Kártyapiac 2021 – QR-kód alapú fizetési megoldások

Elérkezett az IIR Magyarország szervezésében zajló Kártyapiac 2021 rendezvényről szóló utolsó cikkünk. A kétnapos esemény kapcsán írtunk már a banki fenntarthatóságról, a hitelkártyapiacon zajló folyamatokról, valamint az idei év fintech slágerének, a BNPL-nek a trendjeiről. Mostani cikkünkben egy újabb fizetési megoldásról, a QR-kódos fizetésekről ejtünk szót.

Az előadást Tokodi Gábor, a Raiffeisen Bank magyar leánybankjának retail szegmens és termékmenedzsment vezetője tartotta. A bevezetőben szó esett arról, hogy Kínában rendkívül elterjedt a QR-kód alapú fizetés. Többek közt a WeChat és az AliPay is széles körben biztosít linkalapú fizetéseket. Hazánkban jelenleg még kezdeti fázisban van a fizetési módszer terjedése, de már egyre több helyen találkozhatunk a technológiával.

A hazai kezdeményezések során említésre került az elektronikus fizetés biztosításának kötelezővé válása az idei évben. Ennek következtében jelentősen megnőtt a POS-terminálok száma országszerte, de alternatív megoldások is megjelentek. Ezek közé sorolhatók a QR-kód alapú fizetési módszerek. A hazai piacon található QR-kódokat jelenleg négy kategóriába lehet sorolni. A legtöbben a postai csekkeken megtalálható QR-kódokat ismerhetik. Ezek mellett a Magyar Nemzeti Bank is létrehozott egy saját szabványt. A magánszférából az OTP QR-kód megoldása érdemel saját kategóriát, amely egy biztonsági elemekkel bővített kialakítást jelent. A negyedik kategória pedig egyéb IG3-tól független megoldásokat foglal magába, mint például bizonyos kártyaalapú vagy nemzetközi szabványok.

Jelenleg háromféleképpen használhatnak QR-kódos fizetési megoldást a hazai vásárlók – fizikai értékesítő helyeken, webshopokban, valamint számlákon keresztül. Mindhárom opció esetében biztonságos fizetést tesz lehetővé a technológia, azonban az előnyök főleg a fizikai vásárlások során mutatkoznak meg. Bár egy bankkártyás tranzakciónál nem gyorsabb a QR-kódos fizetés, több mobilkészüléken elérhető személyesen is, nem igényel külön kártyás fizetési infrastruktúrát, azonnali jóváírást tesz lehetővé és havidíjak helyett kizárólag sikeres tranzakciók után terheli a kereskedőt, így kedvezőbb árat biztosít. A webshopos és számlás fizetések esetén egyébként kijön a gyorsasági előny, ami a fizikai, bankkártyás fizetésnél nem, hiszen a QR-kódos fizetések nem igényelnek 3D Secure hitelesítést. A legnagyobb hátrányt a vásárlókat érintő tranzakciós illeték jelenti, hiszen a bankkártyás fizetéssel ellentétben nem a kereskedőt terheli a tranzakció, hanem a vásárlót.

A QR-kódos fizetés evolúciója is bemutatásra került a Raiffeisen szemszögéből. A bank először MNB-s szabványú kódokat használt, mellyel nem aratott sikert. Scan&Go alkalmazását azonban már több kis- és középvállalkozás is igénybe vette. A következő áttörést az OTP Bankkal való együttműködésük jelentette, ugyanis az OTP szabványát felhasználva egy szélesebb réteg számára vált hasznossá a bank megoldása. A QR-kód stratégiájuk következő lépései már egy ökoszisztéma létrehozásához fűződnek, melyet nem a bankkártyás fizetések versenytársának, hanem kiegészítő elemének szánnak. Maga az ökoszisztéma egy bankkártyás és QR-kódos fizetést elfogadó, pénztárgépes, webshopos és számlázórendszeres integrációval rendelkező megoldás lenne.

A technológia biztonságára is kitért az előadás. A QR-kódok nem módosíthatók és limitált ideig érvényesek csak, így kevésbé érzékenyek visszaélésekre. A tranzakciók jóváhagyása erős ügyfélhitelesítéssel, azonnali átutalás keretein belül történik meg. Emellett a megfelelő praktikákkal a véletlen tranzakciók is kiküszöbölhetők, valamint a phishing elleni védekezés is adott. A jövőbe tekintve mindenképpen szükség van egy egységes hazai szabványra, hogy a QR-kódos fizetés hozzáadott értékét maximalizáljuk. Ehhez a státusz üzenetek és a dátumformátumok szabványainak egységesítésére is szükség van. Továbbá a chargeback szabályokat is központosítani kell.

Qayum Dániel

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra.