A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető Siklós Bencével, a Peak tanácsadójával beszélgetett a Bitcoin egyik legizgalmasabb, ugyanakkor legaggasztóbb jövőbeli kihívásáról: a kvantumszámítógépek jelentette fenyegetésről. Ez azért különösen fontos téma, mert itt már nem egy újabb szabályozási vagy piaci kockázatról van szó, hanem a digitális biztonság alapjairól. A Bitcoin hosszú távra tervezett rendszerként működik, a kvantumtechnológia fejlődése azonban olyan kihívást jelenthet, amely gyorsabb reakciót követelhet a közösségtől, mint amit eddig megszokhattunk.
Mi az a kvantumszámítógép?
A hagyományos számítógépek bitekkel dolgoznak, amelyek vagy 0, vagy 1 értéket vehetnek fel. A kvantumszámítógépek ezzel szemben qubiteket használnak, amelyek egyszerre több állapotban is lehetnek. Ez a szuperpozíció teszi lehetővé, hogy bizonyos problémákat ne egymás után, hanem párhuzamosan vizsgáljanak meg. Ennek köszönhetően a kvantumgépek nem csupán gyorsabbak lehetnek, hanem egyes számításoknál teljesen más szintet képviselnek.
Ez a technológia rengeteg területen hozhat áttörést, például a gyógyszerkutatásban, az anyagtudományban vagy az energiatárolásban. Ugyanakkor éppen ez az előny jelenti a veszélyt is: a mai digitális biztonsági rendszerek jelentős része arra épül, hogy bizonyos matematikai feladatok klasszikus számítógépekkel gyakorlatilag megoldhatatlanok. A kvantumszámítógépek viszont ezen a ponton kínálhatnak veszélyes kerülőutat.
Mi az a kvantumfenyegetés?
A kriptovaluták többsége nyilvános kulcsú titkosítást használ. Ez a gyakorlatban azért működik biztonságosan, mert a privát kulcs visszafejtése a nyilvános kulcsból jelenleg túl nehéz feladat. A kvantumszámítógépek azonban a Shor-algoritmus segítségével ezt a problémát sokkal gyorsabban oldhatják meg.
A vita ma már nem arról szól, hogy ez elméletben lehetséges-e, hanem arról, hogy mikor válik gyakorlati valósággá. Egyes szakértők szerint akár 5–7 éven belül megjelenhetnek olyan hibajavított kvantumgépek, amelyek már valódi fenyegetést jelenthetnek. Más becslések szerint 2034 körül válhat számottevővé a kockázat, 2044-re pedig dominánssá. A mesterséges intelligencia fejlődése ráadásul még gyorsíthatja is ezt a folyamatot.
Miért érinti ez a Bitcoint?
A Bitcoin biztonságának egyik alapja, hogy a privát kulcsot gyakorlatilag lehetetlen visszafejteni a nyilvános kulcsból. Egy kellően fejlett kvantumszámítógép azonban ezt a feltételezést felülírhatja. Így elméletben lehetővé válhatna, hogy valaki hozzáférjen mások coinjaihoz.
Fontos megjegyezni azonban, hogy nem minden bitcoin egyformán veszélyeztetett. A probléma főleg a régebbi címeket érinti, amelyeknél a nyilvános kulcs könnyebben láthatóvá válik. A becslések szerint ugyanakkor még így is a bitcoinállomány mintegy negyede lehet kitéve a kvantumfenyegetésnek. A legnagyobb rövid távú veszély azonban talán nem is maga a technikai támadás, hanem az, hogy egy ilyen incidens súlyosan megrendítené a Bitcoinba vetett bizalmat. Ha egyszer bebizonyosodik, hogy kvantumgéppel hozzá lehet férni mások coinjaihoz, az a teljes szektorra nézve drámai következményekkel járhat.
