A kis- és középvállalkozások gyakran az elfelejtett középső gyerek státuszába kerülnek a pénzügyi szolgáltatások szempontjából. Kevésbé éri meg őket kiszolgálni, mint a nagyvállalatokat és sokkal heterogénebbek, mint a lakossági ügyfelek piaca. Emiatt ritka, hogy egy bank kifejezetten a KKV-k problémáira reagáló megoldásokkal áll elő. A Trend FM-en futó Fintech Világa legújabb adásában Suppan Márton, a Peak alapítója és Érczfalvi András műsorvezető vendége Kiss József, a BUPA Digitális Pénzügyi Asszisztens marketing menedzsere volt.
A KKV-k sokszínűbb és egyedibb igényekkel rendelkeznek a pénzügyi szolgáltatások területén, mint lakosság nagy volumenű, viszonylag homogén, de legalábbis könnyen kategorizálható ügyfélköre. A hagyományos pénzügyi szolgáltatók ezért a kis- és középvállalkozások piacán hagyják a legnagyobb rést. Az agilis fintechek pedig köszönik szépen, ezt ki is használják. Az innovatív szolgáltatások és beyond banking funkciók mellett azonban egyvalamit általában nem képesek biztosítani a fintechek. Ez pedig a klasszikus banki háttér biztonsága.
Az MKB Bank lányvállalataként működő BUPA Digitális Pénzügyi Asszisztens a bankok stabilitását a fintechek innovatív vonásaival ötvözi. A BUPA KKV-k két fő fájdalompontját azonosította és kínált rá digitális megoldást: az egyik az online számlázás a másik pedig a vállalati pénzügyek kezelése. A NAV-kompatibilis e-számlázó platformja a pénzforgalmi funkciói által digitális megoldásokkal könnyíti a vállalkozók mindennapjait. Emellett a BUPA Magyarországon elsőként szerzett AISP (számlainformációs) és PISP (fizetés kezdeményezési) licenszeket. A platform a megteremti a lehetőséget a magyar KKV-k számára, hogy egy helyen kezelhessék a pénzügyeiket a számlázástól a pénzforgalmon át, a pénzügyi előrejelzésekig. Ezzel is csökkentik a vállalat fő tevékenységének rovására menő adminisztrációs terheket.
A Peak és a BUPA szakértője arról beszélgettek, hogy milyen szerepe lehet a beyond banking megoldásoknak a KKV szektor kiszolgálásában. Többek közt szóba kerül, hogy a cégek érzik-e a specifikus szolgáltatások hiányát, és hogy megjelenhet-e a területen a „szuperapposodás” jelensége.
