Egy éve a generatív mesterséges intelligencia (AI) még inkább kísérleti terepnek számított a pénzügyi intézményeknél: pilot projektek és innovációs laborok keretében tesztelték a lehetőségeit. 2026 elejére azonban fordulat következett be: a Broadridge hatodik éve megjelenő Digital Transformation & Next-Gen Technology Study felmérése szerint a pénzügyi szolgáltatók többsége már túllépett a kísérletezés fázisán, és az AI-t beépítette a mindennapi működésébe.
Ötből négy intézmény használ AI-t az operációban
A Broadridge felmérésében résztvevő pénzügyi szervezetek 80 százaléka használ már generatív vagy prediktív AI-t az operatív folyamatokban, miközben egy évvel korábban ez az arány még 31 százalék volt. A globális kutatásban több mint 900 pénzügyi technológiai és operációs vezetőt kérdeztek meg vagyonkezelő, tőkepiaci és eszközkezelő intézményeknél.
A növekedés mögött nem az áll, hogy a piac hirtelen „AI-lázba” került, hanem az, hogy 2025-ben végre kézzelfogható üzleti eredmények jelentek meg. A Broadridge adatai szerint egy év alatt jelentősen nőtt azok aránya, akik már mérhető előnyöket tapasztalnak a generatív AI alkalmazásából: ennek aránya 14 százalékról 27-re emelkedett egy év alatt.
Csökkenő megtérülési bizonytalanság – több pénz
A jelentés alapján a „megtérül-e?” kérdés továbbra is napirenden van, de egyre kevésbé domináns. A generatív AI megtérülésével kapcsolatos aggódók aránya egy év alatt 42 százalékról 33 százalékra csökkent. Ezzel párhuzamosan a vállalatok jelentős része már komoly forrásokat mozgat meg: 72 százalék közepes vagy nagy volumenű GenAI-befektetésekről számolt be.
A folyamat lényegét a Broadridge termék- és stratégiai vezetője, Germán Soto Sanchez egy mondatban úgy foglalta össze:
az AI bizonyította, hogy a pénzügyi szektor képes gyors ütemben modernizálódni.
Agentic AI: még korai fázisban, de már nem marginális
A következő hullámot az „agentic AI” jelenti – vagyis azok az autonóm rendszerek, amelyek teljes munkafolyamatokat képesek önállóan végigvinni. A Broadridge adatai szerint a válaszadók 26 százaléka már alkalmaz ilyen megoldásokat, és a bevezetések több mint fele túl is lépett a kísérleti szakaszon: éles üzemben működik.
A legnagyobb intézmények még ennél is gyorsabban haladnak. A 250 milliárd dollár feletti kezelt vagyonnal (AUM) rendelkező cégek körében már közel minden harmadik válaszadó használ aktívan agentic AI-t.
A technológia gyakorlati hatását jól szemlélteti egy amerikai eszközkezelő példája: a cég technológiai vezetője szerint az agentic AI bevezetésével havi mintegy 350 munkaórát takarítanak meg az ügyfélazonosítás- és hitelesítési, KYC-folyamatokban. Mindeközben kétszer akkora információmennyiséget képesek feldolgozni – anélkül, hogy arányosan növelniük kellene a létszámot.
A legnagyobb fék: nem a technológia, hanem az ember és a governance
A jelentés egyik legnagyobb ellentmondása, hogy miközben az AI használata gyors ütemben terjed, a szükséges szervezeti keretek sok vállalatnál még hiányoznak. A Broadridge adatai szerint a cégek 65 százalékánál nincs formális AI-használati irányelv vagy ösztönzőrendszer.
A legnagyobb akadály egyértelműen a szakemberhiány: a válaszadók 38 százaléka szerint a generatív AI bevezetésének fő korlátja a megfelelően képzett munkaerő hiánya – szemben az egy évvel korábbi 28 százalékkal. Ez a probléma az agentic AI esetében is hasonlóan erősen jelentkezik: a cégek 37 százaléka itt is a szakértők hiányát nevezte meg kulcsakadályként. Mindez arra utal, hogy a valódi fordulópont nem pusztán technológiai jellegű. 2026-ra az AI a pénzügyi szektorban már a napi működés részévé vált, a következő versenyelőnyt azonban az határozza meg, hogy ki képes gyorsan skálázni – nemcsak modellekkel, hanem megfelelő adatarchitektúrával, jól működő irányítási keretrendszerrel és felkészült szakértői csapatokkal.
(Címlapkép: Depositphotos)
