Ma már néhány másodperc alatt tudunk pénzt utalni, vásárolni, befektetni vagy akár hitelt felvenni. A technológia látványosan leegyszerűsítette a pénzügyi döntések végrehajtását, de ettől még nem lettünk automatikusan tudatosabbak. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója azt járta körül, miért nem jár együtt a digitális magabiztosság a pénzügyi tudással, és hogyan alakíthatják át ezt a fintech megoldások, az AI és a pénzügyi edukáció új formái.
Tudunk fizetni a telefonnal, de ettől még nem értünk a pénzhez
A fiatalabb generációk számára a mobilfizetés, az online vásárlás vagy egy befektetési alkalmazás használata már természetes. A technológiai jártasság azonban könnyen hamis magabiztosságot teremthet. Attól, hogy valaki néhány perc alatt képes számlát nyitni, részvényt venni vagy kriptót küldeni, még nem biztos, hogy érti a diverzifikációt, a kamatos kamatot vagy az adott befektetés kockázatait.
Az OECD PISA pénzügyi műveltségi felmérése jól mutatja ezt az ellentmondást. A felmérés szerint az OECD-országokban a 15 évesek 86 százaléka vásárolt már online, 66 százalékuk pedig mobiltelefonnal is fizetett, miközben 18 százalékuk nem érte el az alapvető pénzügyi műveltségi szintet. Magyarországon a 15 évesek átlagosan 492 pontot értek el, szemben a 498 pontos OECD-átlaggal, és szintén 18 százalékuk maradt az alapvető képességszint alatt. Vagyis a digitális eszközök használata gyorsabban terjed, mint az a tudás, amely segítene megérteni, milyen pénzügyi döntéseket hozunk rajtuk keresztül.
A láthatatlan pénzt könnyebb elkölteni
A digitális fizetés kényelme egyben pszichológiai változást is hozott. Készpénznél fizikailag érzékeljük, hogy kevesebb marad nálunk. Kártyás vagy mobilos fizetésnél ez az élmény sokkal kevésbé kézzelfogható. A pénzügyi döntéseinket ráadásul nem pusztán tudás alapján hozzuk. Erősen hatnak ránk az érzelmek, a stressz, a környezetünk és az azonnali jutalom iránti vágy.
Egy új telefon, játék vagy utazás sokkal kézzelfoghatóbb örömöt jelenthet ma, mint az, hogy ugyanazt a pénzt félretesszük egy évekkel későbbi célra. Ehhez társul a FOMO és a csordaszellem is. Ha valaki a közösségi médiában azt látja, hogy mások látványosan meggazdagodtak egy új memecoinon, könnyen beszállhat anélkül, hogy utánanézne a kockázatoknak. Ugyanez történhet akkor is, ha a baráti körben mindenki ugyanazt az eszközt vásárolja. A technológia tehát nem szüntette meg a régi viselkedési torzításokat. Inkább felgyorsította azt a folyamatot, amelyen keresztül pénzügyi döntéssé válhatnak.
Az iskolának és a családnak egyszerre lenne feladata
A technológia fejlődési sebessége az edukációt is nehezebb helyzetbe hozta. Korábban egy-egy pénzügyi újítás lassabban terjedt el, így a szülők tudása kevésbé szakadt el a gyerekekétől. Ma akár néhány év alatt teljesen új fizetési, kereskedési vagy hitelezési megoldások jelenhetnek meg.
Az iskola szerepe elsősorban abban lehet fontos, hogy minden fiatal hozzáférjen ugyanazokhoz az alapokhoz. A család pedig a hétköznapi pénzügyi döntéseken keresztül teheti ezt a tudást kézzelfoghatóvá: bevonhatja a gyerekeket a vásárlásokba, az árak összehasonlításába vagy akár a családi költségvetés egyszerűbb részeibe.
A BNPL, vagyis a „vásárolj most, fizess később” szolgáltatások jól mutatják, miért van erre szükség. Egyetlen részlet önmagában kezelhetőnek tűnhet, több párhuzamos konstrukció azonban már komoly adósságot eredményezhet. Egy amerikai kutatás szerint a BNPL-felhasználók mintegy 63 százaléka törlesztett már egyszerre több ilyen hitelt.
A fintech egyszerre lehet fék és gázpedál
A digitális pénzügyi szolgáltatások sokat segíthetnek a tudatosság növelésében. Egy modern banki alkalmazás automatikusan kategorizálhatja a tranzakciókat, megmutathatja, mire megy el a legtöbb pénz, vagy figyelmeztethet a szokatlan költésekre. Ez azért fontos, mert a pénzügyi kontroll egyik első feltétele, hogy lássuk, mi történik a pénzünkkel.
Az automatizált megtakarítások ugyancsak hasznosak lehetnek. Ha egy fiatal minden héten automatikusan félretesz egy kisebb összeget, a legfontosabb eredmény nem feltétlenül maga a felhalmozott pénz, hanem az, hogy kialakul a rendszeres megtakarítás szokása.
A családi bankolási megoldások hasonló logikát követhetnek. A szülők limiteket állíthatnak be, miközben a gyerekek saját döntéseket hozhatnak és valódi helyzeteken keresztül tanulhatnak. A technológia így biztonságosabb környezetet teremthet a gyakorláshoz.
Csakhogy ugyanazok az alkalmazások rossz irányba is ösztönözhetnek. Ha a játékosítás azért ad jutalmat, mert valaki költségvetést készít vagy felismer egy csalást, annak lehet edukációs értéke. Ha viszont azért kap pontot vagy visszajelzést, mert minél gyakrabban kereskedik, az már inkább a költést ösztönzi.
Nem kell olyan gyorsan döntenünk, amilyen gyorsan fizethetünk
Az AI a jövőben abban segíthet, hogy a pénzügyi edukáció sokkal személyre szabottabbá váljon. Egy digitális alkalmazás például megtakarítási cél alapján megmutathatja, mennyit kell hetente félretenni, vagy az életkorhoz igazítva más tudást adhat egy nyolcéves, egy tizenhárom éves és egy fiatal felnőtt számára. Így az edukáció nem külön tananyagként jelenne meg, hanem közvetlenül azokban az élethelyzetekben, amelyekben ténylegesen pénzügyi döntést kell hozni.
A technológia azonban önmagában nem oldja meg az önkontroll kérdését. Ehhez egyszerű rutinokra is szükség van. Az adásban elhangzott javaslat szerint már heti öt perc is sokat számíthat, ha rendszeresen áttekintjük, mennyi pénzünk volt, mire költöttünk és mennyi maradt.
Segíthet egy konkrét megtakarítási cél is, különösen fiatalabb korban. Egy utazás, fesztivál vagy új telefon sokkal jobban motiválhat, mint egy évtizedekkel későbbi nyugdíjcél. Nagyobb vásárlásoknál pedig hasznos lehet a 24 órás szabály: várni egy napot, mielőtt véglegesítjük a döntést. A legfontosabb felismerés talán éppen ez: attól, hogy néhány másodperc alatt képesek vagyunk elkölteni a pénzünket, még nem kell néhány másodperc alatt döntenünk róla.
Komolyabb pénzügyi döntés előtt érdemes végiggondolni, pontosan mire költünk, mennyi lesz a teljes költség, milyen alternatíváink vannak, és mi történik, ha a dolgok nem úgy alakulnak, ahogyan terveztük. Ha ezekre nincs jó válaszunk, akkor a gyorsaság helyett több információra van szükség.
A teljes adás az alábbi Spotify linken érhető el.
