanús tranzakciókat
A banki rendszerek munkáját egy éve a Központi Visszaélésszűrő Rendszer is támogatja. A GIRO Zrt. közreműködésével létrehozott KVR mesterséges intelligenciát is alkalmaz a gyanús pénzmozgások felismerésére.
A rendszer célja, hogy a különböző pénzintézeteknél megjelenő információkat központilag is elemezze, és minél gyorsabban jelezze a feltételezhetően csalárd tranzakciókat. Az MNB jelenleg is ellenőrzi, hogy a bankok elvégezték-e a KVR használatához szükséges fejlesztéseket, és megfelelnek-e a jegybank visszaélések megelőzéséről szóló ajánlásainak.
Kiemelt figyelmet kapnak az úgynevezett strómanszámlák is. Ezek olyan bankszámlák, amelyeket a bűnözők gyakran más személyek nevében nyitnak vagy használnak fel a csalással megszerzett pénz továbbítására. Több bank már intézkedéseket vezetett be az ilyen számlák kiszűrésére és megszüntetésére, az MNB szerint azonban ezen a területen további erőfeszítésekre van szükség.
A javuló adatok ellenére továbbra is sok a csalás
A 2025-ös adatok egyértelmű javulást mutatnak, de a 28,2 milliárd forintos éves kár továbbra is jelentős. A csalók módszerei folyamatosan változnak, ezért a technológiai fejlesztések mellett az ügyfelek tájékoztatása is fontos szerepet kap.
Az MNB és a KiberPajzs-együttműködés ezért kommunikációs kampányokkal is igyekszik felhívni a figyelmet a leggyakoribb csalási módszerekre. A jegybank álláspontja szerint a további javuláshoz egyszerre van szükség szigorúbb banki ellenőrzésekre, korszerű szűrőrendszerekre és tudatosabb ügyfélmagatartásra.
(Forrás: MNB)
(Címlapkép: Depositphotos)
