Az Európai Unió egyik legnagyobb horderejű pénzügyi projektje egyre közelebb kerül a megvalósításhoz. A digitális euró bevezetéséről már zajlanak a végső jogalkotási egyeztetések, és ha minden a tervek szerint halad, néhány éven belül az euróövezet lakói egy teljesen új fizetőeszközzel találkozhatnak. Az Európai Központi Bank szerint a cél a készpénz digitális megfelelőjének megteremtése, a kritikusok viszont attól tartanak, hogy ezzel minden eddiginél nagyobb betekintést nyerhetnek a hatóságok az emberek pénzügyeibe.
Mi is lenne valójában a digitális euró?
A digitális euró egy központi bank által kibocsátott digitális valuta, úgynevezett CBDC (Central Bank Digital Currency). Lényeges különbség a jelenlegi bankszámlapénzhez képest, hogy nem egy kereskedelmi bank követelése lenne, hanem közvetlenül az Európai Központi Bank által kibocsátott pénz, ugyanúgy, ahogy ma a készpénz is.
A tervek szerint a felhasználók továbbra is saját bankjukon vagy fizetési szolgáltatójukon keresztül férnének hozzá a digitális euróhoz, amelyet elektronikus pénztárcában tárolhatnának, és bolti vásárlásoknál, internetes fizetéseknél vagy akár két felhasználó között is használhatnának.
Az EKB hangsúlyozza, hogy a digitális euró nem váltaná fel a készpénzt, hanem annak digitális kiegészítője lenne. A cél az, hogy az emberek a digitális gazdaságban is jegybankpénzzel fizethessenek, miközben a készpénzhasználat folyamatosan csökken.
A kontinens függetlenségét erősítené a digitális euró
A digitális euró egyik legfontosabb indoka az Európai Központi Bank szerint az, hogy Európa jelenleg túlságosan függ a nem európai fizetési infrastruktúrától. A Visa és a Mastercard dominanciája, valamint az amerikai dollárhoz kötött stablecoinok gyors terjedése miatt Brüsszel és Frankfurt egyaránt szeretné megerősíteni az európai pénzügyi szuverenitást.
Christine Lagarde, az EKB elnöke korábban arra is felhívta a figyelmet, hogy a kontinens kritikus fizetési infrastruktúrájának jelentős része jelenleg nem európai kézben van. A digitális euró egy olyan alternatívát jelenthetne, amely hosszú távon csökkenti ezt a kiszolgáltatottságot.
A fogyasztóvédelmi szervezetek egy része szintén támogatja a kezdeményezést. Szerintük a digitális euró biztonságosabb és szélesebb körben hozzáférhető fizetési lehetőséget biztosíthat azok számára is, akik ma nehezebben férnek hozzá digitális pénzügyi szolgáltatásokhoz.
A legnagyobb vita az adatvédelemről szól
Miközben az EKB a fizetési rendszer modernizálását hangsúlyozza, a digitális euró ellenzői szerint a projekt jóval többről szólhat.
A kritikusok attól tartanak, hogy egy központi bank által kibocsátott digitális pénz technológiailag lehetővé teheti a tranzakciók részletes nyomon követését, szélsőséges esetben pedig akár azt is, hogy bizonyos fizetéseket korlátozzanak vagy felfüggesszenek.
Az Európai Központi Bank ezt határozottan visszautasítja. Állítása szerint az offline fizetések a készpénzhez hasonló adatvédelmet biztosítanának, és a jegybank nem férne hozzá a felhasználók személyes tranzakciós adataihoz.
Az adatvédelmi aggályokat ugyanakkor az Európai Unió saját felügyeleti szervei sem söpörték félre. Az Európai Adatvédelmi Testület és az Európai Adatvédelmi Biztos egyaránt hangsúlyozta, hogy a digitális euró csak akkor élvezheti a lakosság bizalmát, ha a rendszerbe valóban szigorú adatvédelmi garanciák épülnek be.
Nemcsak a kriptósok aggódnak
Érdekesség, hogy a digitális euró bevezetésével kapcsolatban nemcsak a kriptovaluta-közösség fogalmazott meg kritikákat. A kereskedelmi bankok egy része is óvatosan szemléli a projektet.
Attól tartanak, hogy ha az emberek pénzük egy részét digitális euróban tartják majd, csökkenhetnek a bankbetétek, ami visszafoghatja a hitelezési aktivitást és növelheti a pénzügyi rendszer sérülékenységét.
Az EKB ennek elkerülése érdekében korlátozná, hogy egy felhasználó egyszerre mekkora összeget tarthat digitális euróban, emellett a digitális egyenlegekre – a készpénzhez hasonlóan – nem fizetne kamatot. Ezekkel az intézkedésekkel szeretnék megelőzni a betétek tömeges kivonását a kereskedelmi bankokból.
Milliárdos beruházás lehet a digitális euró
A projekt költsége sem elhanyagolható. Az Európai Központi Bank becslése szerint maga a rendszer kiépítése mintegy 1,3 milliárd euróba kerülhet, miközben az éves működési költség meghaladná a 320 millió eurót.
Emellett a kereskedelmi bankoknak és fizetési szolgáltatóknak is jelentős fejlesztéseket kellene végrehajtaniuk. Az EKB számításai szerint az integráció költsége a bankszektor számára 4,6–6,9 milliárd dollár között alakulhat.
Még nincs eldöntve, hogy valóban megvalósul
A digitális euró bevezetése egyelőre nem tekinthető eldöntött kérdésnek. Az Európai Parlament, az Európai Bizottság és a tagállamok jelenleg a végleges jogszabályi keretekről tárgyalnak, és várhatóan még az év vége előtt megszülethet a megállapodás.
Ha ez megtörténik, a végső döntést az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa hozza meg. A jelenlegi menetrend alapján 2027-ben születhet döntés a kibocsátásról, a lakosság pedig legkorábban 2029 körül találkozhatna a digitális euróval a mindennapi fizetések során.
A projekt tehát még korántsem lezárt ügy, de már most jól látszik, hogy kevés európai pénzügyi kezdeményezés váltott ki ekkora vitát. Miközben az egyik oldal egy modernebb, függetlenebb európai fizetési rendszert lát benne, a másik szerint a digitális euró olyan eszközzé válhat, amely alapjaiban változtatja meg a pénzhez és a magánélethez való viszonyunkat.
(Forrás: Cointelegraph)
(Címlapkép: Depositphotos)