Fontos rendeletet fogadott el az Európai Tanács, amely jelentősen átrajzolhatja az Európai Unió fizetési piacát. A rendelet előírja, hogy az euróban történő azonnali átutalásoknak minden természetes személy és vállalat számára elérhetőnek kell lenniük az EU-ban és az EGT országokban. A technológia bevezetését két szakaszban várja el a jogalkotó és minden bankra és fizetési szolgáltatóra kötelező érvényű lesz.
Azonnali fizetések az EU-ban
Korszakalkotó rendeletet fogadott el az Európai Tanács a múlt hét elején. A rendelet értelmében minden euró alapú átutalást, bármely napszakban, a munkaidőn kívüli órákat is beleértve, kötelező lesz 10 másodpercen belül végrehajtani. Az azonnali teljesítés nem csak az országhatáron belül történő utalásokra lesz érvényes, hanem más EU-s tagállamokba irányuló fizetésekre is vonatkozik.
Az olyan fizetési szolgáltóknak, amelyek euró átutalásokat nyújtanak, mint például a bankok, kötelező lesz az azonnali átutalás bevezetése. Mindezt pedig plusz díjak nélkül kell megvalósítaniuk, ugyanis a szabály kimondja, hogy az azonnali átutalás nem lehet drágább a standard utalásoknál. Az elszámolások véglegességéről szóló irányelv (SFD) módosításával a kötelezettség a fizetési és elektronikuspénz-kibocsátó intézményekre (PIEMI) is kiterjed. Az irányelv módosítása egyrészt hozzáférést ad a PIEMI-k számára a fizetési rendszerekhez, másrészt kimondja, hogy egy átmeneti időszak után ugyanúgy adaptálniuk kell a technológiát.
Az egységes tőkepiac és a nagyobb autonómia felé tett fontos lépés
A szóban forgó kezdeményezés a tőkepiaci unió kiteljesedésével összefüggésben jön létre. A tőkepiaci unió az EU egyik legfontosabb törekvése, ami egy valóban egységes tőkepiac létrehozására irányul. Az EU célja, hogy a befektetések és megtakarítások az összes tagállamban súrlódásmentesen áramoljanak. A rendeletet még az Európai Bizottság terjesztette elő 2022 október 26-án, hogy módosítsa és korszerűsítse az egységes eurófizetési övezet (SEPA) 2012. évi, az euró átutalásokról szóló rendeletét.
Az új szabály jelentősen javítani fogja az európai gazdasági és pénzügyi szektor stratégiai autonómiáját. Az azonnali átutalások „segítenek csökkenteni a harmadik országok pénzügyi intézményeitől és infrastruktúráitól való túlzott függőséget.” – áll a Tanács közleményében. A meg nem nevezett intézmények közé sorolható a két amerikai óriás, a VISA és a Mastercard. E két vállalat ugyanis az európai kártyás fizetési infrastruktúra jelenlegi legfontosabb szereplője. Az EU várakozása szerint az azonnali fizetések kiszoríthatják a kártyás tranzakciók egy részét azáltal, hogy bővítik a fizetések elfogadásának lehetőségeit a kereskedők számára. Illetve lehetőséget teremtenek innovatív, hozzáadott értékű szolgáltatások létrehozására.
A magyarok számára ismerős előírások
Magyarországon 2020 márciusában került bevezetésre, a világon egyedülálló módon kötelező érvénnyel, az Azonnali Fizetési Rendszer (AFR). A szabály az EU új rendeletéhez nagyon hasonló elvárásokat tartalmaz, azaz a nap 24 órájában, a hét bármelyik napján előírja a forint alapú banki átutalások 5 másodpercen belüli teljesítését, bizonyos összeghatár alatt. Az AFR 1.0 és a több szakaszban bevezetendő AFR 2.0 azonban ennél is több újdonságot és innovációt vezet be a magyar piacon.
Az első rendelet lehetővé tette, hogy a bankszámlaszám mellett a kedvezményezett fél mobiltelefonszámát, e-mail címét, adószámát, vagy adóazonosító jelét adjuk meg az utalásnál. A második rendelet első lépésként az átutalási összeghatárt a duplájára emelte, további lépésekben pedig bevezeti a QR-kód, deeplink és NFC technológiára épülő adatbeviteli módokat, valamint a fizetési kérelmek küldését és fogadását is. Az AFR 1.0-ról és 2.0-ról itt és itt írtunk részletesebben.
Források: European Council, Finextra
Címlapkép: depositphotos