Van megoldás? Igen, de…
A jó hír, hogy a posztkvantum-kriptográfiai megoldások már léteznek, vagyis a probléma technológiai értelemben kezelhető. A Bitcoin esetében az egyik első konkrét elképzelés a BIP-360, amely egy új, kvantumbiztosabb kimenettípust vezetne be. Ennek célja, hogy jobban elrejtse a nyilvános kulcsot, és csökkentse a kvantumtámadások lehetőségét.
A megoldás ráadásul soft fork formájában valósulhatna meg, vagyis úgy, hogy a rendszer visszafelé kompatibilis maradjon. Ez azért fontos, mert így nem kellene az egész hálózatnak egyszerre váltania. A Bitcoin világában ez sokkal reálisabb út, mint egy hard fork, amely könnyen megoszthatná a közösséget és akár láncszakadáshoz is vezethetne.
A legkeményebb kérdések
Az átállás több komoly dilemmát is felvet. Az egyik a méretezés kérdése: a posztkvantum aláírások nagyobbak, mint a mai megoldások, így több blokktérre lenne szükség, ami növelheti a tranzakciós díjakat és újra felszínre hozhatja a Bitcoin régi skálázási vitáit.
Különösen érzékeny kérdés az elveszett vagy inaktív coinok sorsa is. Ilyenek lehetnek például Satoshi Nakamoto több mint egymillió bitcoinja, amelyek nagy valószínűséggel soha nem kerülnek át új típusú címekre. Ha ezek kvantumtámadással megszerezhetővé válnának, a közösségnek döntenie kellene arról, hogy ezt elfogadja-e, vagy valamilyen módon befagyasztja ezeket az eszközöket. Ez már nemcsak technológiai, hanem mély filozófiai kérdés is a tulajdonjog sérthetetlenségéről.
Ehhez társul a konszenzus problémája. A Bitcoin fejlesztése hagyományosan lassú, alapos és közösségi egyetértésre épül. Ez eddig a rendszer egyik legnagyobb erőssége volt, a kvantumfenyegetés azonban könnyen olyan helyzetet teremthet, ahol a túl lassú döntéshozatal önmagában is kockázattá válik.
Q-Day: rendszerszintű kockázat
A Q-Day azt a pillanatot jelenti, amikor a kvantumszámítógépek már képesek feltörni a ma széles körben használt titkosítási rendszereket. Ez messze nem csak a kriptovilág problémája lenne. Ugyanez a fenyegetés érinti a banki infrastruktúrát, a digitális aláírásokat, a fizetési rendszereket és gyakorlatilag a teljes digitális gazdaságot.
Egy sikeres kvantumtámadás ezért nem maradna elszigetelt incidens. Egyetlen nagyobb pénzügyi szereplő elleni támadás dominószerű hatást indíthatna el, amely megingatná a bizalmat az egész rendszerben. A legnagyobb veszély tehát itt sem pusztán a közvetlen anyagi veszteség, hanem a pénzügyi infrastruktúrába vetett hit megrendülése.
Versenyfutás az idővel
A legfontosabb kérdés nem az, hogy technikailag megvédhető-e a Bitcoin a kvantumfenyegetéstől. Erre a válasz jelenleg inkább igen. A valódi kérdés az, hogy a közösség képes lesz-e időben és összehangoltan reagálni. Ha a kvantumtechnológia lassabban fejlődik, a Bitcoin jó eséllyel alkalmazkodni tud. Ha viszont gyors áttörés történik, akkor könnyen előfordulhat, hogy az átállás nem ér véget időben.
Mindezzel együtt egyelőre nincs ok pánikra. A Bitcoin titkosításának feltöréséhez a becslések szerint körülbelül 13 millió qubitre lenne szükség, miközben a ma elérhető legerősebb rendszerek ettől még nagyon messze vannak. A veszély tehát nem holnap kopogtat az ajtón, de már elég közel van ahhoz, hogy a kriptoszektornak és a teljes pénzügyi világnak komolyan kelljen vennie.
A teljes adás az alábbi Spotify linken elérhető:
