Eljött az elszámoltatás ideje

Ma megkezdődik az elmúlt évek egyik legnagyobb pénzügyi botrányának büntetőbírósági tárgyalása. 2020 nyarán derült ki, hogy a Wirecard, Németország egyik legsikeresebb, egykor 24 milliárd dollárra értékelt technológiai csillaga súlyos csalások sorozatát követte el. Amint aztán megtudtuk, közel 2 milliárd euró készpénz hiányzott az online fizetési szolgáltató készpénzállományából, amely valójában soha nem is létezett. A szintén 2 milliárd euró körüli éves bevételeknek pedig nagyjából fele származott illegális ügyletekből és pénzmosásból. Sokan azt remélik, most végre az elszámoltatás időszaka következik. 

A Münchenben tartott tárgyaláson a vállalat három korábbi vezetője jelenik majd meg, köztük van Markus Braun, a korábbi vezérigazgató. Ellene csalás, sikkasztás, valamint könyvelési és piaci manipuláció miatt indul eljárás, amely várhatóan legalább 2024-ig eltart majd. Jelen lesz a Wirecard egykori könyvelési igazgatója, Stephan von Erffa, és az ázsiai működésért felelős dubaji leányvállalat volt vezetője, Oliver Bellenhaus is. 

Nem mindegy, sikerül-e az elszámoltatás

“Arra számítok, hogy a vádlottaknak a törvény minden erejével szembe kell majd nézniük,” – jelentette ki Matthias Hauser, a konzervatív CDU egyik parlamenti képviselője. A nagy fogadkozás viszont érthető módon nem mindenkit győz meg. A Wirecard érdekeit korábban aktívan képviselte a mostani kancellár, Olaf Scholz, illetve elődje, Angela Merkel is. Ekkor már rég zajlottak az említett illegális tevékenységek, a politikai vezetés viszont túlságosan beleszeretett a német technológiai csillag történetébe ahhoz, hogy mindezt észrevegye.

A CDU politikusa szerint a Wirecard-botrány miatt a német pénzügyi ökoszisztémába vetett hitt látványosan megrendült. A keménykezű elszámoltatás elengedhetetlen lesz ahhoz, hogy az elvesztett bizalom egy része visszatérjen. 

Földalatti, bombabiztos terem várja a vádlottakat

A bírósági tárgyalásokra Németország egyik legnagyobb börtönének területén kerül majd sor. A pontos helyszín az 1894-ben megnyitott komplexum egyik 5 méterrel a föld alatt található terme lesz, amely bombabiztos plafonnal rendelkezik. A termet kifejezetten a terroristák és maffiózok tárgyalásaira hozták létre. A sors fintora, hogy autóval mindössze 20 percre van a Wirecard egykori főhadiszállásától. 

A délelőtt folyamán a vád képviselői 89 oldalnyi szöveget olvasnak fel, amelyek mind a vádakat tartalmazzák. Csak ez a része a tárgyalásnak várhatóan 5 órát vesz majd igénybe. A vád szerint Markus Braun egy gondosan megtervezett, többéves csalási művelet vezetőjeként hamis dokumentumokkal vezette meg cége auditorát, az EY-t könyvvizsgáló céget. 

Kötvényeseiket és banki partnereiket pedig manipulált könyvelésük segítségével tévesztették meg, több mint 3 milliárd euró hitelhez jutottak így. Ebből legalább 255 millió eurót nem létező üzleti partnereken keresztül mostak tisztára. A mai nyitány mellett további öt tárgyalási nap lett kitűzve még az idei évre. 

Nem számítanak rohamtempóra

Az első tanúk januártól vonódnak be a tárgyalásokba. “Az első néhány napot követően valószínűleg lelassulnak majd az események,” – véli Matthias Jahn, a frankfurti regionális bíróság büntetőbírója. Ezt a német jogrendszer sajátosságai is magyarázzák.

Az Egyesült Államokban és a legtöbb fejlett országban a kulcsfontosságú dokumentumok és tények kerülnek középpontba. Németországban viszont minden olyan emailt és dokumentumot, be kell mutatni a meghallgatások során, amely bármilyen kérdésben később releváns lehet. Emiatt gyakran elhúzódnak a bírósági perek, most ugyanerre számítanak a szakértők. 

Ahogy a német büntetőbírósági pereknél lenni szokott, a Wirecard-ügyben sem egy esküdtszék hozza majd meg a végső ítéletet. Ehelyett egy három szakértő bíróból álló panel, illetve két népi ülnök hoz majd döntést. Az utóbbi két résztvevőt mindig a lakosság soraiból választják ki. 

Hárít a Wirecard vezére

Az ügy középpontjában a Wirecard ázsiai kamu leányvállalatai állnak. Ezek azok a cégek, amelyek valódi tevékenységet nem végző, helyi fizetési szolgáltatók felvásárlásával jöttek létre, majd maguk is érdemi működés nélkül számoltak be több milliárd euró bevételről. A pénzmosás nagy része is ezeken a vállalatokon keresztül ment végbe Szingapúrban, Dubajban és a Fülöp-szigeteken. 

A Wirecard egykori alapító-vezérigazgatója, Markus Braun azt állítja, hogy igenis végeztek valódi tevékenységeket leányvállalataik révén. Szerinte az operatív igazgató, Jan Marsalek az, aki bűnbandát szervezett maga köré és ők felelősek a csalásért. A vezérigazgató székben azonban mégis Braun ült, ezért nem meglepő, hogy állításait szinte senki nem hiszi el. 

Oliver Bellenhaus-t, a dubaji leánycég vezérét szintén a vétkesek sorában említi Braun. Elmondása szerint Bellenhaus egy olyan árnyékszerkezetet hozott létre az általa irányított vállalatnál, ami ellehetetlenítette tevékenységük ellenőrzését az anyacég számára. 

Fel van adva a lecke

Braun ügyvédje, Alfred Dierlamm (Németország egyik legismertebb fehérgalléros bűnözői specialistája) azt állítja, bizonyítékokkal tudják alátámasztani védence ártatlanságát. Állítólag Bellenhaus felügyelete mellett ment végbe több olyan millió eurós tranzakció is, amit a leánycég különböző brit virgin-szigeteki fedőcégekkel folytatott le. Ez esetben tényleg felmerülhet, hogy Braun nem látott rá az említett tevékenységek mindegyikére. Az viszont gyakorlatilag elképzelhetetlen, hogy a CEO mit sem tudott a cége által elkövetett törvénytelen cselekedetekről. 

A vád nincs egyszerű helyzetben, az elszámoltatás sikerének számos akadály állhat útjába. A Wirecard belső körének tagjai legtöbb beszélgetésüket a Telegram üzenetküldő alkalmazásban folytatták le, így ezek többsége elveszett. A hivatalos emailekben alig lehet a csalás nyomaira bukkanni. Noha bűnrészességét mindenki egyértelműnek látja, konkrét bizonyíték egyelőre nem igazolja Braun részvételét a releváns tevékenységekben. 

Tovább nehezíti majd a helyzetet több kiemelt fontosságú tanú hiánya is. Közülük Jan Marsalek, az illegális tevékenységek középpontjában álló operatív igazgató a legnagyobb hiányzó. A Wirecard-botrány 2020 nyári kirobbanásakor Marsalek gyorsan elhagyta Németországot, most vélhetően Oroszországban bujkál. 

Azt a korábbi Wirecard alkalmazottat, aki a fülöp-szigeteki leánycég partneri megállapodásaiért felelt, nem sokkal a botrány kitörését követően holtan találták. Egy újabb kulcsfigura van tehát, akire nem tudnak majd támaszkodni a vád reprezentánsai. 

Sok múlik majd a végeredményen

Kérdéses továbbá Pav Gill részvétele is. A Wirecard szingapúri irodájának ügyvédje azzal vált híressé, hogy elsőként tájékoztatott több sajtóorgánumot a cégben zajló csalásokról. Gill korábban még a parlamenti meghallgatások kapcsán mondta el, hogy egyszerű színjátékra számít, ahol a botrányhoz nagyban hozzájáruló német politikai erők előadják majd, hogy vasszigorral számolnak le a vállalattal. Az viszont még saját bevallása szerint nem biztos, hogy a bírósági tárgyalásokon megjelenik-e majd. A Wirecard besúgójával nemrég készített interjút a fintech.hu, amelyet a következő napokban publikálunk.

A sok neves hiányzó miatt a dubaji leánycég vezérének vallomásán múlhat az ügy végkimenetele. Oliver Bellenhaus két éve a Burj Khalifában található luxus irodáját hagyta ott, hogy önként adja fel magát a végrehajtóknak. Azóta is rendőrségi letartóztatás alatt áll. 

A ma kezdődő eljárás eredményeire szinte biztosan több,mint egy évet kell majd várni. A tét nem csupán Marcus Braun felelősségének megállapítása, a német technológiai szektor hitelessége is kockán forog. Pontosabban mondva a már elvesztett hitelesség visszaszerzése a tét. Ehhez viszont elengedhetetlen lesz a kíméletlen elszámoltatás minél több felelős esetében. 

(Forrás: Financial Times)

(Borító: Depositphotos)

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra.